Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Japán


Leave a comment

5. szemeszter vizsgái

Ezer év után újra jelentkezem. Rettentő sok mindenre kellett készülni, így nem jutott időm blogbejegyzéseket írni sajnos. De akkor most pótolnám a hiányosságokat és egyben írnék arról, hogy milyennek találtam a tárgyakat és milyenek voltak a vizsgáim.

Főszakos órák:

Japán történelem 1.
Nagyon jók voltak az órák. Szabó Balázs tanár úr egy két lábon járó lexikon. Hihetetlenül szerteágazó a tudása és nagyon érthetően és viccesen adja elő az órán a történelmet. Sok érdekes részlettel gazdagítja az eseményekről szóló beszámolóját. Mindenképp érdemes bejárni az óráira 🙂 Az élményen túl amúgy sem árt, ha saját magunknak jegyzetelünk. Én laptopon jegyzeteltem, mert az nekem gyorsabb, de így sem tudtam sajnos mindent leírni, így utólag erőteljesen ki kellett egészíteni. Az órai anyag hatékony kiegészítéséhez ajánlom Conrad Totman: Japán története, illetve Jamadzsi Maszanori: Japán – Történelem és hagyományok című könyveket. Jobban jársz, ha rendesen jegyzetelsz és amint tudod, magadnak kiegészíted, mert a vizsgához és a záróvizsgához is kelleni fognak ezek az ismeretek. A tanár úr általában kifejtős dolgozatot szokott íratni, azonban mivel egy évvel később tudtuk csak felvenni a Japán törit, mert Sz.B. Japánban volt, így a másodévesekkel együtt jártunk órákra. Nagyon sokan voltunk, ezért feleletválasztós tesztet írtunk. Csoporttársaimmal közös erővel dolgoztuk ki az órák anyagát, így hamarabb végeztünk (ezt javaslom másoknak is, mert egyedül sosem érsz a végére) és alaposan fel tudtunk belőle készülni. Eredmény: 5-ös 🙂

Mai japán nyelvképzés 12. és 13.
Mindkét kódra fel kellett venni egy órát a Neptunban, de ettől függetlenül 2 másik órára is bejárhattunk. Bármelyik kettőre. A kettő a minimum, aki szeretne, többet is felvehet. Ha többet veszel fel, mint kettő, akkor csak a két legjobb érdemjegyet írják be. Az egyik felvett órám a 卒業論文の準備をする授業+MEXTの奨学金試験対策 volt. Itt a félév elején csoportokba rendeződtünk. A hasonló témában szakdolgozatot írók kerültek egy csoportba. A feladat, hogy a félév folyamán közösen kutassatok úgy a témátok után, hogy közben figyelembe veszitek a többiek témáját is, mert a félév végén az érdemjegy egy részét arra kapjátok majd, amilyen előadást közösen produkáltok. Mi hárman voltunk egy csoportban és beosztottuk, hogy ki ki után fog következni. Szóval lényegében egyenként beszéltünk a saját témánkról, de megemlítettük, ha valami átfedés van a másik ember témájával, valamint átadtuk a szót egymásnak. 20151123_154721És közösen kellett készíteni egy posztert is az előadásunkról. Mi voltunk a youkai-shintou csapat, így a mi poszterünk így nézett ki. Tulajdonképpen egy társasjáték táblát készítettünk, amin a kislány bábút mozgatva jutott el a kislány az előadásunkban szereplő egyik lénytől a másikig. Emellett néhány youkai magában is mozgatható volt 🙂 Szerintem jó móka volt közösen megcsinálni a posztert (egy üres terembe költöztünk be és ott csináltuk meg, miközben beszélgettünk és zenét hallgattunk^^). Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, aminek nagyon örültünk 🙂 Illetve annak is örültem, hogy bár nagyon izgultam, ez nem látszott rajtam. Az óra azért volt szerintem hasznos, mert így rá voltam kényszerítve, hogy foglalkozzak a szakdogámmal és az is jó volt, hogy hasonló témában írókkal tudtam róla beszélni, ajánlottunk egymásnak könyveket. Az előadás összeállításához (fejenként kb. 8-10 perc) pedig sokat kellett olvasni és fordítani, amit mindenképp hasznosnak tartok. Emellett az órákon (mindig azzal kezdtük, hogy) MEXT ösztöndíjas feladatokat oldottunk és beszéltünk meg, aminek köszönhetően kicsit nyelvtanoztam is. A másik japán óra, amit felvettem a 日本人と話しながら日本語のしくみを勉強する授業, aminek az a lényege, hogy minden órára japán emberek jöttek és random csoportokat alkotva random témákról kellett velük beszélgetni. A japán vendégek pedig segítettek fogalmazni vagy kijavították a fogalmazásbeli hibáinkat. Ezek után Uchikawa-sensei változatos témákban tartott előadásokat, amikhez nekünk is hozzá kellett szólni. Ez az óra a szókincset nem túlzottan gyarapította, kandzsikat egyáltalán nem tanultam, a nyelvtant egy picit gyakoroltam, viszont ami számomra fontos volt, anyanyelvűekkel beszélgetve javítottam a beszédkészségem. Úgy érzem, segített növelni az önbizalmamat, ami a japánul való megszólalást illeti, így alapvetően ezt az órát is hasznosnak tartottam. A félév végén az órai témákból kellett felelni. Az órának hála sok japánt megismertem, aminek örülök és velük az órákon kívül is, a csoporttársam által szervezett 日本語クラブ keretein belül is beszélgettem 🙂 Nem vettem fel azonban olyan órát, ahol nyelvtanoztam volna, így azt egyénileg kellett átnéznem, valamint kandzsikat is magamtól tanultam. A nyelvtannál mondjuk jól jön a tanári segítség. Ezeken kívül volt az előző félévhez hasonlóan olyan óra, ahol egy szabadon választott könyvet kellett olvasni, illetve volt olvasási szövegértés óra is. A lényeg, hogy úgy érzem, jól választottam 🙂 Persze nem mondom, hogy mindenkinek ez a két óra a jó. Mindenki az alapján döntsön, hogy miből gyengébb, milyen készséget szeretne fejleszteni. A két japán órám érdemjegye 5-ös és 5-ös 🙂

Japán irodalom

Őszintén sajnálom, hogy csak fél éves ez a tárgy. Úgy érzem, hogy japán szakon ennek minimum két félévesnek kéne lennie, mert egy félév alatt tényleg csak átrohanni lehet a japán irodalomtörténeten. Az órákon Umemura tanárnő magyarázott és minden órán felolvasott kiválasztott művekből japánul. Előre kiosztotta, hogy ki melyik műnek a magyar fordítását kell majd felolvassa. Mondatról-mondatra haladtunk, ami így egy kicsit sok időt elvett az órából, de szerintem jó volt, hogy kicsit közelebbről is megismertünk pár művet. Volt is közte egy, ami nagyon megtetszett és azóta meg is vettem magamnak 🙂 Illetve nagy kedvencem a Hyakunin Isshu, a kártyajátékot is kipróbáltam már és szerintem nagyon jó, csak úgy érdemes játszani vele, ha valaki mind a 100 verset fejből nyomja. Ott meg még nem tartok. Szóval valami hihetetlen mennyiségű anyagot (ami még így sem fed le mindent) vettünk át és a végén egy szép nagy, kifejtős írásbeli vizsgán kellett róla számot adnunk. Sajnos az órán felolvasott japán szövegekből is voltak benne részletek, amiket nem állítom, hogy felismertem. Túl sok volt belőlük, nem volt időm magamtól újra átolvasni, így nem vagyok benne biztos, hogy jó neveket és címeket írtam hozzájuk. Meg több hosszabb és több rövidebb kifejtős kérdés volt, változó nehézségűek. A tanárnő pedig azt mondta, csak az elégtelen érdemjegy javítható. Nekem végül 4-es lett.

Klasszikus japán szövegolvasás 1.
A Bevezetés a régi japán nyelvbe folytatása. Az alapozó órákon elsajátított nyelvtant alkalmazva kellett az órán rövidebb szövegeket elemeznünk közösen, ami szerintem nagyon jó móka volt 🙂 Zentai tanárnőnek nagyon jó stílusa van és érdekes órákat tart, ahol igyekszik mindenkit aktív részvételre ösztönözni. Az órákat időnként vicces sztorikkal fűszerezi, így garantáltan fenntartja az érdeklődést 🙂 Ezen felül nagyon lelkes, ami szintén pozitív tulajdonság^^ Az órái pedig hasznosnak bizonyultak, mert előfordult, hogy a szakdogához régi japánban íródott szöveget kellett olvasnom, amit ezek nélkül az órák nélkül nem tudtam volna megtenni. A félév alatt két kis tesztet írtunk, az adta meg a végső érdemjegyet. 4-est kaptam, de úgy döntöttem, nem javítok, mert nem szerettem volna kihasználni a tanárnő jóindulatát.

Mai japán szakszövegolvasás 3.
Igazából semmi újdonság. A feladat tök ugyanaz volt, mint korábban. Kaptunk egy szöveget, amit otthon le kellett fordítani és az órán vagy fejből felmondani, amikor Umemura tanárnő felszólított egy bizonyos résznél, vagy felolvasni. Egész félév alatt ugyanazt a szöveget fordítottuk, a Poppoya c. művet, ami elég hosszú volt és néhol érdekes is. Nem teljesen az én stílusom, így hol szenvedtem, hol érdekelt, hogy mi lesz és fellelkesültem. Nyelvjárásban volt, ami csak az elején nehéz, egy idő után hozzá lehet szokni. Egyébként ennek is hasznát vettem. Elkezdtem nézni egy Hokkaidō-n játszódó sorozatot, ahol tájszólásban beszélnek és nagy boldogan konstatáltam magamban, hogy még így is értem, amit mondanak 🙂 Szóval először szenvedős, de megéri a sok fáradozást. Vizsga nem volt, az órai munka alapján kaptunk jegyet. 5-ös lettem. Continue reading

Advertisements


Leave a comment

Negyedik szemeszter japán szakos órák és vizsgák

A korábbi gyakorlatot követve most is írok arról, hogy milyenek voltak az órák az elmúlt félévben.

Mai japán nyelvképzésről:
Ettől a szemesztertől kezdve másképp vannak a mai japános órák. 5 óratípus volt, amik közül választani lehetett. A lényeg, hogy legalább kettőt válassz. Lehet 2db mai japán 10. vagy 2db mai japán 11. vagy akár a kettőből egy-egy. A lényeg, hogy a Neptunban mind a két kódra fel kellett venni egy órát. Azonban Uchikawa tanárnőnek írni kellett mailt, hogy ténylegesen melyikre fogunk bejárni. Ajánlott többet is felvenni, mert a 2 legjobb jegyet írják be. A tanárnő blogján volt kiírva, hogy melyik óratípus miről szól, így el tudtuk dönteni, hogy melyik számunkra a legalkalmasabb. Én három mai japán órát választottam. Nem akartam, hogy csak 2 legyen, de 4 már sok lett volna, szóval ez tűnt az arany középútnak.
Az óratípusok:
作文 (Sakubun) – ezt vettem fel, szóval erről mindjárt részletesebben is írok.
読解+速読+漢字 (Dokkai/olvasási szövegértés + Sokudoku/gyorsolvasás + kandzsi) – Ez az óratípus az olvasásra erősít rá. Előre el kell olvasni, meg kell érteni otthon a szöveget, az órán pedig ezt kell olvasni. A kandzsikat is tudni kell belőle. A jegy a következőkből áll össze: gyors olvasás 15%, kandzsi teszt 15%, illetve két zh van, mindkettő 35-35%. Úgy hallottam, hogy ez az óra elég kemény. Személyes tapasztalataim nincsenek róla, de ha olyan olvassa a bejegyzésem, aki erre járt, akkor ossza meg a véleményét 🙂
文法+漢字 (Bunpou/nyelvtan + kandzsi) – Értelemszerűen nyelvtanról szól, illetve az előző félévben használt e-mail könyvből vették még az e-maileket tovább. Kandzsi teszt itt is van. A jegy a következőkből áll össze: e-mail 15%, kandzsi teszt 15%, két zh 35-35%. Én ezt az órát szeretném többek között a következő félévben felvenni. Mivel most legutóbb nem vettem fel nyelvtan órát, úgy érzem, kissé visszaestem.
卒業論文を書く準備をしよう (Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou) – Hogyan írjunk szakdolgozatot? Erről is mindjárt.
読みたい本を読もう (Yomitai hon wo yomou) – Egy kiválasztott könyv olvasása. Erről is mindjárt.

Mai japán nyelvképzés 10.
Sakubun:

Ezen az órán Ono-sensei arra tanít, hogyan kell sakubunt írni. Azonban figyelem, ez az óra elég kemény, mert minden héten szombat éjfélig kell írni egy minimum 600 írásjelből álló fogalmazást, mindig új témában és előre meghatározott formában és kifejezésekkel. Az első párra még volt ötletem, de utána szenvedtem vele, mire hétről-hétre megfelelő témát találtam. És mindig ráment egy egész napom, mire összeszedtem hozzá az adatokat, megfogalmaztam és megírtam. Először bármiről lehetett írni, utána mindig megmondta Ono-sensei, hogy mi nem jó. De azt nem nagyon, hogy akkor pontosan mi lenne jó. Amikor úgy éreztem, hogy ez végre jól sikerült, akkor kiderült, hogy az rosszabb lett, mint a többi. Kiderült, hogy van egy sablon és csak azok a sablon mondatok a jók, de ezt hetek után tudtuk csak meg. Sajnos én fél év elteltével sem tudom megmondani, hogy csak és kizárólag így lehet írni vagy másképp is jó, csak a sensei várja el ezt. Sajnos ez az óra nem olyan volt, mint amilyennek vártam. És a kapott jegyek között is volt rosszabb, így mondtam a sensei-nek, hogy nem ebből szeretném a szemeszter végi jegyemet kapni. Fontos, hogy ha akár egyszer elfelejted leadni időben a sakubunt, akkor megbuktál! Amúgy a jegyet a heti beadandókból és a szemeszter végi dolgozatból kapod. A zh-ra meg kell tanulnod a legjobban sikerült beadandódat és azt kell leírnod. Megmondom őszintén, azon a héten még sok másra is készülni kellett és a beadandóim a végén nagyjából 1200 karakterre bővültek, ami azért elég hosszú, így nem volt időm megtanulni a szöveget. Meg nem is értem, hogy mi értelme van bemagolni valamit. Mindegy, legközelebb a nyelvtanos órát veszem fel, mert az tűnt a leghasznosabbnak számomra.

Mai japán nyelvképzés 11.
Yomitai hon wo yomou:
Ezt bevallom azért vettem fel, mert szeretek olvasni és fordítani 🙂 Az óra lényege, hogy kiválasztasz egy neked szimpatikus japán nyelvű könyvet, ami nem manga és azt olvasod óráról órára. Az elolvasott részről írnod kell egy beadandót. Valamint a szemeszter folyamán kétszer kell belőle előadást tartanod, először magyarul, majd japánul. A jegyet a beadandók és az előadások adják. Igazából attól függ, hogy mennyire nehéz számodra ez az óra, hogy milyen könyvet választasz. Azért előnyös ezt felvenni, mert az óra keretében tudsz szakirodalmat olvasni. Nekem volt egy olyan problémám, hogy mivel még nem volt meg pontosan a témám, így nem tudtam szakirodalmat sem szerezni. Angol nyelvű szakirodalmam volt, de azt nem olvashattam az órán. Van egy jó pár japán nyelvű könyvem, viszont túl egyszerűt nem akartam olvasni. Nagyon szimpatikus volt a Shinsengumiről szóló és akkor még benne volt a pakliban, hogy esetleg arról írnék szakdolgozatot, viszont kiderült, hogy az régi japán nyelven íródott. Csak annyit, hogy az nem túl egyszerű 🙂 Szóval végül egy light novel mellett döntöttem, amit még a nyáron vettem, mert megtetszett a borítója, de fogalmam nem volt róla, hogy miről szól. Jól kiszúrtam magammal 🙂 Marha nehéz olvasmány volt tele ismeretlen kandzsikkal. Több időm ment el szótárazásra, mint fordításra és a történet nagyon nem akart kibontakozni, így mindig azon agyaltam, hogy mivel még mindig nem történt benne kb. semmi, miről írhatnék összefoglalót. Az egyetlen előnye a dolognak, hogy voltak benne hasznos kifejezések is, amiket így megtanultam. Az olvasmány mellett szintén beleszámít a jegybe a kandzsi tesztek. Ez viszont kissé húzós. 4 fejezetnyi kandzsit kérdez ki a tanárnő minden teszten. Mármint random kérdez belőle kandzsikat, de nyilván az összeset tudni kell. Ami azért elég sok 🙂 Annyi könnyítés van a dologban, hogy a 4 leckéből 2 még az előző tesztben szereplőnek az ismétlése. Tehát az elsőre 4 leckét kell megtanulni, a többire mindig plusz kettőt. Azért így is rámegy szerintem az ember hétvégéje. Viszont ez legalább tényleg hasznos. Az ismétlés részét is jó ötletnek tartom, mert különben nem lenne időm ismételni és úgy nem rögzül hosszú távon az írásjel. Szóval bár tényleg sok időt elvesz az erre az órára való készülés, szerintem egyáltalán nem teljesíthetetlen 😉
Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou:
Itt pedig egy könyvből vettünk minden héten új leckét, amit előre meg kellett már otthon csinálni, illetve hétről hétre kapott mindenki egy részt egy másik könyv szövegéből, amit otthon le kellett fordítani. Ez a másik könyv a szakdolgozatírásról szólt és komolyan még jó is lenne, ha nem ugyanazt taglalná vagy hússzor 🙂 Szóval kicsit lassan halad a magyarázat, de a benne lévő dolgok hasznosak. Minden órán írtunk véleményezést, ami beleszámít a jegybe, valamint előadást kellett még tartani és a végén egy riportot írni a választott szakdolgozati témánkról, ami szintén beleszámított. Mivel még volt olyan, akinek ötlete sem volt, hogy miről szeretné írni a szakdolgozatát, kinézett valami témát, és arról beszélt. Nekem két konkrétabb témám van, de mindkettőhöz eleddig csak egy angol nyelvű szakirodalmat találtam, így úgy terveztem, hogy a nyáron fogok bele komolyan a szakirodalom keresésébe és egyeztetek a választott témavezetővel, hogy megbeszéljük, melyik legyen a végleges, elfogadja-e valamelyiket. Szóval én úgy döntöttem, hogy mind az előadásomban, mind a riportomban erről a kettőről fogok szólni. Az első témámhoz végig kiolvastam a könyvet, a másodiknál pedig a könyv felét, szóval abból azért már lehetett dolgozni. Tehát nem baj, ha még nem tudod a témát, válassz ki valamit, ami esélyes és nézz utána a dolognak. Bár nagyon sok időm elment az előadás megírásával, valamint a riporttal is, legalább jobban áttekinthetővé vált a választott témám és újabb ötleteim is támadtak. Egy jó tanács a riporthoz: lehetőleg alaposan tagoljátok. Én bevezetés, tárgyalás, befejezésre szedtem szét és nagyon egyben volt, ami sokat rontott a jegyen, de szerencsére ki tudtam javítani. Nekem a problémám azzal volt leginkább, hogy elég bonyolultan fejeztem ki magam, mert mindig mindent bonyolultan fogalmazok meg és ez a japánban talán nem a legcélravezetőbb. Valamint nem tudtam megítélni, hogy a szótárban található szavak közül melyik illik a legjobban a kontextusba. Talán jobb lett volna egyszerűbb szavakat használni.
A jegyeim pedig a következőképp alakultak: Mivel Ono-sensei eléggé szigorú volt és a fél év végére sem kristályosodott ki bennünk, hogy akkor mit is szeretne tőlünk pontosan, így szóltam neki, hogy a jegyem a másik két óráról szeretném majd kapni. A könyvolvasós órára 5-öst kaptam, a sotsuronosra pedig 4-est. Nagyon szerettem volna két 5-öst és rettenetesen letört, hogy ez nem jött össze. Hetekig elment a kedvem mindentől. Jövőre igyekszem másképp tanulni. Igazából a riporttal volt a probléma. Azon belül is a nyelvtan és szóhasználat húzta le, így ráfekszem a szavak tanulására és felveszem a nyelvtan órát, meg átnézem az eddigi nyelvtan. Continue reading


Leave a comment

Második féléves vizsgák

Szerencsére már túl vagyok a vizsgákon, de egy elég kemény időszakot tudhatok magam mögött 🙂
A gyakorlati vizsgákat előbb letudtuk, azonban sajnos eléggé szét lettek szórva a vizsgáim, mert több is kb. ugyanarra az időpontra esett volna.

Japán nyelvi vizsga és alapvizsga

A félévet egy az egész éves anyagot felölelő vizsgával zártuk, valamint szóbelink is volt. A szóbelire 3 témakörből kellett felkészülni, mert pár rövidebb általános kérdés után “húzni” kellett a 3 téma közül és arról több percen keresztül kellett beszélni (kb. 3-5 perc). Ez így persze rövidnek tűnik, de amikor leülsz megfogalmazni a szöveget, rájössz, hogy 3 perc is baromi hosszú tud lenni. A három téma pedig: 1.) Valamilyen vicces történet. 2.) Mesélj egy olyan helyzetről, ahol bajba kerültél. 3.) Egy híres ember életrajza.
A harmadik fogott ki rajtam. Nincs igazán olyan sztár, akiért rajonganék, szóval maradtam a történelmi és irodalmi alakoknál. Először Akutagawa Ryuunosuke volt az esélyes, de tőle nem olvastam még olyan nagyon sokat, így egyszerűbbnek tartottam Hijikata Toshizou-t. Hijikatáról és a Shinsengumiről már rettentő sok feldolgozás (anime, manga, dorama) készült, könyvet is olvastam a témában, meg a neten is csomót olvastam már róla. Viszont először túl hosszú lett a szövegem, utána meg nem tudtam eldönteni, hogy mit kéne kihúznom belőle. Megfogalmazni sem volt könnyű. Mindegy, végül nem is az életrajzot kaptam. A szóbelin teljesen leblokkoltam, ami azért furcsa, mert elég sokat készültem rá és azért abban biztos voltam, hogy el is tudom mondani, amit tanultam. Erre mielőtt bementem valamiféle pánikroham tört rám és éreztem, hogy kezdek rosszul lenni. Mire sorra kerültem, már nagyon ki voltam és ironikus módon az egyszerű felvezető kérdésekre alig tudtam összeszedni a válaszaimat. Viszont amikor a szöveghez értem, az már ment rendesen. Azóta sem értem, hogy miért volt ez, hiszen még Conon is tartottam anno előadást a nagy színpadon és többször is adtam már elő teljesen idegeneknek is. Remélem, többé ilyen nem lesz. Szóval aggódtam, hogy a szóbelim csúfosan sikerült és a keigo eléggé a gyenge pontom, így az is vitte lefelé a pontjaimat a dolgozatokban. Meg szerintem nagyon sietek dolgozatíráskor, ugyanis kihagyok írásjeleket vagy máshova teszem a zöngésítőt, mint ahova kéne.
Viszont mindent egybe vetve, kaptunk egy kis pluszt, így végül 5-ös lettem 😀 Ami ugye 3 jegynek számít, mert három modulból áll a nyelvképzés.
Az alapvizsgáról nem írnék sokat, mert Noémi már megtette pár éve és nagyjából ugyanaz volt nekünk is. Az alapvizsgának nincs szóbelije. Június 6-án írtuk. Nekem 4-esre sikerült, amin először javítani szerettem volna, de a hónap végén lett volna rá lehetőség, addigra meg már kissé leszívott a többi tárgy és alig vártam, hogy pihenhessek. Végül meggyőztek, hogy a 4-es sem rossz jegy.

Japán kultúra és társadalom 2.

Erre a vizsgára nagyon sokat kellett tanulni, de úgy érzem, minden hasznos, amit tanultam. Az órán kapott kandzsis cetliket kiszótáraztuk, az órai jegyzetet pedig kiegészítettük, így többen összefogva végeztünk a vizsgáig. Elég sok vizsgafeladat volt, aminél a legtöbbre elég volt röviden is válaszolni, de volt 1-2 hosszabban kifejtős is. Volt benne vaktérkép, ahol egy pár helyet meg kellett határozni. Illetve a korábbi cetlik kandzsijait nem kérte számon Umemura tanárnő, viszont a rajtuk szereplő szavakat tudni kellett hiraganával. Pl. tudni kellett a hónapok régi neveit és a hónapokhoz köthető fontosabb eseményeket (pl. ころもがえ). Az évszámokat és az ételeket is ruhákat is tudni kellett, meg mivel elég változatos kérdések voltak, az ötöshöz kb. mindent tudni kellett. A politikával eléggé hadilábon álltam, például nem tudtam az összes párt és azok képviselőinek nevét. Pont volt egy olyan kérdés, ahova a jelenlegi kormánypártokat kellett beírni és beírtam egy olyat, ami nem kormánypárt. Meg az egyik étel neve (ぞうに) nem volt ismerős. Igazából az おせち tudtam, hogy micsoda, de nem tudtam, hogy a ぞうに az egyik fogása. Ezt már nem vettük át órán és bár utána néztünk az ételeknek, azt már nem tudtuk, hogy az おせち miből is áll. Continue reading


Leave a comment

Első féléves vizsgák

Elég régóta nem jelentkeztem már, melynek legfőbb oka, hogy agyon tanultam magam :S
Több tanulságot is sikerült levonnom, így remélem, következő félévben már okosabb leszek a taktikát illetően.
Rá is térek a vizsgákra:

Japán nyelv

Igazából egy az egész félév anyagát (Genki I.) felölelő zh-t írtunk, ami szerintem nem volt annyira nehéz, viszont kicsit kevésnek találtam rá az időt. Tudniillik, kicsit lassan írok japánul, így a végén kapkodnom kellett és néhol figyelmetlen voltam.
Szóbeli is volt belőle, ahol pár kérdésre kellett válaszolni magaddal kapcsolatban. A tanárok nagyon kedvesek voltak és pl. én egész jól elbeszélgettem velük, bár kicsit el is kanyarodtunk a tárgytól a végén.
A végeredmény 4-es lett.

Kínai nyelv

A szóbelitől jobban paráztam, pedig a végén az sikerült jobban. Ye tanárnő kettesével hívta be az embereket. Mindenki kapott sorszámot és a 10 alattiakat sorrendben hívta be, nekik pedig húzniuk kellett a 10 felettiekből egy párt. Szerettem volna Évi japános csoporttársammal bemenni, ami hihetetlen módon sikerült is, ugyanis őt húztam 🙂 Kaptunk pár perc felkészülési időt és utána előbb hangsúlyokat kellett olvasni, majd az adott szituációt kellett eljátszani (pl. vásárolj a piacon, egyikőtök a vevő, a másik az eladó).
Az írásbeli keményebb volt. 6 oldalas volt a vizsga és 90 percet kaptunk rá. Iszonyat sokat készültem rá, de a fogalmazásnál elvéreztem. Rájöttem, hogy hiába ismerem fel, tudom leírni az írásjeleket és ismerem a jelentésüket, nem tudok épkézláb mondatokat alkotni (-_-)…
Hát, most már legalább ismerem a gyengeségeimet. Innentől már csak le kell küzdenem azokat.
All in all, átmentem egy hármassal, amire nem vagyok büszke, mert sokkal jobbat szerettem volna, de ez van.

Japán kultúra és társadalom

Könnyűnek gondoltam, de valójában nem volt az. Illetve a nehézsége valójában abban rejlett, hogy egyrészt bőven kérdeztek olyasmiket, amikről az előadásokon egyáltalán nem volt szó (és még azt sem tudtad, mit olvass mellé, mivel ajánlott szakirodalom sem volt), másrészt eléggé fifikásan voltak megfogalmazva a kérdések.
Ezt a tárgyat úgy kell elképzelni, hogy nagyon sok témakört érint (történelem, néprajz, vallás, irodalom, nyelvészet) és a vizsgára mondjuk ajánlatos mindegyikből mindent tudni, pedig még nem volt az embernek külön töri vagy irodalom órája. Utólagos bölcsességem alapján pl. a törinél és a vallásnál érdemes az órai jegyzeteken és a kapott anyagokon kívül minden korszaknak és a főbb templomoknak utána olvasni a wiki-n, mert a vizsgán volt olyan kérdés, amire csak a wikin volt válasz. Az irodalom volt még erőteljesen bizonytalan talaj, mert az előadáson az előadó irtózatosan rohant, mondván, hogy rövid az idő és senki nem tudott egy épkézláb jegyzetet írni belőle. Totál káosz volt az egész. Igyekeztem a fontosabb írók nevét, legfontosabb műveit megjegyezni, illetve a műfajt, amiben alkottak, de így is kaptam a vizsgán egy olyan kérdést, amire még ezek alapján sem találtam a választ.
A kérdések és a lehetséges válaszok pedig néhol beugratósak voltak. Ja igen, most teszt volt, mert sokan vizsgáztunk.
Végül 4-est kaptam, pedig keményen küzdöttem az 5-ösért 😦

Művészettörténet

Piskóta volt annak, aki bejárt az órára és figyelt 🙂 Az órán vetített képeket vetítették le a vizsgán is, így aki otthon párosította a képeket az órai jegyzetével, az szerintem játszva megírta. A kínai dinasztiákat kellett még sorrendbe tenni, de azokat is átvettük nagyjából a második vagy harmadik órán. Illetve egy kifejtős feladat volt, a tibeti létkerék. Ki is volt vetítve, szóval aki minimum egyszer átolvasta, az utána a kép alapján szerintem jóformán “kiolvasta” a szimbólumok jelentését.
5-ös lett.

Filozófiatörténet

Vizsga előtt 3 nappal ültem le tanulni, aztán rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogyan kéne rá készülnöm. Korábban megkaptuk az elolvasandó műveket, de olvasás közben úgy éreztem, hogy én ebből egy szót sem értek :S Parmenidész és Hérakleitosz már kiverte bennem a biztosítékot, de a wikiről összehoztam egy elemzést és pár mondatot meg is jegyeztem, mert annyira értelmetlennek találtam. Russel érdekes olvasmány volt, kb. az egyetlen, amit teljes egészében meg is értettem. Kantot viszont képtelen voltam elolvasni. Nagyjából a feladott olvasmányok felét tudtam elolvasni és a többiről meg rövidebb leírásokat olvastam át a neten. A huszoniksz kérdésből 6-ra biztos voltam benne, hogy jól válaszoltam és többnél pedig sejtettem, hogy jót karikáztam. Nagyon gyorsan meglett az eredmény és amikor megláttam a “Jeles” értékelést a Neptunban, komolyan nem hittem a szememnek 😀 Szóval sikerült 5-ösre megírni, így megállapítottam, hogy nem is “tanulni” kell rá, hanem csak elolvasni mindent és lehetőség szerint megérteni. Sok kérdésnél amikor olvastam a kérdést, aztán pedig a lehetséges válaszokat, végig gondoltam, hogy az adott filozófus hogyan gondolkodott és ennek alapján szűrtem ki, hogy mi lehet a válasz.

Kínai történelem és országismeret

Nos, ez nagyon érdekesen alakult. Erre tanultam a legtöbbet, nagyjából egy héten át éjjel-nappal. Bár csak 45 oldalból kellett felkészülni, az a 45 oldal rettentő tömör volt. Egyébként nagyon érdekes és jól összeállított jegyzetet kaptunk, de a sok írásjel, név és évszám miatt igen lassan tudtam csak memorizálni.
A benne szereplő (szerintem több száz) írásjelet passzívan tudni kell, de nekem ehhez aktívan meg kell tanulni, különben nem tudom passzívan. Ez rettentő sok időt felemésztett. Volt pár név, amit elsőre nem sikerült megjegyeznem, de pár nap után rögzült. Mivel mondta az előadó, hogy részletesen kell tudni, én kb. az utolsó szóig megtanultam. Legalábbis kb. 95%-ban majdnem, hogy szó szerint fel tudom mondani. Ez nem azt jelenti, hogy csak automatikusan szó szerint bemagoltam, mert úgy tanultam meg, hogy átlássam az összefüggéseket, ugyanis az egyik vizsgafeladat két dinasztia összehasonlítása volt. Az egyébként ment is. Volt még 6 fogalom és 32 írásjeles kérdés. Az írásjelek mellé le kellett írni pinyinnel, hogy mi az, illetve pár mondatban ki is kellett fejteni. Igazából én nem csak pár mondatot írtam, hanem volt, ahova kész kisregényt, de szerettem volna kiadni magamból, amit tudok 🙂
Aztán volt egy kifejtős, ahol egy dinasztiát kellett részletesen kifejteni. A tanár úr mondta, hogy a neolitikumnál csak a kronológia kell, ennek ellenére az volt a kifejtős… Márpedig ha csak az évszámokat és mondjuk a fogalmakat tanulod meg belőle, akkor az nem elég kifejtésnek. Szóval én személy szerint nagyon ki voltam ezen bukva. Ha tudom, hogy mégsem csak a kronológiát kéri, akkor ezt is alaposan megtanulom, de megmondom őszintén, a többire koncentráltam, hogy azokat álmomból felkeltve, víz alatt úszva vagy csonttal a számban is el tudjam mondani.
Írtam így is róla vagy másfél oldalt, de nagyon karcsúnak éreztem és rettenetesen csalódott voltam. A teljes vizsgát 2 és fél órán keresztül írtam és nagyjából 6 oldal lett. Szerencsére 5-ös lett és senki nem panaszkodott, így szerintem nagyon jószívűen osztályzott 🙂

Bevezetés a nyelvtudományba

Ezt a vizsgát nem teljesítettem. Kb. 2 napom maradt rá tanulni, mert a többire készültem és az a két nap nem volt elég. A tananyag tele van idegen kifejezésekkel és olyan kacifántosan teszi fel a tanár a kérdést, hogy még a kérdést sem érted. Leültem a magyar szakot végzett unokatesómmal értelmezni a könyvet, de egy részét még ő sem értette. Szóval ennek nekifutok a második félévben. Közben sikerült megfelelő jegyzetet szereznem.

Összehasonlító vallástörténet

Nagyon jó lett 😀 Imádtam ezt a vizsgát. Voltak sejtelmeim, hogy mit fog kérni és bejött, így erre is nagyjából 5 oldalas kisregényt írtam és mindenre válaszoltam. A kifejtős a Buddhizmus volt, amiről aztán lehet regélni bőven és az összehasonlítást a zsidó és az iszlám vallásra kellett írni. Ezen kívül volt még egy halom fogalom. Erre is baromi sokat tanultam, mert 110 oldal volt a tananyag tele fogalmakkal, de úgy éreztem, ez menni fog. Végül 5-ös lett 🙂

Szóval a végeredmény 4,09-es átlag. Minimum 4,5-öt szerettem volna, de ennek is örültem 🙂


Leave a comment

Az első pár nap

Eddig nagyon tetszik az egész 🙂
Azért nem ment minden zökkenőmentesen, de nem bánom. Pl. azzal kezdődött, hogy még a múlt héten vacilláltam, hogy bár az Összehasonlító Vallástörténetet péntek délelőttre, Kósa tanár úrnál kéne felvenni, én inkább a hétfő reggelit venném fel. Hétfő reggelre nem volt más betervezve, pénteken azonban óraütközés lett volna. Rákérdeztem, hogy ez mennyire probléma, és azt írták, mindenképp Kósánál vegyem fel. Mert az keleti specifikusabb. Oké, felvettem nála, de úgy gondoltam, ettől független részt veszek a hétfői órán. Azonban, amikor ezt megemlítettem, teljesen marslakónak néztek, hogy én miért akarok pont a másik tanárhoz bejárni, meg kissé el is rettentettek. Szóval végül hétfőn nem ültem be a másik tanárhoz.

Így gyakorlatilag hétfőre 2 órám maradt. Az első a Filozófiatörténet volt, amit Dr. Ruzsa Ferencnél kellett felvenni. Igazából nem is bánom, mert az első óra alapján nagyon szimpatikus és szellemes figura. Még fel is keltette az érdeklődésemet a téma iránt. Szóval, bár a bejárás nem kötelező az előadásaira, mivel megmondta, hogy anélkül is 100%-osan teljesíthető a kurzus, én még is be fogok járni, mert érdekel, mikről fog beszélni. A vizsgákról is mondott ezt-azt. A lényeg, hogy tanulni kell rá, mert a tippeléssel nem megy sokra az ember. Meg a vizsgára a gép ossza ki a feladatokat egy előre megadott kérdés és válasz halmazból, így mindenki más dolgozatot kap. Puskázni esélytelen, meg amúgy is etikátlan. A számonkérés pedig teszt jellegű lesz, így nem kell kútfőből írogatni, csak választani kell a lehetséges megoldások közül egyet. Jobb szeretem a teszteket, így ennek én kiváltképp örültem.
A követelményrendszert és az órákhoz tartozó olvasmányokat feltöltötte a Neptunra.

Ezután következett a Mai japán nyelvképzés óra, amit Uchikawa tanárnő tartott. Jókat olvastam róla és valóban nagyon aranyos. Számomra az első óra kicsit unalmas volt, mivel én már ezer éve megtanultam a hiraganákat és jóval előrébb járok, mint a többiek. A tanárnő egyébként szerintem jól magyaráz és a tanítási módszere is tetszik, bár a kezdőknek azért kissé durva lehet a tempó. Rögtön az első órán meg kellett tanulniuk a hiragana táblázat felét.

A kedden eléggé szerencsétlenül sikerült. Kezdődött azzal, hogy már pár perc késésben voltam a Modern Kínai 1. gyakorlati órámról, amit az F pület 15/5-ös termébe hirdettek meg. Na az a terem egy zárt folyosón van és amikor bementem, és már majdnem a teremnél voltam, akkor szembe jött velem egy kisebb fajta embertömeg. Azt mondták, hogy az egyik kínais csoportnak máshol lesz órája. Én szégyen és gyalázat, a variálások után nem tudtam, melyik csoportba tartozom, de mondtam ott az egyik embernek, hogy nekem a 15/5-ben lenne órám. Erre mondta, hogy akkor én is kövessem őket. Így is történt, amikor hirtelen egy másik csoportba nem botlottunk és ott elveszítettem szem elől azokat, akiket elvileg követnem kellett volna. Amúgy sem ismertem senkit sem a saját csoportomból, így nem tűnt fel a dolog. Végül a másik csoport az eggyel lejjebbi egyik terembe ment, ahol összetalálkoztam egyik főszakos csoporttársammal. Kicsit furcsálltam a dolgot, mert azt hittem, ő másik minorra ment. Mindegy, beültünk a terembe és a második gyanús pont az volt, amikor egy férfi tanár jött be, tudtommal pedig a kínait egy hölgy tanítja. Oké, ezután nem sokkal kiderült, hogy ez a Korea Történelme 1. óra és nem a Modern Kínai 1. XD
Akkor már nem igazán tudtam mit tenni, mivel fogalmam nem volt, az én csoportom merre lehet. Szóval végig ültem a koreait, aztán a Konfuciusz Intézetben megtudtam, hogy a Kínai Tanszéken kéne megkérdeznem, hol lesz másnap órám. A tanszéken azonban senkit nem találtam. Később kiderült, hogy a B csoportba járok és ők maradtak az eredetileg meghirdetett 15/5-ös teremben 😛 Szóval ma már jó helyre mentem 😀

Kedden volt a Könyvtári Beiratkozó Nap, amikor az ELTE Múzeum krt. campusra kijön pár könyvtár és kedvezményesen lehet náluk beiratkozni. Az egy dolog, hogy nem lett volna nálam elég pénz, de ráadásul diákot vagy iskolalátogatásit kértek, nekem pedig jelenleg még egyik sincs. Mentem a TO-ra, hogy szerezzek egy iskolalátogatásit, de a TO csak szerdán van nyitva. Azóta megtudtam, hogy máshonnan is szerezhettem volna, de most már mindegy 🙂

Az Ókori és Keleti Művészettörténet óra is jónak ígérkezik. Ebben a félévben Kína lesz terítéken. A tanárnő, Mecsi Beatrix megkért minket, hogy egy kis lapra írjuk fel, tanultunk-e már művészettörit, mit tudunk róla és mi érdekel minket. Ezzel szeretné felmérni, hogy miről kéne beszélnie, szóval igyekszik hozzánk igazítani az órát, ami nagyon szimpatikus volt számomra. Ajánlott könyvtárakat és elmondta, hogy majd múzeumba is kell mennünk, meg majd ki kell választani a múzeum tárlatából valamit, amit vizuálisan újra alkotunk. Azt hiszem, én rajzolni fogok. Érdekes feladatnak tűnik, de problémás lehet azok számára, akiknek nem jó a kézügyessége. Ráadásul a jegybe is beleszámít.

Végezetül kedden du még át vándliztunk a Lágymányosi campusra, ami kész labirintus a Múzeum körútihoz képest és beültünk a J.R.R. Tolkien kurzusra, amit szabadon választhatóként vettem fel.
Kiderült, hogy kissé kemény a követelmény és többet kéne rá készülnöm, mint bármelyik másik tárgyra a félév során. Ami vonzó, hogy a szóbeli vizsgát kiválthatod egy jól sikerült esszével vagy pedig egy hosszabb műfordítással, persze olyan műből, ami nem jelent meg magyarul. Ezen a kurzuson még gondolkodom, mert nem akarom, hogy a végén ne legyen időm készülni rá és emiatt rontsam le az átlagomat.

Szerdán, azaz ma pedig megvolt az első kínai órám, egyelőre helyettesítő tanárral. Korábban, még Márciusban részt vettem a Konfuciusz Intézet ingyenes kezdő kínai tanfolyamán, így túl sok meglepetés ezen az órán még nem ért. A hangsúlyokat gyakoroltuk és nagyon élveztem.

A Bevezetés a nyelvtudományba óránál is volt egy kis kavar, mivel a tanár máshova ment, mint a hallgatók és csak az utolsó fél órában találtunk egymásra. A Neptunon azóta sem változott az előadásra kiírt helyszín, szóval a következő óra előtt még szerintem megérdeklődöm, hogy akkor pontosan hova is kell majd menni.

Ono tanár úrral is volt ma órám, és eddig nekem ő is szimpatikus. Ez az óra is lehetett volna kicsit unalmas, hiszen most meg a hiragana táblázat másik felét vettük, de érdekes információkat osztott meg velünk, amikről korábban nem hallottam, így végül nem unatkoztam.
Na szóval ez volt az első három, eseménydús napom.
Holnap csak kínaim lesz, pénteken pedig elmarad az első két órám, így aznap csak japánom lesz.
Legalább lesz időm okmányirodába és az önkormányzathoz menni ügyeket intézni.