Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Japán


Leave a comment

Josai Egyetem ösztöndíj eredménye – Megyek Japánba :)

Nagyon-nagyon hosszas várakozás után megérkezett a várva-várt eredmény! Június 26-án. Mindenki megkapta az ösztöndíjat, csak eltérő feltételekkel. Két fő kapott teljes ösztöndíjat (sajnos nem vagyok köztük). Én megint részleges ösztöndíjat kaptam, azonban most jobb feltételekkel, mint tavaly. Azaz fizetik a tandíjat és a szállást, nekem kell megvennem a repjegyet, illetve a megélhetést is nekem kell fedeznem, azonban idén azt ígérték, hogy munkát biztosítanak a campuson, ami fedezi a havi 50 000 yen megélhetést. Nagyon remélem, hogy valóban így lesz, mert nem szeretnék az első hónap végén hazajönni, hogy nem kaptam munkát. Az első hónapot ugyebár így teljesen magamnak kell fizetnem, ami állítólag a plusz kiadások miatt több, mint a többi. Szerencsére szuper családom van és apu és az unokatestvérem kisegítenek, hogy bele tudjak vágni, amiért rendkívül hálás vagyok nekik 🙂 És ígérem, amikor hazajöttem, meghálálom 🙂 Nélkülük ugyanis repjegyet sem tudnék venni. A repjegy az én pénztárcámhoz mérve elég húzós, minimum 170 ezer forint retúrban illetékekkel együtt. Egyébként ezerszer jobban megéri retúrban megvenni. Viszont mivel jövő augusztus elején jönnék vissza, ennyire előre még nem lehet repjegyet kapni. Azaz hétfőn rohanok a JapánSpecialistához és kikérem a tanácsukat. A repjegyet azonban még nem fogom tudni megvenni, mert az útlevelemet is hétfőn kezdem el intézni és az ugyebár kell a repjegy vásárláshoz :S És ez csak most tudatosult bennem. Szóval nagyon remélem, hogy addig nem szökik az egekbe a repülőjegyek ára. Szeptember 6-ra kell kiérkezzem, szóval minden ügyintézésre két hónapom van. Már két napja a különféle papírokért rohangálok, de még hétfőn is lesz pár köröm. A Josai lehetetlen időpontokat adott meg az ügyintézésre. Pl. július 1-ig jelezd vissza, hogy kéred-e az ösztöndíjat. Azaz ők 3 hónapot gondolkodtak rajta, te 5 nap alatt döntsd el, hogy lesz-e elég pénzed. Nekem “csak” olyan 350-400 ezerre lesz szükségem (retúr jegy + első hónap), de vannak olyanok, akiknek a fél tandíjat (asszem 1 millió forint) is fizetniük kell. Szóval azért húzós. De még annak is állnia kell az első hónapot, aki teljes ösztöndíjat kapott, mert majd októberben kapja meg visszamenőleg a szeptemberi lakhatást. Continue reading

Advertisements


Leave a comment

Záróvizsga kipipálva

Elérkezett a napja, hogy erről is írjak 🙂 Ugyan június 21-én volt a záróvizsga, azóta folyamatosan voltak intéznivalóim, amikről egy külön bejegyzésbe szólni fogok.
Szóval a diploma eredménye 3 jegyből tevődik össze: szakdolgozat, japán nyelvi záróvizsga, magyar nyelvű záróvizsga. Ennek a három jegynek az átlaga adja a diploma jegyét, így pl. ha valamelyik 3-as lesz, vagy kettő ezek közül 4-es, akkor már nem lehet ötös a diplomád. Ez nem mindenkit érdekel, számomra fontos volt, hogy a végeredmény ötös legyen 🙂

A japán nyelvi része úgy nézett ki, hogy két turnusban beültünk a terembe és felváltva írtunk A és B feladatlapot. A vizsga tetemes része szövegértés volt, így erősen ajánlott felismerni tudni a kandzsikat. Mivel N3-N2 szintűek a feladatok, az N3-as kandzsikat ajánlott látásból ismerni, de vegyült a szövegbe N2-es is. Volt olyan, amit nem ismertem fel, de a szövegkörnyezetből igyekeztem kikövetkeztetni. Igazából az utolsó 1 évben nem vettem fel kandzsitanulós órát és a szakdoga és szakszöveg nagyon sok időmet felemésztette, így viszonylag kevés kandzsit tanultam, ami miatt pánikban is voltam. Szóval a szövegértésen kívül még 2 rövid szöveg fordítása volt japánról magyar nyelvre (az egyik szöveg elég nehéz volt szerintem), illetve egy fogalmazás (két téma közül lehetett választani, én a 将来の夢 témát választottam). Nem részletezem a feladatokat, mert úgyis minden évben mást adnak. Május vége vagy június eleje környékén számítsatok a japán nyelvű részre.
Uchikawa tanárnő pedzegette, hogy jövőre szeretne magnóhallgatás, illetve szóbeli részt is csinálni. Lehetséges, hogy szakdolgozatot kell majd védeni japánul, de azt azért nem tartom valószínűnek, mert az túl nehéz lenne BA-n. Még magyarul sem kell szakdolgozatot védeni az államvizsgán, így emiatt én nem aggódnék.

A magyar nyelvű szóbeli június közepe-vége felé szokott lenni. Idén június 21-22 volt. Mivel június 22-én volt a Károli MA felvételi, így azoknak némi problémát okozott, akiket az ELTE-n aznapra osztottak be. Úgy oldódott meg a probléma, hogy az érintettek bemehettek 21-én és soron kívül felelhettek. A szóbelin 3 témakörből vannak kérdések: kultúra, irodalom és történelem. Elvileg mindegyikből 10 kérdés van, de mivel az irodalomból nem nagyon jutottunk el a modern irodalomig, így abból a tételsorból két kérdéssel kevesebbet kaptunk és a maradék 8-ban is voltak módosítások. Szóval azt javaslom, a folyosón, Mecsi tanárnő ajtaja melletti faliújságon ellenőrizzék le a végzősök az aktuális tételsort. Figyelem! A btk honlapján lévő magyar nyelvű tételsor NEM JÓ! Egy japán nyelvű tételsor van, ami sehol nincs fenn a neten. Continue reading


2 Comments

Szakdolgozat eredménye ^^

Április 15-ig kellett leadnunk a szakdolgozatot és hosszasan, körmeinket rágva vártunk az eredményre. Akkor kezdett eluralkodni rajtam a türelmetlenség, amikor előbb a kínai szakosok, majd a koreai szakosok is megkapták az eredményeiket, nálunk pedig még semmi hír nem volt. Egyszer sikerült elkapni Szabó Balázs tanár urat és megtudakolni, hogy ki az opponensem. Ahogy sejtettem, Umemura tanárnő az 🙂 Gondoltam, hogy hozzá fog kerülni, mert a népmeséken túl irodalmi művekkel is foglalkoztam. Bár azért aggódtam, hogy esetleg nem sikerült megfelelően szempontokra bontanom és érthető módon megfogalmaznom a kutatásom eredményét, illetve, bár mindent lehivatkoztam és százszor átnéztem, felmerült bennem, hogy mi van, ha valami mégis kimaradt? De megnyugtattam magam, hogy ilyesmi nem fordulhatott elő. Mindig azonnal hivatkoztam, Papp Melinda tanárnő átnézte a fejezeteket és én is többször átolvastam az egész dolgozatot. A hosszú várakozás miatt rémálmok is gyötörtek. Pl. egyszer azt álmodtam, hogy 4-es lett, de kiderült, hogy a 6-os a legjobb jegy, így nagyon elszomorodtam. Egy másik rémálmomban pedig megbuktattak. A barátok és ismerősök persze azt mondták, hülyeség az egész, tuti 5-ös lett. És igazuk volt! 😀
Örömmel mondhatom, hogy a szakdolgozatom, amivel vért izzadtam, 5-ös lett!!! 😀
Íme, itt a bizonyíték:

szakdoga eredmény
Június 6-án került be a Neptunba az eredmény. Külön értesítés nem jött róla, a Hallgató szakdolgozatai fül alatt kellett folyamatosan figyelni 😉


Leave a comment

6. szemeszter japán szakos órák és vizsgák

Ééééés elérkezett annak is az ideje, hogy a BA utolsó ilyen jellegű bejegyzését megírjam. Igen, tegnap abszolváltam 🙂 Az egyik szemem nevet a másik pedig sír. Örülök, hogy idáig eljutottam, de ugyanakkor sajnálom is egy kicsit, hogy vége. Akármennyire is kikészítő volt néha (sokszor 😛 ) az egyetem, én akkor is jól éreztem itt magam. Megismerkedtem egy csomó érdekes, csodálatos és kedves emberrel és állítólag fejlődtem is, de ezt majd a záróvizsga bizottság eldönti 🙂 Kicsit sajnálom azt is, hogy nem sikerült többet blogolnom, de hát így alakult. Ha felvesznek MA-ra, akkor még hallotok felőlem 😉 Nem is tudom, hogy létezik-e japanológia MA-ról magyar blog. Reméljük, hogy én leszek az, aki majd megírja 😀 Mert igen, jelentkeztem arra is 🙂 Ugyan majd mellette egészen biztosan dolgoznom kell és kemény lesz, de úgy érzem, számomra ez fontos és szeretném még jobban elmélyíteni a tudást, valamint fordítási és remélhetőleg tolmács gyakorlatot szerezni. A felvételis tapasztalataimról majd írok, meg arról is, hogy hogyan sikerül, illetve még tartozom a záróvizsgával, meg hasonlókkal, amit mondjuk többek között azért nem írtam még meg, mert még csak ezután lesz a záróvizsga 🙂 :S 🙂

Japán történelem 2.

A kedvenc tárgyam volt ebben a félévben 🙂 Amúgy is nagyon érdekel a töri, imádom hallgatni, imádok olvasni róla és végre eljutottunk az Edo-korig, illetve a Bakumatsu-ig, ami a személyes kedvencem, csak legnagyobb szívfájdalmamra az idő szűkösségéből adódóan ez utóbbin eléggé átrohantunk. A Shinsengumi-t pedig még csak nem is érintettük 😦 Arról nem is beszélve, hogy a második világháborúig jutottunk és azt is elég foghíjasan vettük. Kissé küzdök is az utolsó záróvizsga tétellel, mert szerintem abszolút bármit kérdezhetnek, de alig hallottunk a témáról. Talán wishful thinking a részemről, de én még bízom benne, hogy ezt az utolsó tételt addig kiveszik. Bár erre így 12 nappal a vizsga előtt talán már nincs esély. Mindenesetre a japán töri óra ugyanolyan jó volt, mint az előző féléves első felvonása. Ugyan szerintem most kevesebb volt a poén, ez talán a szűkös időkeretnek tudható be. Szabó tanár úr azért egy csomó érdekes dolgot hozzáfűzött a törzsanyaghoz, amik nem voltak benne sem a méretéből és súlyából adódóan emberölésre is alkalmas Conrad Totman féle Japán története sem pedig Jamadzsi Maszanori Japán című könyvében. Amúgy mindkettő jó könyv és nagyon hasznos lehet az órán elhangzottak kiegészítéséhez, szóval csak ajánlani tudom őket. Jamadzsi-sensei könyvéhez már csak antikváriumban jutottam hozzá, szóval ott érdemes keresni. Visszatérve a Japán töri 1. sem pite tananyagmennyiségét tekintve, a 2. sem múlta alul a várakozásaimat. A vizsga ebben a félévben is teszt volt és sajnos volt olyan kérdés, ami biztos nem hangzott el az órán, így maximum tippelni tudtunk. Viszont szerencsére 5-öst kaptam és ez a lényeg 🙂

Mai japán nyelvképzés

Megint több modulból lehetett választani és mivel az előző félévben nekem bejött a japánokkal való társalgás és a szakdolgozatírós óra, így most is azokat vettem fel. Igazából az egyik helyett egy nyelvtan órát szerettem volna felvenni, de meglepetésemre olyan nem volt. Pedig így a japán nyelvű záróvizsga előtt nem ártott volna egy alapos ismétlés. Uchikawa-sensei és Ono-sensei is tartott olyan órát, aminek a keretében átnézték a szakdolgozat japán nyelvű összefoglalóját, így az egyik ilyet mindenképp érdemes felvenni. Az olvasási szövegértés (dokkai) órán állítólag elég nehéz szövegeket vettek. Arra nem jártam, úgyhogy ennél többet nem tudok mondani róla. Viszont utóbb rájöttem, hogy talán érdemes lett volna felvennem, mert a japán nyelvi záróvizsgának tetemes része szövegértési feladat. A japán vendéges órán sajnos ebben a félévben nagyon kevés japán volt, mert sokuknak pont akkor volt órája. Sajnos nehéz lett volna összehozni, hogy nekik is jó legyen, meg nekünk se legyen óraütközés. Idén a Japán Alapítvány egy felkéréssel is megkeresett minket. A Világjáró Gyerekek című programsorozat keretében Japánnal is megismerkedhettek a gyerekek és erre kerestek önkénteseket. A feladat egy kamishibai előadás megtartása volt, amihez a képeket az órán mi rajzoltuk meg. A program egyébként szerintem tök jó volt, mindannyian yukata-ban voltunk és úgy szerepeltünk, majd a gyerekeknek segítettünk a kalligráfiában. Levezetésképp pedig teáztunk a tanárnővel a Marumoto teaházban. Az Alapítvány és a résztvevők is elégedettek voltak, szóval nem bántam egy percig sem, hogy jelentkeztem a dologra. Az órák fele tehát a kamishibai-ra való felkészülés volt, amihez az előadandó mesét is mi fordítottuk. Az órák másik felén pedig a szokásos módon, különféle témákról beszéltünk a japán vendégekkel. Szerintem ebben a félévben kevesebb lehetőség volt a társalgásra, mivel a rajzolás közben nem beszéltünk annyit, mint a múlt féléves órákon, így nem tudom, hogy ilyen téren fejlődtem-e valamit, de egyébként élveztem. Készülni erre az órára meg annyit nem kellett, mint mondjuk a könyvolvasósra, így jutott időm a szakdolgozatra. A sotsuron óra, azaz a szakdolgozat írásos ezúttal már level 100 volt. Ezt úgy értem, hogy fejenként kellett egy fél! órás előadást tartani japánul a szakdolgozati témánkról. Mondanom sem kell, hogy az első egy-két előadás időpontra nem tolongtak az emberek 🙂 Érdekes volt mindenki témájáról előadást hallgatni, és olyan szempontból pedig magamra nézve is hasznos volt, hogy újra és újra össze kellett szednem magamban azt, amit a szakdolgozat megírásához elolvastam, valamint egy rendszert kellett kigondolnom, ami alapján a lényegi információkat mások számára is érthető módon össze tudom foglalni. Az egyetlen, és szerintem nagy problémám az volt ebben a félévben, hogy nem vettem fel olyan órát, amire kandzsikat kellett volna tanulni. Ezért nem is nagyon tanultam, elment a többi dologra az idő :S Most már kissé bánom. Talán a legjobb kombó egy szakdogás és egy kandzsis óra és/vagy a dokkai. Ja, és hát az érdemjegyeket majdnem elfelejtettem 😀 Szóval a japán vendéges óránál egy rövid szóbeli volt, kötetlen beszélgetés. A sotsuron-os órán több dologból állt össze a jegy. Az előadás előtt fel kellett tenni 3 kérdést a témánkkal kapcsolatban a többieknek, illetve egy szószedetet is feltöltöttünk a prezentációnkhoz, majd jött maga a prezentáció, utána pedig egy 10 kérdéses igaz-hamis tesztet kellett összeállítani és végül pedig minden órán kellett írni véleményezést naplószerűen, az is beleszámított a jegybe. Nekem mindkét óra jegye 5-ös lett 🙂
Continue reading


2 Comments

Szakos tájékoztató

Mert ilyen is van 🙂 És erősen ajánlott rajta a megjelenés, ugyanis itt kapsz meg minden olyan információt, amit esetlegesen a honlapok egyikén sem találtál meg.
Először egy saját, főszakos tájékoztatón vettem részt, ahol értelemszerűen összegyűlt az összes jövőbeni csoporttársam. Sikeresen össze is ismerkedtem pár emberrel. Ono tanár úr elmondta, hogy a kezdők a Genki I.-ből fognak tanulni, majd japánul elmondta, hogy aki már tanult japánul és érti amit mond, annak a J-Bridge fog kelleni. Már előzőleg megtudtam, hogy ha korábban tanultál japánul, akkor egy sikeres szintfelmérő után kezdhetsz a másodévesekkel is. Én tanultam pár évig és ezért nagyon érdekelt, hogy mikor is lesz pontosan a szintfelmérő, meg akkor melyik modult (azaz hányas számú Mai japán nyelvképzés órát) kéne felvennem. A tájékoztatón kiderült, hogy mindenképp az 1-2-3-at kell felvenni, azaz az első féléves tárgyakat, de a szintfelmérő után a másodévesek órájára kéne bemenni. Azon agyalok, hogy mivel sok kanji leírását már elfelejtettem (ha látom, tudom mit jelent, meg az olvasatát, de leírni nem biztos, hogy le tudom), talán célszerű lenne maradni a kezdőkkel és mindent újra átnézni. Amúgy sem úsznám meg, hogy a harmadik évben ne legyenek nyelvóráim, akkor meg tök mindegy. Bár az elején nekem így baromi unalmas lenne, de legalább ismételek. Hiszen már vagy másfél éve nem néztem bele a japánba. Meg akkor jobban tudok addig is a minorra összpontosítani.
Emellett elmondták hogyan és mennyi kreditet kell összeszedni, meg azt is megtudtam, hogy ebben a félévben milyen kötelező tárgyakat kell felvenni és azokat melyik előadóval.
A tanegységlista egyébként itt van.
Én már a tájékoztató nap előtt felvettem a tárgyakat, így utána csak átnéztem, hogy mindent felvettem-e, amit kellett. Illetve a Filozófiatörténetből nem voltam benne biztos, hogy melyik órát kéne felvegyem, de azt is megtudtam.
Az Összehasonlító Vallástörténetet én Földváry tanár úrral vettem fel, mert hétfő reggelre amúgy sem volt más felvéve, viszont azt mondták, hogy nekünk Kósa tanár úr óráját kéne felvenni. Arra viszont az van csak írva, hogy péntek de. Péntekre meg már van felvéve délelőttre egy előadásom és egy gyakorlatom is, így oda nem nagyon tudnám besuvasztani. A kódja egyébként mindkét előadásnak megegyezik, így nagy baj nem lehet belőle, ha én mégsem Kósa tanár úrhoz megyek. Legalábbis remélem.

A főszakos tájékoztató után került sor a minoros tájékoztatókra. Minden tájékoztatót kétszer adtak le, így összesen kettő darabot tudtál meghallgatni. Angolt terveztem be és mellette még a kínai óráit is felvettem. Be akartam magamat biztosítani, hiszen mindkettő 3 éves minor és ugye az első év végi teljesítmény alapján dől el, hogy egyáltalán felveheted-e az adott minort, azaz megszakítás nélkül tudod-e folytatni a második évtől.
A minorokról kb. semmit nem tudtam, ahogy amúgy kb. 2 hónapja még a kreditrendszerről, a Neptunról és úgy kb. semmiről sem. A lényege annyi, hogy ahhoz, hogy ténylegesen felvegyél egy minort, előbb el kell végezned az alapozóját. Azaz az első két félévben felveszed a kiválasztott minor első két féléves tárgyait és jól elvégzed azokat. Ezután leadod a jelentkezést a minorra és majd eldől, hogy felvettek-e rá vagy sem. Ha nem, az gáz, mert amiatt csúszhat a teljes tanulmányod. Ugyanez van, ha olyan minoros tárgyból buksz meg, amit csak a következő évben vehetsz fel megint vizsgára. Szóval érdemes jól átgondolni, hogy az ember mibe vágja a fejszéjét.
Én az angolba terveztem, de aztán olvastam, hogy az egyik első féléves tárgy Az angolszász politikai kultúra, ami nem hangzik túl jól első hallásra, de még másodikra sem.

Na de visszatérve, két másik japános társammal együtt beültem a kínai minoros tájékoztatóra, ahol elmondták, amit már eddig is sejtettem, hogy a kínai egy nehéz nyelv 🙂 Viszont szerintem szép is 🙂 Mondták, hogy a japán mellé a kínai minor kicsit komoly párosítás, de nem lehetetlen elvégezni a kettőt egymás mellett. Igazából mindkettőnél az a lényeg, hogy otthon is jó sokat tanulj és legyen szorgalmad.
Ezután bementem az angol minoros tájékoztatóra, ahol a két előadó nagyon szimpatikus volt, de eléggé tárgyilagos is. Megtudtam, hogy az angol nem annyira egyszerű, mint sejtettem. Oké, az angolszász politikai kultúráról sejtettem, hogy kemény tárgy és esetleg buktatós is. Meg az angolul van és nyilván a vizsga is angol nyelven folyik. Mondjuk felsőfokon vagyok, tehát ez még önmagában nem lenne problémás, de politikával kapcsolatos szakszavakat nem nagyon tudok. Meg aztán a kötelező irodalom olyan tetemes mennyiség, amire már így első ránézésre megállapítottam, hogy keményen küzdenem kéne. Nem csak a rá fordított idő miatt, de a szövegek értelmezése miatt is.
Valaki kérdezte, hogy mennyire komoly nyelvtudás szükségeltetik hozzá és hát egy erős felsőfokú de minimum nagyon erős középfok nem árt. Ugyanis az órán a tanár angol nyelven fog filozófiai mélységekbe merülni az angol politikát illetően. Én meg már akkor láttam, hogy valószínűleg nem sokat értenék a dologból. Szerintem magyarul sem vágnám, nemhogy angolul. Meg az angol minoron, mivel már alapból kell tudnod angolul, gyakorlatilag nyelvészetet, irodalmat és politikát, meg asszem törit tanulsz. Az meg annyira nem vonz.
Akkor meg tuti hülyét kapnék, ha nem sikerülne az egyik vizsgája és emiatt nem tudnám időben megszerezni a diplomát.
Szóval alaposan átgondoltam és végül le is adtam az angol minoros tárgyakat. Inkább maradtam a kínainál, mert az számomra könnyebb és érdekesebb.

Kínaiból és japánból is heti háromszor van gyakorlati óra, szóval ezt a hat órát úgy össze kell hangolnom, hogy ne ütközzön, mert a gyakorlatokon kötelező a részvétel. Minden gyakorlati tárgyból egy félév alatt maximum 3 alkalommal lehet hiányozni. Szóval ha hosszan beteg vagy és többet hiányzol, akkor a tárgyat újra meg kell ismételned.

Jelenleg 10 tárgyat vettem fel és elsőre nagyon jól jött ki, mert nem ütközött semmi.
Amikor még benne volt a 3 angol minoros órám, az összes angolos órám ütközött valamivel, szóval egyikre sem tudtam volna bejárni. Így nem is baj, hogy végül mindhármat leadtam.
Aztán tegnap este észrevettem, hogy a Japán kultúra és társadalom 1. órámat sunyiban áttették csütörtökről kedd de. 10-re, ami már így problémás, mert pont egy időpontra esik a kínai nyelvgyakorlattal. Szóval értelemszerűen a japános előadásra nem tudok majd bemenni. Ez nagyon szíven ütött, mert ez az előadás érdekel a legjobban és megmondom őszintén, még mindig nem tértem magamhoz a sokktól, hogy nem tudok majd bejárni rá.
Ezután észrevettem, hogy mindkét tárgyhoz ugyanannak a tanárnak van kiírva a neve o_O Vajon ő hogyan csinálja, hogy ugyanabban az időpontban két különböző helyen két különböző órát tart?
Remélem ezen még változtatnak és ez csak valami tévedés, hogy most így van.
A kínai gyakorlatomat nem tudom sajnos másik időpontra tenni, mert nincs másik időpont. 3 csoportot hirdettek meg különböző tanárokkal, de ugyanarra az időpontra és javarészt ugyanabba a terembe o_O Ez is érdekes.

Még a tájékoztatók után a HÖK segített a tárgyfelvételben, aki kért segítséget és foglaltak nekünk helyet a Könyvtárklub kiülős részén (már ha van nem kiülős is). Még maradtam beszélgetni egy ideig, majd hazajöttem.
Hétfőn megyek az első órámra és már rettenetesen várom! 😀