Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak


Leave a comment

Harmadik szemeszter minoros órák

Az előző posztom kistestvére következik. Abban csak a főszakos óráimról írtam, mert jobbnak láttam elkülöníteni a bejegyzést a minoros óráimtól. Végül, ahogy reméltem, a Szerkesztői ismeretek minorra vettek fel. Először, ahogy azt már korábban írtam, kínaira szerettem volna menni, de azt elég nehéz a japán mellett vinni és nem szerettem volna, hogy az átlagom rovására menjen a dolog. A szerkesztői minor egyelőre jó választásnak tűnik.

Elektronikus írástechnikák és tipográfia:

Ezt az órát eléggé szeretem. Egy fiatal tanár tartja, aki elmondta, hogy bár szeret egyeseket adni, az művészet, ha valaki ebből megbukik. Persze itt is az ötös a cél. Ez egy számítógépes óra, amin szövegeket szerkesztgetünk és tördelünk. A számítógép teremnek nincs ablaka és mállik a vakolat és az egész campuson csak ott nem működik a wifi. A gépek is ezer évesek (már megsárgult a monitor és a gépház műanyag borítása), de azért működik.
A terem kondíciójától eltekintve az órával nincs egyéb probléma. Én szerintem vagy 8 éve nem használtam normálisan szövegszerkesztőt, de szerencsére úgy vesszük végig a dolgokat, hogy az is értse, akinek lövése nincs a wordről. Ilyesmiket csinálunk, hogy kapunk egy rosszul megszerkesztett szöveget, ahol mindennek a megfelelő helyen kell lennie a megfelelő betűtípussal és betűmérettel, végig kell nézni, hogy az van-e dőlttel vagy vastagon szedve, aminek azzal kell lennie és megfelelően kell tördelni. Nem nehéz, de a megfelelő órai odafigyelés és az otthoni ismétlés szerintem elengedhetetlen. Beadandóink is vannak, amiket e-mailen kell elküldeni a tanárnak.

Helyesírás, korrektúra:

Meglepő módon ez az óra tűnik nekem némiképp nehéznek. Pedig itt a magyar helyesírás szabályait vesszük végig és azokat ültetjük a gyakorlatban. Annak ellenére, hogy gimiben elég jó voltam helyesírásból és a sok olvasásnak köszönhetően viszonylag helyesen is írok, itt mégis problémáim adódtak. Olyan sok apró dologra kell odafigyelni, amikről nem is tanultam, vagy amikre már nem emlékszem, hogy át kell rágjam magam a 2004-es Helyesírási szabályzaton, ami egy igen vaskos könyv. A félév folyamán mindenkinek pár percben egy előadást is kell tartania előre megadott témából. Én a személynevek helyesírását kértem, amihez már beszereztem a könyvet, de még mindig nem tudom, hogy lesz ebből több perces előadás :S Egyébként ezzel a tárggyal elég jól jártam. Eredetileg a péntek reggeli csoportban lettem volna egy másik tanárnőnél, de mivel aznap más órám nem lett volna, így nagyon be szerettem volna kerülni a csütörtök esti csoportba. Az viszont már tele volt. Szóval csütörtökön én fogtam magam és beültem a csütörtöki csoporttal az órára és beszéltem a csütörtöki tanárnővel a problémámról. Nagyon kedves volt és még aznap csinált nekem egy szabad helyet a csoportban, így a tantárgy jelentkezési időszak utolsó előtti napján sikerült átjelentkeznem csütörtökre, ezáltal felszabadítva a pénteki napomat. Continue reading

Advertisements


Leave a comment

Harmadik szemeszter japán szakos órák

Jó régóta nem jelentkeztem, de igazából a nyár végéig nem is nagyon volt miről írni. Most azonban teljes gőzerővel kezdetét vette a harmadik szemeszter és immáron másodéves hallgatóként koptatom a padot.

Az első hetünk még elég laza volt. De lássuk csak, hogy milyen óráim vannak és azokról mit tudok nektek elmondani.

Mai japán nyelvképzés:

Ez a tárgy valójában heti három órát fed le és az előző félévekhez hasonlóan három modulból áll. Ebben a félévben hétfőn, szerdán és csütörtökön van órám. A hétfői óra anyaga más, mint a másik kettőé. Itt a Nihon bunka wo yomu c. könyvet vesszük. Mindig előre el kell olvasni az adott lecke szövegét és azt le kell fordítani magunknak, ugyanis az órán azt beszéljük át. Ha valami nem volt világos, akkor arra az órán rá lehet kérdezni. Ezután a következő órára kell írni az adott szöveg tartalmáról egy pár soros összefoglalást és nagyjából fél oldalt arról, hogy mi a véleményünk az adott szituációról, történt-e velünk hasonló, stb… Ezeket a beadandókat a tanárnő 4 szempont alapján értékeli és az eredményük beleszámít a félévi jegybe. A legelső hétfői mai japán nyelvképzésen végig vettük a tematikát, így gyakorlatilag új anyagot nem vettünk, lecke sem volt. A második hétfőn egy japán nyelvű előadást hallgattunk meg a kandzsikról, azóta pedig rendszeresen vesszük a könyvet. A félév folyamán pedig mindenkinek kell tartania egy kb. 4 perces, japán nyelvű előadást választott témában. A súlyozása a 30%-a a félévi jegynek. Nekem a héten volt az előadásom.
A másik két mai japán nyelvképzés órából az egyiket Uchikawa-senseinél, a másikat Ono-senseinél vettem fel. Ezen a két napon a J-Bridge c. könyvből tanulunk, amiben egy lecke 3 részből áll és óránként veszünk egy ilyen részt. Itt már nincs kandzsi szedet, ki kell írni az összes olyan írásjelet, amit még nem ismerünk és olyan szinten kell megtanulni, hogy el tudjuk olvasni. Én csak úgy tudom elolvasni, ha már leírni is megtanultam, így ez némiképp hosszadalmas és hetente nagyon sok új írásjel kerül terítékre. Megmondom őszintén, nekem ezzel problémáim voltak és vannak. Az elején irtózatosan sok, kb. heti 170 szó is volt, amit meg kellett tanulni, de még mindig van olyan heti 100 nagyjából. Mivel más órákra is elég sokat kell készülni, így bár az új kandzsi adagot meg tudom tanulni, de átismételni a korábbiakat soha nem tudom. Ez engem pedig rettenetesen zavar. Ha nem tudok ismételni, akkor sok írásjelet elfelejtek és kissé úgy érzem ilyenkor, hogy felesleges volt megtanulni, mivel később már úgysem emlékszem rá. Nem érzem így túl hatékonynak a dolgot, de a tanárokkal beszélve ez állítólag nem probléma. Majd sokszor tanulom újra az egészet. Én még mindig úgy érzem, hogy ennél hatékonyabban is lehetne nyelvet tanulni és nem csak úgy, hogy olvasni, hanem írni és fogalmazni is megtanuljon az ember, de nem az én dolgom ezt eldönteni. Ez így marad, szóval tanulok, ahogy tudok és ahogy mondják és bízom benne, hogy ettől függetlenül sikerül használható nyelvtudásra szert tennem a diplomáig.
Hetente írunk tesztet és az előbb említett kandzsik szerepelnek benne. Emellett kaptunk még négy szót, amire a Reibun de Manabu Kanji to Kotoba c. könyvből kell példamondatokat keresni és a teszten 3 példamondatot kell írni. Igazából máshonnan is lehet a példamondat, pláne, hogy a szavak nagy része nem is szerepel a Reibunben. Én szótárakból szoktam emellett példamondatokat keresni, mert azok nagy eséllyel nem hibásak.
Csütörtökön pedig az E-mail no Kakikata című könyvet is vesszük. Itt különféle hivatalos és nem hivatalos levelezéstípusokat tanulunk meg. Ono-sensei mindig két e-mailt ad fel, amelyeket kicsit átírva meg kell tanulni és a következő csütörtökön az egyiket (amelyiket ő kér), le kell írni.

Szakszövegolvasás 1.:

A szakszövegolvasáson 3 csoportba osztottak minket az alapján, hogy az első évet ki milyen osztályzattal zárta. Én az A csapatba kerültem, ami a legerősebb csapat és minket Umemura tanárnő tanít. Én eleve hozzá szerettem volna kerülni, szóval ennek külön örültem. Az első órát nagyon gyorsan letudtuk. Kiosztotta az első olvasmányt, mondott pár információt és már az utunkra is engedett minket. Egy ifjúsági novellát kaptunk, amit először otthon kell magunknak fordítani és az órán mindenki olvas belőle és felolvassa a fordítását. Continue reading