Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Japán


Leave a comment

Negyedik szemeszter japán szakos órák és vizsgák

A korábbi gyakorlatot követve most is írok arról, hogy milyenek voltak az órák az elmúlt félévben.

Mai japán nyelvképzésről:
Ettől a szemesztertől kezdve másképp vannak a mai japános órák. 5 óratípus volt, amik közül választani lehetett. A lényeg, hogy legalább kettőt válassz. Lehet 2db mai japán 10. vagy 2db mai japán 11. vagy akár a kettőből egy-egy. A lényeg, hogy a Neptunban mind a két kódra fel kellett venni egy órát. Azonban Uchikawa tanárnőnek írni kellett mailt, hogy ténylegesen melyikre fogunk bejárni. Ajánlott többet is felvenni, mert a 2 legjobb jegyet írják be. A tanárnő blogján volt kiírva, hogy melyik óratípus miről szól, így el tudtuk dönteni, hogy melyik számunkra a legalkalmasabb. Én három mai japán órát választottam. Nem akartam, hogy csak 2 legyen, de 4 már sok lett volna, szóval ez tűnt az arany középútnak.
Az óratípusok:
作文 (Sakubun) – ezt vettem fel, szóval erről mindjárt részletesebben is írok.
読解+速読+漢字 (Dokkai/olvasási szövegértés + Sokudoku/gyorsolvasás + kandzsi) – Ez az óratípus az olvasásra erősít rá. Előre el kell olvasni, meg kell érteni otthon a szöveget, az órán pedig ezt kell olvasni. A kandzsikat is tudni kell belőle. A jegy a következőkből áll össze: gyors olvasás 15%, kandzsi teszt 15%, illetve két zh van, mindkettő 35-35%. Úgy hallottam, hogy ez az óra elég kemény. Személyes tapasztalataim nincsenek róla, de ha olyan olvassa a bejegyzésem, aki erre járt, akkor ossza meg a véleményét 🙂
文法+漢字 (Bunpou/nyelvtan + kandzsi) – Értelemszerűen nyelvtanról szól, illetve az előző félévben használt e-mail könyvből vették még az e-maileket tovább. Kandzsi teszt itt is van. A jegy a következőkből áll össze: e-mail 15%, kandzsi teszt 15%, két zh 35-35%. Én ezt az órát szeretném többek között a következő félévben felvenni. Mivel most legutóbb nem vettem fel nyelvtan órát, úgy érzem, kissé visszaestem.
卒業論文を書く準備をしよう (Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou) – Hogyan írjunk szakdolgozatot? Erről is mindjárt.
読みたい本を読もう (Yomitai hon wo yomou) – Egy kiválasztott könyv olvasása. Erről is mindjárt.

Mai japán nyelvképzés 10.
Sakubun:

Ezen az órán Ono-sensei arra tanít, hogyan kell sakubunt írni. Azonban figyelem, ez az óra elég kemény, mert minden héten szombat éjfélig kell írni egy minimum 600 írásjelből álló fogalmazást, mindig új témában és előre meghatározott formában és kifejezésekkel. Az első párra még volt ötletem, de utána szenvedtem vele, mire hétről-hétre megfelelő témát találtam. És mindig ráment egy egész napom, mire összeszedtem hozzá az adatokat, megfogalmaztam és megírtam. Először bármiről lehetett írni, utána mindig megmondta Ono-sensei, hogy mi nem jó. De azt nem nagyon, hogy akkor pontosan mi lenne jó. Amikor úgy éreztem, hogy ez végre jól sikerült, akkor kiderült, hogy az rosszabb lett, mint a többi. Kiderült, hogy van egy sablon és csak azok a sablon mondatok a jók, de ezt hetek után tudtuk csak meg. Sajnos én fél év elteltével sem tudom megmondani, hogy csak és kizárólag így lehet írni vagy másképp is jó, csak a sensei várja el ezt. Sajnos ez az óra nem olyan volt, mint amilyennek vártam. És a kapott jegyek között is volt rosszabb, így mondtam a sensei-nek, hogy nem ebből szeretném a szemeszter végi jegyemet kapni. Fontos, hogy ha akár egyszer elfelejted leadni időben a sakubunt, akkor megbuktál! Amúgy a jegyet a heti beadandókból és a szemeszter végi dolgozatból kapod. A zh-ra meg kell tanulnod a legjobban sikerült beadandódat és azt kell leírnod. Megmondom őszintén, azon a héten még sok másra is készülni kellett és a beadandóim a végén nagyjából 1200 karakterre bővültek, ami azért elég hosszú, így nem volt időm megtanulni a szöveget. Meg nem is értem, hogy mi értelme van bemagolni valamit. Mindegy, legközelebb a nyelvtanos órát veszem fel, mert az tűnt a leghasznosabbnak számomra.

Mai japán nyelvképzés 11.
Yomitai hon wo yomou:
Ezt bevallom azért vettem fel, mert szeretek olvasni és fordítani 🙂 Az óra lényege, hogy kiválasztasz egy neked szimpatikus japán nyelvű könyvet, ami nem manga és azt olvasod óráról órára. Az elolvasott részről írnod kell egy beadandót. Valamint a szemeszter folyamán kétszer kell belőle előadást tartanod, először magyarul, majd japánul. A jegyet a beadandók és az előadások adják. Igazából attól függ, hogy mennyire nehéz számodra ez az óra, hogy milyen könyvet választasz. Azért előnyös ezt felvenni, mert az óra keretében tudsz szakirodalmat olvasni. Nekem volt egy olyan problémám, hogy mivel még nem volt meg pontosan a témám, így nem tudtam szakirodalmat sem szerezni. Angol nyelvű szakirodalmam volt, de azt nem olvashattam az órán. Van egy jó pár japán nyelvű könyvem, viszont túl egyszerűt nem akartam olvasni. Nagyon szimpatikus volt a Shinsengumiről szóló és akkor még benne volt a pakliban, hogy esetleg arról írnék szakdolgozatot, viszont kiderült, hogy az régi japán nyelven íródott. Csak annyit, hogy az nem túl egyszerű 🙂 Szóval végül egy light novel mellett döntöttem, amit még a nyáron vettem, mert megtetszett a borítója, de fogalmam nem volt róla, hogy miről szól. Jól kiszúrtam magammal 🙂 Marha nehéz olvasmány volt tele ismeretlen kandzsikkal. Több időm ment el szótárazásra, mint fordításra és a történet nagyon nem akart kibontakozni, így mindig azon agyaltam, hogy mivel még mindig nem történt benne kb. semmi, miről írhatnék összefoglalót. Az egyetlen előnye a dolognak, hogy voltak benne hasznos kifejezések is, amiket így megtanultam. Az olvasmány mellett szintén beleszámít a jegybe a kandzsi tesztek. Ez viszont kissé húzós. 4 fejezetnyi kandzsit kérdez ki a tanárnő minden teszten. Mármint random kérdez belőle kandzsikat, de nyilván az összeset tudni kell. Ami azért elég sok 🙂 Annyi könnyítés van a dologban, hogy a 4 leckéből 2 még az előző tesztben szereplőnek az ismétlése. Tehát az elsőre 4 leckét kell megtanulni, a többire mindig plusz kettőt. Azért így is rámegy szerintem az ember hétvégéje. Viszont ez legalább tényleg hasznos. Az ismétlés részét is jó ötletnek tartom, mert különben nem lenne időm ismételni és úgy nem rögzül hosszú távon az írásjel. Szóval bár tényleg sok időt elvesz az erre az órára való készülés, szerintem egyáltalán nem teljesíthetetlen 😉
Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou:
Itt pedig egy könyvből vettünk minden héten új leckét, amit előre meg kellett már otthon csinálni, illetve hétről hétre kapott mindenki egy részt egy másik könyv szövegéből, amit otthon le kellett fordítani. Ez a másik könyv a szakdolgozatírásról szólt és komolyan még jó is lenne, ha nem ugyanazt taglalná vagy hússzor 🙂 Szóval kicsit lassan halad a magyarázat, de a benne lévő dolgok hasznosak. Minden órán írtunk véleményezést, ami beleszámít a jegybe, valamint előadást kellett még tartani és a végén egy riportot írni a választott szakdolgozati témánkról, ami szintén beleszámított. Mivel még volt olyan, akinek ötlete sem volt, hogy miről szeretné írni a szakdolgozatát, kinézett valami témát, és arról beszélt. Nekem két konkrétabb témám van, de mindkettőhöz eleddig csak egy angol nyelvű szakirodalmat találtam, így úgy terveztem, hogy a nyáron fogok bele komolyan a szakirodalom keresésébe és egyeztetek a választott témavezetővel, hogy megbeszéljük, melyik legyen a végleges, elfogadja-e valamelyiket. Szóval én úgy döntöttem, hogy mind az előadásomban, mind a riportomban erről a kettőről fogok szólni. Az első témámhoz végig kiolvastam a könyvet, a másodiknál pedig a könyv felét, szóval abból azért már lehetett dolgozni. Tehát nem baj, ha még nem tudod a témát, válassz ki valamit, ami esélyes és nézz utána a dolognak. Bár nagyon sok időm elment az előadás megírásával, valamint a riporttal is, legalább jobban áttekinthetővé vált a választott témám és újabb ötleteim is támadtak. Egy jó tanács a riporthoz: lehetőleg alaposan tagoljátok. Én bevezetés, tárgyalás, befejezésre szedtem szét és nagyon egyben volt, ami sokat rontott a jegyen, de szerencsére ki tudtam javítani. Nekem a problémám azzal volt leginkább, hogy elég bonyolultan fejeztem ki magam, mert mindig mindent bonyolultan fogalmazok meg és ez a japánban talán nem a legcélravezetőbb. Valamint nem tudtam megítélni, hogy a szótárban található szavak közül melyik illik a legjobban a kontextusba. Talán jobb lett volna egyszerűbb szavakat használni.
A jegyeim pedig a következőképp alakultak: Mivel Ono-sensei eléggé szigorú volt és a fél év végére sem kristályosodott ki bennünk, hogy akkor mit is szeretne tőlünk pontosan, így szóltam neki, hogy a jegyem a másik két óráról szeretném majd kapni. A könyvolvasós órára 5-öst kaptam, a sotsuronosra pedig 4-est. Nagyon szerettem volna két 5-öst és rettenetesen letört, hogy ez nem jött össze. Hetekig elment a kedvem mindentől. Jövőre igyekszem másképp tanulni. Igazából a riporttal volt a probléma. Azon belül is a nyelvtan és szóhasználat húzta le, így ráfekszem a szavak tanulására és felveszem a nyelvtan órát, meg átnézem az eddigi nyelvtan. Continue reading


Leave a comment

Harmadik szemeszter japán szakos órák

Jó régóta nem jelentkeztem, de igazából a nyár végéig nem is nagyon volt miről írni. Most azonban teljes gőzerővel kezdetét vette a harmadik szemeszter és immáron másodéves hallgatóként koptatom a padot.

Az első hetünk még elég laza volt. De lássuk csak, hogy milyen óráim vannak és azokról mit tudok nektek elmondani.

Mai japán nyelvképzés:

Ez a tárgy valójában heti három órát fed le és az előző félévekhez hasonlóan három modulból áll. Ebben a félévben hétfőn, szerdán és csütörtökön van órám. A hétfői óra anyaga más, mint a másik kettőé. Itt a Nihon bunka wo yomu c. könyvet vesszük. Mindig előre el kell olvasni az adott lecke szövegét és azt le kell fordítani magunknak, ugyanis az órán azt beszéljük át. Ha valami nem volt világos, akkor arra az órán rá lehet kérdezni. Ezután a következő órára kell írni az adott szöveg tartalmáról egy pár soros összefoglalást és nagyjából fél oldalt arról, hogy mi a véleményünk az adott szituációról, történt-e velünk hasonló, stb… Ezeket a beadandókat a tanárnő 4 szempont alapján értékeli és az eredményük beleszámít a félévi jegybe. A legelső hétfői mai japán nyelvképzésen végig vettük a tematikát, így gyakorlatilag új anyagot nem vettünk, lecke sem volt. A második hétfőn egy japán nyelvű előadást hallgattunk meg a kandzsikról, azóta pedig rendszeresen vesszük a könyvet. A félév folyamán pedig mindenkinek kell tartania egy kb. 4 perces, japán nyelvű előadást választott témában. A súlyozása a 30%-a a félévi jegynek. Nekem a héten volt az előadásom.
A másik két mai japán nyelvképzés órából az egyiket Uchikawa-senseinél, a másikat Ono-senseinél vettem fel. Ezen a két napon a J-Bridge c. könyvből tanulunk, amiben egy lecke 3 részből áll és óránként veszünk egy ilyen részt. Itt már nincs kandzsi szedet, ki kell írni az összes olyan írásjelet, amit még nem ismerünk és olyan szinten kell megtanulni, hogy el tudjuk olvasni. Én csak úgy tudom elolvasni, ha már leírni is megtanultam, így ez némiképp hosszadalmas és hetente nagyon sok új írásjel kerül terítékre. Megmondom őszintén, nekem ezzel problémáim voltak és vannak. Az elején irtózatosan sok, kb. heti 170 szó is volt, amit meg kellett tanulni, de még mindig van olyan heti 100 nagyjából. Mivel más órákra is elég sokat kell készülni, így bár az új kandzsi adagot meg tudom tanulni, de átismételni a korábbiakat soha nem tudom. Ez engem pedig rettenetesen zavar. Ha nem tudok ismételni, akkor sok írásjelet elfelejtek és kissé úgy érzem ilyenkor, hogy felesleges volt megtanulni, mivel később már úgysem emlékszem rá. Nem érzem így túl hatékonynak a dolgot, de a tanárokkal beszélve ez állítólag nem probléma. Majd sokszor tanulom újra az egészet. Én még mindig úgy érzem, hogy ennél hatékonyabban is lehetne nyelvet tanulni és nem csak úgy, hogy olvasni, hanem írni és fogalmazni is megtanuljon az ember, de nem az én dolgom ezt eldönteni. Ez így marad, szóval tanulok, ahogy tudok és ahogy mondják és bízom benne, hogy ettől függetlenül sikerül használható nyelvtudásra szert tennem a diplomáig.
Hetente írunk tesztet és az előbb említett kandzsik szerepelnek benne. Emellett kaptunk még négy szót, amire a Reibun de Manabu Kanji to Kotoba c. könyvből kell példamondatokat keresni és a teszten 3 példamondatot kell írni. Igazából máshonnan is lehet a példamondat, pláne, hogy a szavak nagy része nem is szerepel a Reibunben. Én szótárakból szoktam emellett példamondatokat keresni, mert azok nagy eséllyel nem hibásak.
Csütörtökön pedig az E-mail no Kakikata című könyvet is vesszük. Itt különféle hivatalos és nem hivatalos levelezéstípusokat tanulunk meg. Ono-sensei mindig két e-mailt ad fel, amelyeket kicsit átírva meg kell tanulni és a következő csütörtökön az egyiket (amelyiket ő kér), le kell írni.

Szakszövegolvasás 1.:

A szakszövegolvasáson 3 csoportba osztottak minket az alapján, hogy az első évet ki milyen osztályzattal zárta. Én az A csapatba kerültem, ami a legerősebb csapat és minket Umemura tanárnő tanít. Én eleve hozzá szerettem volna kerülni, szóval ennek külön örültem. Az első órát nagyon gyorsan letudtuk. Kiosztotta az első olvasmányt, mondott pár információt és már az utunkra is engedett minket. Egy ifjúsági novellát kaptunk, amit először otthon kell magunknak fordítani és az órán mindenki olvas belőle és felolvassa a fordítását. Continue reading