Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Japán


Leave a comment

Mennyibe kerül egy ösztöndíj?

Mert ugyebár semmi sincs ingyen az életben. A Josai-on ez úgy működik, hogy mindenkinek rendelkeznie kell egy kezdő összeggel, amiből az első hónapját fedezni tudja magának. Még a Mizuta ösztöndíjasoknak is, akik a tandíjmentességen és szálláson felül havi 50 ezer yent is kapnak. Hiszen az első kifizetés októberben (azaz a második megkezdett hónapban) van. Ekkor visszamenőleg kifizetik a szeptembert is. Mivel én Jinzai Ikusei ösztöndíjas vagyok, azaz diákmunkát végzek az egyetemen, és arra kapom majd a második hónaptól a fizetést, így nekem még a repjegyet is állnom kellett. Ami mondjuk azért nem kevés. Az enyém 188 ezer volt úgy, hogy a visszautat 41 ezerért majd még módosítanom kell. Plusz ha saját kiválasztott ülőhelyet szeretnél a repülőn, az is pénzbe kerül. És a Jinzai Ikusei ösztöndíjnál októberben nem fizetik ki visszamenőleg a szeptembert! Így plusz pénzed, mondjuk szétnézni vagy vásárolni nem lesz. Egyébként a MEXT kutatói ösztöndíjánál is kell, legyen kezdőtőkéd. Azt hiszem, az első kettő vagy három hónapra. Na de mennyi az annyi?

Szóval a repjegy a légitársaságtól is függ, de utazás előtt 1-2 hónappal olyan majdnem 200 ezer forint. Fontos, hogy minimum visszafele módosítható legyen a repülés időpontja, mert akkorra úgysem tudod megvenni a jegyet, amikorra kéne, mert még nem kapható.

Esetleg nem árt a repülőútra egy utas és poggyász biztosítást kötni. Ez csak 2000-3000 Ft, és jól jöhet, ha utazás közben bármi történik veled vagy a csomagoddal.

Az első hónapban kelleni fog nagyon minimum 30-40 ezer yen (kb. 85-113 ezer forint) csak a kajára. Ezen felül ha kell bérlet, akkor az két állomás közötti távra szól csak. Nekem ez 7300 yen (kb. 21 000 Ft). Diák bérletet csak egy lepecsételt formanyomtatvánnyal és a diákoddal tudsz kiváltani, amire nekünk kb. 2 hetet kellett várni, így addig napi 640 yen volt az ingázás, ami többe került, mintha egy havi bérletet vettünk volna.

Mivel egy részben berendezett lakásban szállásolnak el, ahol sajnos nincsenek evőeszközök, poharak, tányérok, edények, konyharuha, vasaló, hajszárító, stb… ezeket is neked kell megvenni. Emiatt az első hónapban van egy halom plusz kiadás. Szerencsére mi “örököltünk” ilyesmiket, így csak részben kellett bevásárolnunk.

Japán TB 1500 yen (kb. 4200 Ft) havonta. Ez az orvosi költségek 70%-át fedezi.

A Josai-on az első hónapban egyéb költségek is lesznek. Ez olyan 12 000 yen (kb. 34 000 Ft), ami biztos, hogy kelleni fog. És persze bármikor jöhet még egy plusz kiadás. Pl. a JLPT, amit szeptemberben kell befizetni és 6000 yen (míg otthon 7000 Ft). Nem kötelező a decemberi JLPT-re menni, így én most nem is fizettem be. Júliusban is lesz egy, addigra biztosan fel tudok rá normálisan készülni.

Hú, majdnem elfelejtettem, tankönyvet is venned kell. Tokióban az alapfokon a Genki-t vették meg munkafüzettel együtt (kb. 6000 yen), az intermediate-n pedig a Tobira könyvet (3300 yen), de pl. Togane-ban a Minna no Nihongo-t használják.

Szóval yenben az első hónapra kell nagyon alsó hangon olyan 60 500 yen – 70 000 yen. Ez mondjuk egy 2.82-es árfolyamon számítva 170 610 – 197 400 Ft. Igazából én ennél többet költöttem. Megérkezel, van egy csomó minden, amit meg szeretnél kóstolni, nem megy még annyira jól a pénzed beosztása. Na meg a könyvesboltok. Beszabadulsz és vége. Sikerült visszafognom magam, és csak két könyvet vennem.

Azaz mondjuk a kiutazás, biztosítás, helyjegy a repülőre és a kinti első havi költségek, azaz maga a kezdőtőke majdnem 400 ezer Ft. Természetesen messze nem volt ennyi pénzem, de szerencsére vannak emberek, akikre számíthatok, és lehetővé tették, hogy mindez megvalósuljon.

Nem tudom, ki hogy áll vele, de nekem még ruhákat is kellett vennem, meg cipőket, meg egy halom olyan dolgot, amire Japánban az egy év alatt szükségem lehet. Ez is egy csomó pénzben van, ha azt vesszük, hogy egy jobb, és kényelmes cipő minimum 10 rongy. Illetve szokássá vált, hogy a Josai oktatóknak, advisornak és Mizuta asszonynak ajándékot is adunk. Ez sem olcsó mulatság. Még ha csak apróságokat is veszel, az is összességében olyan 12-15 ezer Ft.

Egy szó, mint száz, egy ösztöndíjra is költeni kell, nem is keveset. Ezt azért írtam le, mert erről sokan nem tudnak, csak pályáznak, és aztán lesz valami. Nem árt erre már előre is gondolni, nehogy az utolsó 1-2 hónapban érjenek meglepetések, és kelljen egy halom helyről összekaparni a kezdőtőkét.

 


Leave a comment

Josai papírok intézése

Úgy döntöttem, erről is írok egy bejegyzést, végtére is a tanulmányaimhoz tartozik. Olyan szinten mindenképp, hogy az ösztöndíj keretében még egy évig, ha nem is az ELTE keretein belül, de folytatni fogom egyetemi szinten a japán tanulást. És remélem, hogy vérprofin jövök majd haza 😀
Szóval, mint már említettem, irtó rövid határidőt kaptunk az ösztöndíj papírok beszerzésére és intézésére. Gyakorlatilag volt egy csütörtököm és egy fél hétfőm rá, mert pénteken a Semmelweis-nap miatt zárva voltak a rendelők, a Köztisztviselők Napja miatt pedig az okmányirodák. Jeeej! Kaptunk egy szép listát arról, hogy a Bevándorlási Hivatalnak milyen papírokat kell majd leadni. A jelentkezési lap, igazolvány másolat, personal record még hagyján, de kellett kitölteni egy olyan papírt, amin egy hozzátartozó kezességet vállal érted és adnia kellett egy angol nyelvű bankszámla kivonatot is. De ez még a könnyebbik része volt. Nem kellett azt igazolni, hogy egy egész évre lesz pénzünk, de értelemszerűen az első hónapot fedeznünk kell, így gondoltam, a bankszámla kivonat is legalább ekkorra összegről kell, szóljon. Megint ki kellett kérnem egy grade report-ot (kreditigazolás) angolul, mivel a jelentkezés óta újabb lezárt félévem volt. Ez 2000 Ft. A TO adja ki és Neptunon keresztül kell befizetni. Már abszolváltam, mire ilyet kértem, de semmi vész, így is a Neptunba írták ki a befizetési kötelezettséget. Ami gázosabb volt, az az iskolalátogatási, mivel abszolválás és sikeres záróvizsga után már gyakorlatilag nem vagyok az egyetem tanulója. Háromszor jártam a TO-n, mire végül egy olyan papírt kaptam, ami azt igazolta, hogy már végeztem és rajta volt, hogy mettől meddig voltam aktív hallgató. A Josai-nak ez teljesen megfelelt. Akinek van JLPT-je, annak a másolatát is el kell küldenie. Akinek nincs, az kell, hogy kérjen egy igazolást az egyik japán tanártól, hogy tud japánul. Ez mondjuk nyáron lehet, hogy problémás. Nekem van JLPT-m, így ezt a kört megúsztam. Continue reading


Leave a comment

Diplomás lettem ^^

Tegnap volt a diplomaosztó, így végre a kezemben tarthatom a diplomámat 🙂
Azért, rájöttem, mégiscsak hiányozni fog az a három év. Sok fantasztikus embert ismertem meg, és remélem, hogy valamennyire tartani fogom velük a kapcsolatot. Valamint azért bőven kijutott az élményekből, jókból is, rosszakból is.
Az évek folyamán durván megfogyatkoztunk és bár száznál is többen indultunk el ezen a rögös úton, ha jól számoltam, idén csak alig húszan vettük át a diplománkat. Szép számmal voltak kitüntetettek is, közülünk is hárman. Nekem sajnos csúsztak be rosszabb jegyek, így normál diplomát vettem át, de bízom benne, hogy a barátaimnak igaza van, és ezt a kutya sem fogja nézni, csak azt, hogy van egy diplomám és az ötös 🙂
A nagy lemorzsolódásra visszatérve, nem csak a kiesések miatt végeztünk ilyen kevesen. Vannak páran Japánban is, akik majd jövőre végzik el a harmadévet és vannak olyanok is, akik a szakdolgozat miatt csúsznak egy fél évet. Azért örülök, hogy sikerült három év alatt teljesítenem a követelményeket, még ha időnként döcögősen is 🙂 Mindenképp szép emlékként fogok az eltöltött három évre visszaemlékezni 🙂
Gratulálok a – most már volt – csoporttársaimnak is! Mivel sajnos nem mindenkinek sikerült személyesen gratulálni. Remélem, hogy még összehoz minket a sors! 🙂
Végezetül teszek fel egy képet magamról és a diplomámról, hogy bizonyítékul szolgáljak nektek ^^

20160718_162225


Leave a comment

Josai Egyetem ösztöndíj eredménye – Megyek Japánba :)

Nagyon-nagyon hosszas várakozás után megérkezett a várva-várt eredmény! Június 26-án. Mindenki megkapta az ösztöndíjat, csak eltérő feltételekkel. Két fő kapott teljes ösztöndíjat (sajnos nem vagyok köztük). Én megint részleges ösztöndíjat kaptam, azonban most jobb feltételekkel, mint tavaly. Azaz fizetik a tandíjat és a szállást, nekem kell megvennem a repjegyet, illetve a megélhetést is nekem kell fedeznem, azonban idén azt ígérték, hogy munkát biztosítanak a campuson, ami fedezi a havi 50 000 yen megélhetést. Nagyon remélem, hogy valóban így lesz, mert nem szeretnék az első hónap végén hazajönni, hogy nem kaptam munkát. Az első hónapot ugyebár így teljesen magamnak kell fizetnem, ami állítólag a plusz kiadások miatt több, mint a többi. Szerencsére szuper családom van és apu és az unokatestvérem kisegítenek, hogy bele tudjak vágni, amiért rendkívül hálás vagyok nekik 🙂 És ígérem, amikor hazajöttem, meghálálom 🙂 Nélkülük ugyanis repjegyet sem tudnék venni. A repjegy az én pénztárcámhoz mérve elég húzós, minimum 170 ezer forint retúrban illetékekkel együtt. Egyébként ezerszer jobban megéri retúrban megvenni. Viszont mivel jövő augusztus elején jönnék vissza, ennyire előre még nem lehet repjegyet kapni. Azaz hétfőn rohanok a JapánSpecialistához és kikérem a tanácsukat. A repjegyet azonban még nem fogom tudni megvenni, mert az útlevelemet is hétfőn kezdem el intézni és az ugyebár kell a repjegy vásárláshoz :S És ez csak most tudatosult bennem. Szóval nagyon remélem, hogy addig nem szökik az egekbe a repülőjegyek ára. Szeptember 6-ra kell kiérkezzem, szóval minden ügyintézésre két hónapom van. Már két napja a különféle papírokért rohangálok, de még hétfőn is lesz pár köröm. A Josai lehetetlen időpontokat adott meg az ügyintézésre. Pl. július 1-ig jelezd vissza, hogy kéred-e az ösztöndíjat. Azaz ők 3 hónapot gondolkodtak rajta, te 5 nap alatt döntsd el, hogy lesz-e elég pénzed. Nekem “csak” olyan 350-400 ezerre lesz szükségem (retúr jegy + első hónap), de vannak olyanok, akiknek a fél tandíjat (asszem 1 millió forint) is fizetniük kell. Szóval azért húzós. De még annak is állnia kell az első hónapot, aki teljes ösztöndíjat kapott, mert majd októberben kapja meg visszamenőleg a szeptemberi lakhatást. Continue reading


1 Comment

Josai egyetem ösztöndíj interjú

Igen, idén már ilyen is volt. Bár korábban úgy zajlott a dolog, hogy Umemura tanárnő interjúztatott és csak annak a jelentkezése jutott el a Josai-ra, aki az itthoni interjún túljutott. Tavaly semmilyen interjú nem volt, helyette úgy június közepe táján jött egy férfi a Josai-ról és levetített nekünk egy tájékoztató anyagot az egyetemről, illetve mindenkinek be kellett mutatkoznia és el kellett mondania, hogy mi a hobbija. Ennyi.

Amikor megkaptuk a levelet Uchikawa tanárnőtől, hogy május 27-én jön valaki a Josai-ról, szentül meg voltam róla győződve, hogy ez most sem lesz másképp. Azonban csütörtök este, a találkozó előtt kevesebb, mint egy nappal a tanárnő megtudta, hogy a Josai emberei (mert ketten is jöttek) interjúztatni szeretnének minket, ezért csinosan menjünk. Na ekkor kissé beparáztam. Ráadásul másnap délelőtt 11-kor, tehát az interjú előtt pár órával még töri vizsga is volt. Ezek után aludjon nyugodtan az ember 😄

Elérkezett a másnap, túléltem a törit és bíztam benne, hogy a Josai interjút is túl fogom élni. Közben kicsit átgondoltam, miket kérdezhetnek, arra hogyan válaszolnék. Ennek azonban nem sok hasznát vettem, mert javarészt másról kellett beszélni. 10-en voltunk ott és ötösével hívtak be minket. Úgy ültettek le, hogy velünk szemben volt a jelentkezési lapunk és elővettek még pár papírt, amire, miközben válaszoltunk a kérdésekre, jegyzeteltek. Felváltva kellett válaszolni, tetszőleges sorrendben. Ilyen kérdések voltak, hogy: Mi mit tudnánk az egyetemnek nyújtani? Mi a szakdoga témánk? Mit csinálnánk Japánban? Milyen külföldi országokban jártunk már?

Közben meg a lelkünkre beszélték, hogy minden egyetemi rendezvényen (ami egyébként elég gyakori) aktívan részt kell vennünk, különben baj van. Mi leszünk odakinn az országunk nagykövetei, így közvetítenünk kell a kultúrát. Illetve azt is mondták, hogy attól függetlenül, hogy mit jelöltünk meg (az egyetemnek több városban is van campusa), lehet, hogy Tokióban helyeznek el. Ezt egy kicsit furcsállottam, de mindegy. Ha teljes ösztöndíjat kapok, nem panaszkodom. Viszont azért ugye mégis csak szívesebben tanulná azt az ember, amire jelentkezett. Bár az első fél évben javarészt japános órák vannak. Én az interjún az első turnusban voltam és állítólag vagy fél órát benn voltunk. A második turnus nagyon hamar végzett, talán 10-15 perc alatt. Nem tudom, most akkor melyik a jobb. Megint megnéztünk egy kisfilmet az egyetemről és kaptunk újságot is (a tanszéki folyosón van elvileg az asztalon).

Azt is mondták, hogy 4 ágyas kollégiumi szobák vannak, ami más, mint amiről eddig hallottam. Meg idén úgy tűnik, más lesz a részleges ösztöndíj, mint tavaly. Erről inkább majd akkor írok, amikor megérkezik az értesítés, hogy kit mire vettek fel. Reméljük, minél hamarabb. Jaaaaj, sajnos van egy olyan érzésem, hogy nekem ez megint nem jött össze 😦 De azért még nem halt meg bennem a remény. Drukkoljatok nagyon! Meg ha már itt tartunk, szerdán is drukkoljatok, mert akkor írjuk a japán nyelvi záróvizsgát és én már úgy érzem, egy szót nem tudok :S

Valamikor a közeljövőben fogok írni egy bejegyzést a különféle ösztöndíjakról. Előbb bevárom az ösztöndíjasok válaszait 🙂


Leave a comment

5. szemeszter vizsgái

Ezer év után újra jelentkezem. Rettentő sok mindenre kellett készülni, így nem jutott időm blogbejegyzéseket írni sajnos. De akkor most pótolnám a hiányosságokat és egyben írnék arról, hogy milyennek találtam a tárgyakat és milyenek voltak a vizsgáim.

Főszakos órák:

Japán történelem 1.
Nagyon jók voltak az órák. Szabó Balázs tanár úr egy két lábon járó lexikon. Hihetetlenül szerteágazó a tudása és nagyon érthetően és viccesen adja elő az órán a történelmet. Sok érdekes részlettel gazdagítja az eseményekről szóló beszámolóját. Mindenképp érdemes bejárni az óráira 🙂 Az élményen túl amúgy sem árt, ha saját magunknak jegyzetelünk. Én laptopon jegyzeteltem, mert az nekem gyorsabb, de így sem tudtam sajnos mindent leírni, így utólag erőteljesen ki kellett egészíteni. Az órai anyag hatékony kiegészítéséhez ajánlom Conrad Totman: Japán története, illetve Jamadzsi Maszanori: Japán – Történelem és hagyományok című könyveket. Jobban jársz, ha rendesen jegyzetelsz és amint tudod, magadnak kiegészíted, mert a vizsgához és a záróvizsgához is kelleni fognak ezek az ismeretek. A tanár úr általában kifejtős dolgozatot szokott íratni, azonban mivel egy évvel később tudtuk csak felvenni a Japán törit, mert Sz.B. Japánban volt, így a másodévesekkel együtt jártunk órákra. Nagyon sokan voltunk, ezért feleletválasztós tesztet írtunk. Csoporttársaimmal közös erővel dolgoztuk ki az órák anyagát, így hamarabb végeztünk (ezt javaslom másoknak is, mert egyedül sosem érsz a végére) és alaposan fel tudtunk belőle készülni. Eredmény: 5-ös 🙂

Mai japán nyelvképzés 12. és 13.
Mindkét kódra fel kellett venni egy órát a Neptunban, de ettől függetlenül 2 másik órára is bejárhattunk. Bármelyik kettőre. A kettő a minimum, aki szeretne, többet is felvehet. Ha többet veszel fel, mint kettő, akkor csak a két legjobb érdemjegyet írják be. Az egyik felvett órám a 卒業論文の準備をする授業+MEXTの奨学金試験対策 volt. Itt a félév elején csoportokba rendeződtünk. A hasonló témában szakdolgozatot írók kerültek egy csoportba. A feladat, hogy a félév folyamán közösen kutassatok úgy a témátok után, hogy közben figyelembe veszitek a többiek témáját is, mert a félév végén az érdemjegy egy részét arra kapjátok majd, amilyen előadást közösen produkáltok. Mi hárman voltunk egy csoportban és beosztottuk, hogy ki ki után fog következni. Szóval lényegében egyenként beszéltünk a saját témánkról, de megemlítettük, ha valami átfedés van a másik ember témájával, valamint átadtuk a szót egymásnak. 20151123_154721És közösen kellett készíteni egy posztert is az előadásunkról. Mi voltunk a youkai-shintou csapat, így a mi poszterünk így nézett ki. Tulajdonképpen egy társasjáték táblát készítettünk, amin a kislány bábút mozgatva jutott el a kislány az előadásunkban szereplő egyik lénytől a másikig. Emellett néhány youkai magában is mozgatható volt 🙂 Szerintem jó móka volt közösen megcsinálni a posztert (egy üres terembe költöztünk be és ott csináltuk meg, miközben beszélgettünk és zenét hallgattunk^^). Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, aminek nagyon örültünk 🙂 Illetve annak is örültem, hogy bár nagyon izgultam, ez nem látszott rajtam. Az óra azért volt szerintem hasznos, mert így rá voltam kényszerítve, hogy foglalkozzak a szakdogámmal és az is jó volt, hogy hasonló témában írókkal tudtam róla beszélni, ajánlottunk egymásnak könyveket. Az előadás összeállításához (fejenként kb. 8-10 perc) pedig sokat kellett olvasni és fordítani, amit mindenképp hasznosnak tartok. Emellett az órákon (mindig azzal kezdtük, hogy) MEXT ösztöndíjas feladatokat oldottunk és beszéltünk meg, aminek köszönhetően kicsit nyelvtanoztam is. A másik japán óra, amit felvettem a 日本人と話しながら日本語のしくみを勉強する授業, aminek az a lényege, hogy minden órára japán emberek jöttek és random csoportokat alkotva random témákról kellett velük beszélgetni. A japán vendégek pedig segítettek fogalmazni vagy kijavították a fogalmazásbeli hibáinkat. Ezek után Uchikawa-sensei változatos témákban tartott előadásokat, amikhez nekünk is hozzá kellett szólni. Ez az óra a szókincset nem túlzottan gyarapította, kandzsikat egyáltalán nem tanultam, a nyelvtant egy picit gyakoroltam, viszont ami számomra fontos volt, anyanyelvűekkel beszélgetve javítottam a beszédkészségem. Úgy érzem, segített növelni az önbizalmamat, ami a japánul való megszólalást illeti, így alapvetően ezt az órát is hasznosnak tartottam. A félév végén az órai témákból kellett felelni. Az órának hála sok japánt megismertem, aminek örülök és velük az órákon kívül is, a csoporttársam által szervezett 日本語クラブ keretein belül is beszélgettem 🙂 Nem vettem fel azonban olyan órát, ahol nyelvtanoztam volna, így azt egyénileg kellett átnéznem, valamint kandzsikat is magamtól tanultam. A nyelvtannál mondjuk jól jön a tanári segítség. Ezeken kívül volt az előző félévhez hasonlóan olyan óra, ahol egy szabadon választott könyvet kellett olvasni, illetve volt olvasási szövegértés óra is. A lényeg, hogy úgy érzem, jól választottam 🙂 Persze nem mondom, hogy mindenkinek ez a két óra a jó. Mindenki az alapján döntsön, hogy miből gyengébb, milyen készséget szeretne fejleszteni. A két japán órám érdemjegye 5-ös és 5-ös 🙂

Japán irodalom

Őszintén sajnálom, hogy csak fél éves ez a tárgy. Úgy érzem, hogy japán szakon ennek minimum két félévesnek kéne lennie, mert egy félév alatt tényleg csak átrohanni lehet a japán irodalomtörténeten. Az órákon Umemura tanárnő magyarázott és minden órán felolvasott kiválasztott művekből japánul. Előre kiosztotta, hogy ki melyik műnek a magyar fordítását kell majd felolvassa. Mondatról-mondatra haladtunk, ami így egy kicsit sok időt elvett az órából, de szerintem jó volt, hogy kicsit közelebbről is megismertünk pár művet. Volt is közte egy, ami nagyon megtetszett és azóta meg is vettem magamnak 🙂 Illetve nagy kedvencem a Hyakunin Isshu, a kártyajátékot is kipróbáltam már és szerintem nagyon jó, csak úgy érdemes játszani vele, ha valaki mind a 100 verset fejből nyomja. Ott meg még nem tartok. Szóval valami hihetetlen mennyiségű anyagot (ami még így sem fed le mindent) vettünk át és a végén egy szép nagy, kifejtős írásbeli vizsgán kellett róla számot adnunk. Sajnos az órán felolvasott japán szövegekből is voltak benne részletek, amiket nem állítom, hogy felismertem. Túl sok volt belőlük, nem volt időm magamtól újra átolvasni, így nem vagyok benne biztos, hogy jó neveket és címeket írtam hozzájuk. Meg több hosszabb és több rövidebb kifejtős kérdés volt, változó nehézségűek. A tanárnő pedig azt mondta, csak az elégtelen érdemjegy javítható. Nekem végül 4-es lett.

Klasszikus japán szövegolvasás 1.
A Bevezetés a régi japán nyelvbe folytatása. Az alapozó órákon elsajátított nyelvtant alkalmazva kellett az órán rövidebb szövegeket elemeznünk közösen, ami szerintem nagyon jó móka volt 🙂 Zentai tanárnőnek nagyon jó stílusa van és érdekes órákat tart, ahol igyekszik mindenkit aktív részvételre ösztönözni. Az órákat időnként vicces sztorikkal fűszerezi, így garantáltan fenntartja az érdeklődést 🙂 Ezen felül nagyon lelkes, ami szintén pozitív tulajdonság^^ Az órái pedig hasznosnak bizonyultak, mert előfordult, hogy a szakdogához régi japánban íródott szöveget kellett olvasnom, amit ezek nélkül az órák nélkül nem tudtam volna megtenni. A félév alatt két kis tesztet írtunk, az adta meg a végső érdemjegyet. 4-est kaptam, de úgy döntöttem, nem javítok, mert nem szerettem volna kihasználni a tanárnő jóindulatát.

Mai japán szakszövegolvasás 3.
Igazából semmi újdonság. A feladat tök ugyanaz volt, mint korábban. Kaptunk egy szöveget, amit otthon le kellett fordítani és az órán vagy fejből felmondani, amikor Umemura tanárnő felszólított egy bizonyos résznél, vagy felolvasni. Egész félév alatt ugyanazt a szöveget fordítottuk, a Poppoya c. művet, ami elég hosszú volt és néhol érdekes is. Nem teljesen az én stílusom, így hol szenvedtem, hol érdekelt, hogy mi lesz és fellelkesültem. Nyelvjárásban volt, ami csak az elején nehéz, egy idő után hozzá lehet szokni. Egyébként ennek is hasznát vettem. Elkezdtem nézni egy Hokkaidō-n játszódó sorozatot, ahol tájszólásban beszélnek és nagy boldogan konstatáltam magamban, hogy még így is értem, amit mondanak 🙂 Szóval először szenvedős, de megéri a sok fáradozást. Vizsga nem volt, az órai munka alapján kaptunk jegyet. 5-ös lettem. Continue reading


Leave a comment

Negyedik szemeszter japán szakos órák és vizsgák

A korábbi gyakorlatot követve most is írok arról, hogy milyenek voltak az órák az elmúlt félévben.

Mai japán nyelvképzésről:
Ettől a szemesztertől kezdve másképp vannak a mai japános órák. 5 óratípus volt, amik közül választani lehetett. A lényeg, hogy legalább kettőt válassz. Lehet 2db mai japán 10. vagy 2db mai japán 11. vagy akár a kettőből egy-egy. A lényeg, hogy a Neptunban mind a két kódra fel kellett venni egy órát. Azonban Uchikawa tanárnőnek írni kellett mailt, hogy ténylegesen melyikre fogunk bejárni. Ajánlott többet is felvenni, mert a 2 legjobb jegyet írják be. A tanárnő blogján volt kiírva, hogy melyik óratípus miről szól, így el tudtuk dönteni, hogy melyik számunkra a legalkalmasabb. Én három mai japán órát választottam. Nem akartam, hogy csak 2 legyen, de 4 már sok lett volna, szóval ez tűnt az arany középútnak.
Az óratípusok:
作文 (Sakubun) – ezt vettem fel, szóval erről mindjárt részletesebben is írok.
読解+速読+漢字 (Dokkai/olvasási szövegértés + Sokudoku/gyorsolvasás + kandzsi) – Ez az óratípus az olvasásra erősít rá. Előre el kell olvasni, meg kell érteni otthon a szöveget, az órán pedig ezt kell olvasni. A kandzsikat is tudni kell belőle. A jegy a következőkből áll össze: gyors olvasás 15%, kandzsi teszt 15%, illetve két zh van, mindkettő 35-35%. Úgy hallottam, hogy ez az óra elég kemény. Személyes tapasztalataim nincsenek róla, de ha olyan olvassa a bejegyzésem, aki erre járt, akkor ossza meg a véleményét 🙂
文法+漢字 (Bunpou/nyelvtan + kandzsi) – Értelemszerűen nyelvtanról szól, illetve az előző félévben használt e-mail könyvből vették még az e-maileket tovább. Kandzsi teszt itt is van. A jegy a következőkből áll össze: e-mail 15%, kandzsi teszt 15%, két zh 35-35%. Én ezt az órát szeretném többek között a következő félévben felvenni. Mivel most legutóbb nem vettem fel nyelvtan órát, úgy érzem, kissé visszaestem.
卒業論文を書く準備をしよう (Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou) – Hogyan írjunk szakdolgozatot? Erről is mindjárt.
読みたい本を読もう (Yomitai hon wo yomou) – Egy kiválasztott könyv olvasása. Erről is mindjárt.

Mai japán nyelvképzés 10.
Sakubun:

Ezen az órán Ono-sensei arra tanít, hogyan kell sakubunt írni. Azonban figyelem, ez az óra elég kemény, mert minden héten szombat éjfélig kell írni egy minimum 600 írásjelből álló fogalmazást, mindig új témában és előre meghatározott formában és kifejezésekkel. Az első párra még volt ötletem, de utána szenvedtem vele, mire hétről-hétre megfelelő témát találtam. És mindig ráment egy egész napom, mire összeszedtem hozzá az adatokat, megfogalmaztam és megírtam. Először bármiről lehetett írni, utána mindig megmondta Ono-sensei, hogy mi nem jó. De azt nem nagyon, hogy akkor pontosan mi lenne jó. Amikor úgy éreztem, hogy ez végre jól sikerült, akkor kiderült, hogy az rosszabb lett, mint a többi. Kiderült, hogy van egy sablon és csak azok a sablon mondatok a jók, de ezt hetek után tudtuk csak meg. Sajnos én fél év elteltével sem tudom megmondani, hogy csak és kizárólag így lehet írni vagy másképp is jó, csak a sensei várja el ezt. Sajnos ez az óra nem olyan volt, mint amilyennek vártam. És a kapott jegyek között is volt rosszabb, így mondtam a sensei-nek, hogy nem ebből szeretném a szemeszter végi jegyemet kapni. Fontos, hogy ha akár egyszer elfelejted leadni időben a sakubunt, akkor megbuktál! Amúgy a jegyet a heti beadandókból és a szemeszter végi dolgozatból kapod. A zh-ra meg kell tanulnod a legjobban sikerült beadandódat és azt kell leírnod. Megmondom őszintén, azon a héten még sok másra is készülni kellett és a beadandóim a végén nagyjából 1200 karakterre bővültek, ami azért elég hosszú, így nem volt időm megtanulni a szöveget. Meg nem is értem, hogy mi értelme van bemagolni valamit. Mindegy, legközelebb a nyelvtanos órát veszem fel, mert az tűnt a leghasznosabbnak számomra.

Mai japán nyelvképzés 11.
Yomitai hon wo yomou:
Ezt bevallom azért vettem fel, mert szeretek olvasni és fordítani 🙂 Az óra lényege, hogy kiválasztasz egy neked szimpatikus japán nyelvű könyvet, ami nem manga és azt olvasod óráról órára. Az elolvasott részről írnod kell egy beadandót. Valamint a szemeszter folyamán kétszer kell belőle előadást tartanod, először magyarul, majd japánul. A jegyet a beadandók és az előadások adják. Igazából attól függ, hogy mennyire nehéz számodra ez az óra, hogy milyen könyvet választasz. Azért előnyös ezt felvenni, mert az óra keretében tudsz szakirodalmat olvasni. Nekem volt egy olyan problémám, hogy mivel még nem volt meg pontosan a témám, így nem tudtam szakirodalmat sem szerezni. Angol nyelvű szakirodalmam volt, de azt nem olvashattam az órán. Van egy jó pár japán nyelvű könyvem, viszont túl egyszerűt nem akartam olvasni. Nagyon szimpatikus volt a Shinsengumiről szóló és akkor még benne volt a pakliban, hogy esetleg arról írnék szakdolgozatot, viszont kiderült, hogy az régi japán nyelven íródott. Csak annyit, hogy az nem túl egyszerű 🙂 Szóval végül egy light novel mellett döntöttem, amit még a nyáron vettem, mert megtetszett a borítója, de fogalmam nem volt róla, hogy miről szól. Jól kiszúrtam magammal 🙂 Marha nehéz olvasmány volt tele ismeretlen kandzsikkal. Több időm ment el szótárazásra, mint fordításra és a történet nagyon nem akart kibontakozni, így mindig azon agyaltam, hogy mivel még mindig nem történt benne kb. semmi, miről írhatnék összefoglalót. Az egyetlen előnye a dolognak, hogy voltak benne hasznos kifejezések is, amiket így megtanultam. Az olvasmány mellett szintén beleszámít a jegybe a kandzsi tesztek. Ez viszont kissé húzós. 4 fejezetnyi kandzsit kérdez ki a tanárnő minden teszten. Mármint random kérdez belőle kandzsikat, de nyilván az összeset tudni kell. Ami azért elég sok 🙂 Annyi könnyítés van a dologban, hogy a 4 leckéből 2 még az előző tesztben szereplőnek az ismétlése. Tehát az elsőre 4 leckét kell megtanulni, a többire mindig plusz kettőt. Azért így is rámegy szerintem az ember hétvégéje. Viszont ez legalább tényleg hasznos. Az ismétlés részét is jó ötletnek tartom, mert különben nem lenne időm ismételni és úgy nem rögzül hosszú távon az írásjel. Szóval bár tényleg sok időt elvesz az erre az órára való készülés, szerintem egyáltalán nem teljesíthetetlen 😉
Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou:
Itt pedig egy könyvből vettünk minden héten új leckét, amit előre meg kellett már otthon csinálni, illetve hétről hétre kapott mindenki egy részt egy másik könyv szövegéből, amit otthon le kellett fordítani. Ez a másik könyv a szakdolgozatírásról szólt és komolyan még jó is lenne, ha nem ugyanazt taglalná vagy hússzor 🙂 Szóval kicsit lassan halad a magyarázat, de a benne lévő dolgok hasznosak. Minden órán írtunk véleményezést, ami beleszámít a jegybe, valamint előadást kellett még tartani és a végén egy riportot írni a választott szakdolgozati témánkról, ami szintén beleszámított. Mivel még volt olyan, akinek ötlete sem volt, hogy miről szeretné írni a szakdolgozatát, kinézett valami témát, és arról beszélt. Nekem két konkrétabb témám van, de mindkettőhöz eleddig csak egy angol nyelvű szakirodalmat találtam, így úgy terveztem, hogy a nyáron fogok bele komolyan a szakirodalom keresésébe és egyeztetek a választott témavezetővel, hogy megbeszéljük, melyik legyen a végleges, elfogadja-e valamelyiket. Szóval én úgy döntöttem, hogy mind az előadásomban, mind a riportomban erről a kettőről fogok szólni. Az első témámhoz végig kiolvastam a könyvet, a másodiknál pedig a könyv felét, szóval abból azért már lehetett dolgozni. Tehát nem baj, ha még nem tudod a témát, válassz ki valamit, ami esélyes és nézz utána a dolognak. Bár nagyon sok időm elment az előadás megírásával, valamint a riporttal is, legalább jobban áttekinthetővé vált a választott témám és újabb ötleteim is támadtak. Egy jó tanács a riporthoz: lehetőleg alaposan tagoljátok. Én bevezetés, tárgyalás, befejezésre szedtem szét és nagyon egyben volt, ami sokat rontott a jegyen, de szerencsére ki tudtam javítani. Nekem a problémám azzal volt leginkább, hogy elég bonyolultan fejeztem ki magam, mert mindig mindent bonyolultan fogalmazok meg és ez a japánban talán nem a legcélravezetőbb. Valamint nem tudtam megítélni, hogy a szótárban található szavak közül melyik illik a legjobban a kontextusba. Talán jobb lett volna egyszerűbb szavakat használni.
A jegyeim pedig a következőképp alakultak: Mivel Ono-sensei eléggé szigorú volt és a fél év végére sem kristályosodott ki bennünk, hogy akkor mit is szeretne tőlünk pontosan, így szóltam neki, hogy a jegyem a másik két óráról szeretném majd kapni. A könyvolvasós órára 5-öst kaptam, a sotsuronosra pedig 4-est. Nagyon szerettem volna két 5-öst és rettenetesen letört, hogy ez nem jött össze. Hetekig elment a kedvem mindentől. Jövőre igyekszem másképp tanulni. Igazából a riporttal volt a probléma. Azon belül is a nyelvtan és szóhasználat húzta le, így ráfekszem a szavak tanulására és felveszem a nyelvtan órát, meg átnézem az eddigi nyelvtan. Continue reading