Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Japán


Leave a comment

Tanegység leadása és minor

Ebben a félévben nem nagyon volt időm semmire, így bejegyzéseket sem írtam még. Most ezt megpróbálom pótolni.
A második félév főszakos tárgyai a Mai japán nyelvképzés 4., 5. és 6.; a távol-keleti művészettörténet 2.; a távol-keleti vallások 1.; a japán kultúra és társadalom 2. és két általános alapozó tárgy: szöveg, írás, kiadvány és bevezetés az irodalomtudományba. Beszéltem még a félév elején egy Károlis japán szakos ismerősömmel és kiderült, hogy náluk pont fordítva volt, első félévben volt az irodalomtudomány és második félévben a nyelvtudomány. Úgy tűnik, ezeket az alapozó tárgyakat mindenhol le kell tenni.
Ugyebár kínait szerettem volna minornak, így felvettem a minoros 3 db kínai órát is, valamint a kínai történelem és országismeret 2.-t.
Annyi változás történt, hogy még Februárban döntést kellett hoznom és végül leadtam a kínai nyelvóráimat. Ebben a félévben több beadandó is volt, a japánnál is utolértem magam és már Februárban úgy éreztem, hogy a kettőt együtt nem fogom tudni úgy vinni, hogy mind a kettőből maradéktalanul jól teljesítsek. A kínain az NPCR 2. című könyvet kezdtük el venni, amiben az előző félévben még a pinyin (az írásjelek olvasata) ott volt a szöveg alatt, a könyv második kötetében azonban már csak a hangsúlyt jelölték, az olvasatot nem. Továbbra is töméntelen mennyiségű új szó szerepelt minden egyes leckében és a régieket is át kellett volna néznem, így gyakorlatilag otthon minden időm a kínaira ment rá. Két választási lehetőségem maradt: 1.) Vagy továbbra is nagyon készülök a kínaira, hogy minimum 4-es legyek belőle, de az rossz hatással lesz a többi érdemjegyemre és a japánból is rontani fogok vagy 2.) igyekszem mindenből 5-ös lenni vagy legalább 4-es, rendesen tanulok a japánra és a kínaiból kiegyezem a kettessel vagy hármassal is. Ez utóbbi azonban rontana a teljes átlagomon, meg szerintem úgy tanulni egy nyelvet, hogy éppen hogy átmész belőle, teljesen értelmetlen. Így végül még az utolsó pillanatban úgy döntöttem, hogy leadom a kínait és másik minort választok. Egyelőre a japánra koncentrálok, elvégre amiatt jöttem az egyetemre és a kínait később jóval lassabb tempóban tanulom majd magamtól és/vagy tanfolyamon. A kínai történelmet viszont nem adtam le, mert az tetszik és még mondjuk szabad kreditbe is be tudom számíttatni.

Tanegység leadása:

Ha már itt tartunk, a tárgyakat egy ideig (tárgyfelvételi időszakban) a Neptunban is le lehet adni. A tárgyfelvételi időszak egy héttel a tanítás kezdete után zárul le, így mindenki ki tudja próbálni a tárgyat és ha szeretné, még az első próbálkozás után le tudja adni. Ha csak később jön rá, hogy ez neki mégsem fekszik és szeretné leadni, akkor ki kell töltenie egy formanyomtatványt és a TO-n kell azt leadnia. Ezt sem lehet akármeddig megtenni. A második félévben a tavaszi szünetet megelőzően kellett leadni, gondolom, az első félévben pedig az őszi szünet előtt van a határidő. Állítólag a pontos időpont változó szokott lenni, de ha már valakit felvettek az ELTEre, akkor kap majd egy hasznos tudnivalók című dokumentumot, ami mindig tartalmazza az adott évre vonatkozó fontos időpontokat, határidőket. Az utólagos tantárgyleadást az Utólagos Tanegység Felvétel nevű formanyomtatványon lehet leadni, amit asszem a btk.elte.hu oldalról kellett kinyomtatnom. Ilyenkor már csak pénzért lehet leadni tárgyat, 1500 Ft / tantárgy. A heti három kínai órámat egy tárgynak vették, plusz mivel abból alapvizsgát is vettem fel, így az is egy tárgynak számított még úgy is, hogy 0 kredites. Szóval a tárgy leadása 3000 Ft volt, de még mindig jobban jártam így, mintha nem jártam volna be órára, elhagyott kreditté nyilvánították volna és az egyetem végeztével kreditenként kellett volna fizetnem érte.
Mivel gyakorlati órát adtam le, a gyakorlatot tartó tanárnak is alá kellett írnia a nyomtatványt. Mariann tanárnő szomorúan fogadta a hírt, hogy leadom a tárgyat, de azt mondta, teljes mértékben megérti, hogy nem akarom a japánnal együtt vinni (egyszer ő is felvette a japánt a kínai mellé). A nyomtatvánnyal még a kínai tanszék vezetőjéhez is kellett tennem egy kiruccanást, aki szintén nagyon kedves volt velem. Utána mentem vele a TO-ra, ahol mivel nem állt előttem senki, pár perc alatt el is intéztem a dolgot. Mire hazaértem, a Neptunból már törölve lett a tárgy és kaptam egy értesítést, hogy a Neptunon keresztül befizetési kötelezettségem van, amit szintén egy-két gombnyomással el tudtam intézni a gyűjtőszámlámról.

Continue reading


Leave a comment

Első féléves vizsgák

Elég régóta nem jelentkeztem már, melynek legfőbb oka, hogy agyon tanultam magam :S
Több tanulságot is sikerült levonnom, így remélem, következő félévben már okosabb leszek a taktikát illetően.
Rá is térek a vizsgákra:

Japán nyelv

Igazából egy az egész félév anyagát (Genki I.) felölelő zh-t írtunk, ami szerintem nem volt annyira nehéz, viszont kicsit kevésnek találtam rá az időt. Tudniillik, kicsit lassan írok japánul, így a végén kapkodnom kellett és néhol figyelmetlen voltam.
Szóbeli is volt belőle, ahol pár kérdésre kellett válaszolni magaddal kapcsolatban. A tanárok nagyon kedvesek voltak és pl. én egész jól elbeszélgettem velük, bár kicsit el is kanyarodtunk a tárgytól a végén.
A végeredmény 4-es lett.

Kínai nyelv

A szóbelitől jobban paráztam, pedig a végén az sikerült jobban. Ye tanárnő kettesével hívta be az embereket. Mindenki kapott sorszámot és a 10 alattiakat sorrendben hívta be, nekik pedig húzniuk kellett a 10 felettiekből egy párt. Szerettem volna Évi japános csoporttársammal bemenni, ami hihetetlen módon sikerült is, ugyanis őt húztam 🙂 Kaptunk pár perc felkészülési időt és utána előbb hangsúlyokat kellett olvasni, majd az adott szituációt kellett eljátszani (pl. vásárolj a piacon, egyikőtök a vevő, a másik az eladó).
Az írásbeli keményebb volt. 6 oldalas volt a vizsga és 90 percet kaptunk rá. Iszonyat sokat készültem rá, de a fogalmazásnál elvéreztem. Rájöttem, hogy hiába ismerem fel, tudom leírni az írásjeleket és ismerem a jelentésüket, nem tudok épkézláb mondatokat alkotni (-_-)…
Hát, most már legalább ismerem a gyengeségeimet. Innentől már csak le kell küzdenem azokat.
All in all, átmentem egy hármassal, amire nem vagyok büszke, mert sokkal jobbat szerettem volna, de ez van.

Japán kultúra és társadalom

Könnyűnek gondoltam, de valójában nem volt az. Illetve a nehézsége valójában abban rejlett, hogy egyrészt bőven kérdeztek olyasmiket, amikről az előadásokon egyáltalán nem volt szó (és még azt sem tudtad, mit olvass mellé, mivel ajánlott szakirodalom sem volt), másrészt eléggé fifikásan voltak megfogalmazva a kérdések.
Ezt a tárgyat úgy kell elképzelni, hogy nagyon sok témakört érint (történelem, néprajz, vallás, irodalom, nyelvészet) és a vizsgára mondjuk ajánlatos mindegyikből mindent tudni, pedig még nem volt az embernek külön töri vagy irodalom órája. Utólagos bölcsességem alapján pl. a törinél és a vallásnál érdemes az órai jegyzeteken és a kapott anyagokon kívül minden korszaknak és a főbb templomoknak utána olvasni a wiki-n, mert a vizsgán volt olyan kérdés, amire csak a wikin volt válasz. Az irodalom volt még erőteljesen bizonytalan talaj, mert az előadáson az előadó irtózatosan rohant, mondván, hogy rövid az idő és senki nem tudott egy épkézláb jegyzetet írni belőle. Totál káosz volt az egész. Igyekeztem a fontosabb írók nevét, legfontosabb műveit megjegyezni, illetve a műfajt, amiben alkottak, de így is kaptam a vizsgán egy olyan kérdést, amire még ezek alapján sem találtam a választ.
A kérdések és a lehetséges válaszok pedig néhol beugratósak voltak. Ja igen, most teszt volt, mert sokan vizsgáztunk.
Végül 4-est kaptam, pedig keményen küzdöttem az 5-ösért 😦

Művészettörténet

Piskóta volt annak, aki bejárt az órára és figyelt 🙂 Az órán vetített képeket vetítették le a vizsgán is, így aki otthon párosította a képeket az órai jegyzetével, az szerintem játszva megírta. A kínai dinasztiákat kellett még sorrendbe tenni, de azokat is átvettük nagyjából a második vagy harmadik órán. Illetve egy kifejtős feladat volt, a tibeti létkerék. Ki is volt vetítve, szóval aki minimum egyszer átolvasta, az utána a kép alapján szerintem jóformán “kiolvasta” a szimbólumok jelentését.
5-ös lett.

Filozófiatörténet

Vizsga előtt 3 nappal ültem le tanulni, aztán rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogyan kéne rá készülnöm. Korábban megkaptuk az elolvasandó műveket, de olvasás közben úgy éreztem, hogy én ebből egy szót sem értek :S Parmenidész és Hérakleitosz már kiverte bennem a biztosítékot, de a wikiről összehoztam egy elemzést és pár mondatot meg is jegyeztem, mert annyira értelmetlennek találtam. Russel érdekes olvasmány volt, kb. az egyetlen, amit teljes egészében meg is értettem. Kantot viszont képtelen voltam elolvasni. Nagyjából a feladott olvasmányok felét tudtam elolvasni és a többiről meg rövidebb leírásokat olvastam át a neten. A huszoniksz kérdésből 6-ra biztos voltam benne, hogy jól válaszoltam és többnél pedig sejtettem, hogy jót karikáztam. Nagyon gyorsan meglett az eredmény és amikor megláttam a “Jeles” értékelést a Neptunban, komolyan nem hittem a szememnek 😀 Szóval sikerült 5-ösre megírni, így megállapítottam, hogy nem is “tanulni” kell rá, hanem csak elolvasni mindent és lehetőség szerint megérteni. Sok kérdésnél amikor olvastam a kérdést, aztán pedig a lehetséges válaszokat, végig gondoltam, hogy az adott filozófus hogyan gondolkodott és ennek alapján szűrtem ki, hogy mi lehet a válasz.

Kínai történelem és országismeret

Nos, ez nagyon érdekesen alakult. Erre tanultam a legtöbbet, nagyjából egy héten át éjjel-nappal. Bár csak 45 oldalból kellett felkészülni, az a 45 oldal rettentő tömör volt. Egyébként nagyon érdekes és jól összeállított jegyzetet kaptunk, de a sok írásjel, név és évszám miatt igen lassan tudtam csak memorizálni.
A benne szereplő (szerintem több száz) írásjelet passzívan tudni kell, de nekem ehhez aktívan meg kell tanulni, különben nem tudom passzívan. Ez rettentő sok időt felemésztett. Volt pár név, amit elsőre nem sikerült megjegyeznem, de pár nap után rögzült. Mivel mondta az előadó, hogy részletesen kell tudni, én kb. az utolsó szóig megtanultam. Legalábbis kb. 95%-ban majdnem, hogy szó szerint fel tudom mondani. Ez nem azt jelenti, hogy csak automatikusan szó szerint bemagoltam, mert úgy tanultam meg, hogy átlássam az összefüggéseket, ugyanis az egyik vizsgafeladat két dinasztia összehasonlítása volt. Az egyébként ment is. Volt még 6 fogalom és 32 írásjeles kérdés. Az írásjelek mellé le kellett írni pinyinnel, hogy mi az, illetve pár mondatban ki is kellett fejteni. Igazából én nem csak pár mondatot írtam, hanem volt, ahova kész kisregényt, de szerettem volna kiadni magamból, amit tudok 🙂
Aztán volt egy kifejtős, ahol egy dinasztiát kellett részletesen kifejteni. A tanár úr mondta, hogy a neolitikumnál csak a kronológia kell, ennek ellenére az volt a kifejtős… Márpedig ha csak az évszámokat és mondjuk a fogalmakat tanulod meg belőle, akkor az nem elég kifejtésnek. Szóval én személy szerint nagyon ki voltam ezen bukva. Ha tudom, hogy mégsem csak a kronológiát kéri, akkor ezt is alaposan megtanulom, de megmondom őszintén, a többire koncentráltam, hogy azokat álmomból felkeltve, víz alatt úszva vagy csonttal a számban is el tudjam mondani.
Írtam így is róla vagy másfél oldalt, de nagyon karcsúnak éreztem és rettenetesen csalódott voltam. A teljes vizsgát 2 és fél órán keresztül írtam és nagyjából 6 oldal lett. Szerencsére 5-ös lett és senki nem panaszkodott, így szerintem nagyon jószívűen osztályzott 🙂

Bevezetés a nyelvtudományba

Ezt a vizsgát nem teljesítettem. Kb. 2 napom maradt rá tanulni, mert a többire készültem és az a két nap nem volt elég. A tananyag tele van idegen kifejezésekkel és olyan kacifántosan teszi fel a tanár a kérdést, hogy még a kérdést sem érted. Leültem a magyar szakot végzett unokatesómmal értelmezni a könyvet, de egy részét még ő sem értette. Szóval ennek nekifutok a második félévben. Közben sikerült megfelelő jegyzetet szereznem.

Összehasonlító vallástörténet

Nagyon jó lett 😀 Imádtam ezt a vizsgát. Voltak sejtelmeim, hogy mit fog kérni és bejött, így erre is nagyjából 5 oldalas kisregényt írtam és mindenre válaszoltam. A kifejtős a Buddhizmus volt, amiről aztán lehet regélni bőven és az összehasonlítást a zsidó és az iszlám vallásra kellett írni. Ezen kívül volt még egy halom fogalom. Erre is baromi sokat tanultam, mert 110 oldal volt a tananyag tele fogalmakkal, de úgy éreztem, ez menni fog. Végül 5-ös lett 🙂

Szóval a végeredmény 4,09-es átlag. Minimum 4,5-öt szerettem volna, de ennek is örültem 🙂


Leave a comment

Az olvasmányokról, beadandóról

Ezt előzőleg elfelejtettem leírni, úgyhogy most pótolom. Bár nem valószínű, hogy minden évben ugyanazokat az olvasmányokat ajánlják, sőt elvileg nem mindig ugyanazokat, de pl. művészettörténeten kaptunk ajánlott szakirodalom listát. Elég tetemes olvasnivaló szerepelt a listán és nem is mindent tudtam elolvasni, pedig amúgy érdekelt volna a dolog. Az első félévben Kína művészetét vesszük, a másodikban pedig Japánét. A japánra vonatkozó szakirodalomról még semmit sem tudok, de a kínaira olyan könyveket ajánlott a tanárnő, amik valóban nagyon érdekesek 🙂 Megvenni mindet eléggé költséges volna és mivel nem is kötelező elolvasni őket, így tanácsosabb kivenni őket a könyvtárból. Gondolom aki rászánta magát, az az utolsó 1-2 hónapban vette ki, én úgy gondoltam, jobb előbb, mint később. Szóval jó előre bementem a központi Szabó Ervin könyvtárba, ugyanis mindegyik példányból csak 1-2 darab van. A kínai festészetelmélet szerintem nagyon jó könyv volt. A kínai tájképek kompozíciójáról szólt, illetve arról, hogyan kell ilyen képeket festeni. Ezt csak kikölcsönöztem, de van olyan könyv, amit meg is vettem, mert nagyon érdekesnek találtam és szerintem a jövőben a kínai történelem vizsgáimon még hasznosíthatom a benne lévő információkat. Ez pedig A kínai civilizáció világa c. könyv. Ebben nincsenek képek csak tömény szöveg az egész és vaskos is a kötet. Eléggé alaposan vizsgálja meg a dolgokat, így megvenni inkább annak érdemes, aki nagyon részletesen szeretne foglalkozni Kína történelmével. Illetve Az Ősi Kína c. könyvet is megvettem. Ebben sok a kép is, de a szöveg is nagyon hasznos információkat tartalmaz.
Egyébként, aki nem akar könyvekre költeni, az tényleg kölcsönözze ki, mert több tízezerbe is kerülhet minden ajánlottat megvenni. Meg ezek antikvár könyvek. A Tus és Ecset c. könyvet megtaláltam online, de azt még nem olvastam el.
Művészettörténetre beadandót is kellett készíteni és November elejéig leadni. A feladat az volt, hogy el kellett menni a Ráth György Múzeumba és ki kellett választani egy kínai műtárgyat, amit vagy le kellett rajzolni, vagy kiszobrászkodni, összeorigamizni (volt, aki egy pagodát csinált origamiból (*_*)) és leírással együtt be kellett adni. Elvileg a következő félévben a Hopp Ferenc Múzeum valamely japán tárgyával kell ugyanezt tenni. Nem vagyok benne biztos, hogy ez mindenképp beszámít-e a vizsgajegybe, ugyanis olyasmit hallottam, hogy csak annak számítja bele Mecsi tanárnő, akinek nem jó az írásbelije.
Én ezt választottam ki:
Óra
Könyveket egyébként nem nagyon kell vagy tud az ember venni. Pl. japánra elsőben a Genki I. és II. kell, de azt csak külföldről lehet megrendelni és eléggé drága. Viszont van belőle pdf. A kínaira az NPCR kell, amit megkaptunk. A nyelvtudományra két könyvet ajánlott a tanár, azokból kell készülni a vizsgára. Igazából mindkettő fenn van a neten, de A nyelv és a nyelvek olyan rossz minőségben, hogy jobban jár, aki megveszi. Én amúgy sem tudok gépről tanulni, így ami pdf-ben van, azt is kinyomtatom. Így nekem kicsit költségesebb a dolog. A nyelv és a nyelvek c. könyv 3800 Ft, amit szerencsére kuponnal sikerült 25%-al olcsóbban megvennem 🙂
Más tantárgyakra pedig azt kell megtanulni, amit a tanár az órán lead vagy pedig amiből feltölti az anyagot.
No, mivel én pár könyvet megvettem, párat kinyomtattam, így nagyjából 10 ezret költöttem a dologra.
Egyéb dolgok is kellettek, pl. írólapok, mappa, tolltartó, tollak, stb. Én UniBall zselés tollakkal írok, 0.5-ös végűvel, mert szerintem azzal lehet a legszebben kandzsit és hanzit írni. Ez nem a legolcsóbb toll és így, hogy japánra és kínaira is azt használom, egy ilyen toll nagyjából másfél hétig elég. Szóval havonta 800-1000 forintért tollat is veszek.
No, ezeket csak azért írtam le, hogy az anyagiakról is legyen elképzelésetek 🙂
Szerencsére kaptam szociális támogatást, ami havonta 15 000 Ft. Volt A és B kategória és egy plusz kategória, amibe azok tartoztak, akik nem (halmozottan) hátrányos helyzetűek, de a család havi bevétele nem valami sok. Én ebbe a kategóriába kerültem, mivel anyummal és öcsémmel élek egy háztartásban és anyu az egyetlen keresőképes a családban. Öcsém akkor még munkanélküli volt, most meg tanul, én is tanulok, az egyetem mellett meg nem igazán tudom, hogyan tudok majd dolgozni. Minden szabadidőm rámegy a tanulásra.
Szóval van ilyen lehetőség is. Erre már rögtön az elején pályázni lehetett, a tanulmányi ösztöndíj azonban csak lezárt félév után jár és úgy tudom, nem kell pályázni, hanem automatikus jár annak, aki jogosult rá.
Remélem, jól sikerülnek majd a vizsgáim 🙂 Nem csak a támogatás miatt, hanem amúgy is. A célom az, hogy kiváló legyek és nagyon bosszantó, ha 5-ösnél rosszabb jegyet kapok.


Leave a comment

Nyakamon a tesztek, zh-k és a vizsgák

Ezer éve nem írtam ide. Nos ennek többek között az is az oka, hogy a szabadidőm nem a nullával egyenlő, hanem mondhatni, mínuszba tendál 😛 Úgy jöttem az egyetemre, hogy tisztában voltam vele, nagyon sokat kell majd tanulni. Azt kell, hogy mondjam, hogy igazam volt 🙂
Ezt nem panasznak szántam egyébként, mert szeretek tanulni 😀
Egy jó tanács a kevésbé kitartó jövendőbeli japán vagy kínai szakosoknak: Ne vegyék fel egyszerre mindkét nyelvet. Na jó, nem akarok elrettenteni senkit sem 🙂 Csak arról van szó, hogy tényleg nagyon kemény a kettő együtt. Az első napon megmondták, hogy a japán az ELTE BTK egyik legnehezebb szakiránya. Gyanítom a kínai a másik 😀
Bár én már korábban tanultam japánt, így nekem az könnyebb, mint legtöbb csoporttársamnak, bizton állíthatom, hogy a kínaival többet kínlódom, mint amennyit valaha a japánnal tettem.
Kicsit írok így most már nem első benyomás, hanem pár hónapos tapasztalat alapján mind a kettőről.

Japán: Vegyük először ezt, végül is ez a főszakom 🙂 A kezdőknek nagyon nehéz ilyen gyorsan haladni. Az első zh átlaga nagyon rossz lett, gyanítom, mert sokan nem igazán tudták, milyen módszerrel lenne hatékony tanulni, mennyit kéne gyakorolni és mire kell majd számítani. Sokan azért jönnek a japán szakra, mert szeretik az animéket, a japán zenét vagy csak egyszerűen tetszenek nekik a kandzsik és a nyelv hangzása. Ez azonban önmagában nem elegendő.
Az első pár hét után már azért szerintem sokan rájönnek, hogy a rendszeres tanulás és a töretlen kitartás elengedhetetlen. Nemrégiben pedig Uchikawa-sensei írt a blogjában arról, hogy mi az ő meglátása azzal kapcsolatban, hogy van, aki ezt a szakot nehéznek tartja és elszáll a lelkesedése. Belinkelem ide, mert úgy gondolom, ez azok számára is tanulságos lehet, akik azon gondolkodnak, hogy megjelöljék-e a jövőben a japánt. Íme, itt olvashatjátok.
Én egyetértek vele. Szerintem nagyon jól leírta, hogy mire kell számítani és azt, hogy miért meggondolandó erre a szakra jelentkezni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy más ne jelentkezzen, hanem azt, hogy ha valaki nem érez magában elég indíttatást és kitartást, akkor meggondolandó, hogy érdemes-e rááldozni vagy pazarolni fél vagy egy évet. Személy szerint kicsit bánom is, hogy én nem korábban jelentkeztem, illetve örülök is neki, hogy csak idén adtam le a jelentkezésemet és vettek fel. Sajnos azáltal, hogy éveket vártam, lecsúsztam a lehetőségről, hogy a Japán Nagykövetség BA-s ösztöndíjára pályázzak (kicsúsztam a korhatárból). Ellenben úgy hiszem, az életben semmi nincs véletlenül és mindig minden akkor történik meg, amikor arra szükség van. Ha korábban vettek volna fel, elképzelhető, hogy nem lettem volna ennyire kitartó és érdeklődő. Azonban az elmúlt évek folyamán egyre jobban kezdett érdekelni a japán kultúra és nyelv és azt hiszem, mostanra értem meg rá, hogy ezt a képzést eredményesen elvégezzem.
Visszatérve: Az órákon mondhatni lóhalálában haladunk. Ami a jó hír, hogy heti 15 kandzsit kell csak tanulni, ami igazán semmi. A rossz hír, hogy rettentő sok a nyelvtan. Szerintem a lektorok nagyon jól magyaráznak, pl. az elmúlt 4 év alatt nem sikerült olyan gyorsan megértenem a te forma képzését, mint ahogy az Ono-sensei által leadott magyarázat alapján ment. A tanítási módszerrel, bár gyors, alapvetően nincs probléma. Ami viszont feltétlen szükséges, az az otthoni tanulás és a sok gyakorlás.
Minden lecke új kandzsijaiból írunk tesztet, a zh-ban azonban egyelőre, ha nem konkrétan az a feladat, akkor nem kell kandzsival írni.
Ami a hiányzásokat illeti, félévente összesen 9 óráról lehet hiányozni.

Kínai: Mivel állandó jelleggel a kínait tanulom, már volt, aki megkérdezte, hogy akkor most tulajdonképpen én japánra vagy kínaira mentem 😀 A kínait, mint minoros tárgyat vettem fel, de ugyebár a minorosoknak teljesen ugyanannyit kell tanulni, mint a főszakosoknak. Ami nem kevés, hanem mondhatni eszméletlen sok 😀 A japánnal ellentétben itt egyik hétről a másikra nem csak 15 írásjelet kell betéve tudni, hanem vagy 60-70-et. Igazából változó. 40-50 szó asszem van egy leckében és ugye a legtöbb szó több, mint egy jelből áll. Mivel a pinyin átírással Kínában nem írnak hivatalosan, hanem minden Hanzival van, így az ember kénytelen memorizálni az összes szó minden egyes Hanziját. Minden héten írunk egy tesztet az új írásjelekből. Nem az összesből, hanem random pár darabból jelentéssel és pinyinnel együtt, valamint kapunk egy mondatot, amit Hanzival le kell írni. A nyelvi lektor órái nem rosszak, de beszélni még nem nagyon tudunk folyékonyan. Elég sokáig tart, mire pl. összeszedem a gondolataimat.
Kaptunk szorgalmi feladatokat is, de minden lecke összes írásjelét 3 sorban leírjuk, ami nem valami rövid idő és esélyesen ínhüvelygyulladást lehet tőle kapni. Jelentem, én már túl vagyok azon is 🙂
Az új szavakat és a leckék olvasmányait magyar anyanyelvű tanár tartja, míg a beszédgyakorlatokat kínai nyelvi lektor. A “normál” tanárnőnk Nagy Mariann, alias Ma laoshi, aki nagyon élvezetes órákat tart. Jól és viccesen magyaráz, így igazi felüdülés beülni az óráira. Beülni egyébként is kötelező. Egy félévben összesen 3 óráról lehet hiányozni. Szóval ha valaki másfél hétig lázasan fekszik otthon, az megszívta.

Annak ellenére, hogy minden erőm a tanulásra megy el, én nagyon élvezem. Mind a japán, mind a kínai nagyon tetszik, illetve az egyetem légkörével is elégedett vagyok. Lehet, hogy furcsának tűnhet mások számára, de én nem szoktam egyetemi iszogatásra meg bulikra járni. Egyrészt eleve nem nagyon szeretem az ilyesmit, másrészt nincs is rá időm. Szóval a légkör alatt arra gondolok, hogy milyen az egyetemen és az órákon lenni. Szeretek bejárni és jó érzés a folyosón, egy széken ülve tanulni vagy beszélgetni a csoporttársaimmal. Sosem szerettem még ennyire iskolába járni, mint most.

Szót ejtek a bejegyzésem címéről is 😀 Szóval eltelt az idő és mindjárt itt a vizsgaidőszak. Nem kapkodják el a vizsgák meghirdetését, van olyan tárgy, amiből még mindig nincs fenn egyetlen vizsgaidőpont sem. A japán és a kínai írásbelire és szóbelire még a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül sor. Kiírva nincs a vizsgák között, így pl. vizsgaidőpontot választani sem lehet. Akkor van és kész.
Még felvettem December 18-ra a művészettörténetet és 19-re a japán kultúra és társadalmat. A többiből pedig Januárban megyek majd. A jövő hetem ultra sűrű lesz. Kedden kínai teszt írás, szerdán kínai szóbeli és japán zh, csütörtökön kínai zh, pénteken japán írásbeli vizsga. A japán szóbeli vizsgára pedig a rá következő hétfőn kerül majd sor. Szóval egy percig sem fogok unatkozni. Nem mintha eddig nem tudtam volna mit kezdeni magammal 😀

Közben, ha van japán program, arra is elmegyek. Pl. nemrégiben volt a vásárcsarnokban Japán Napok, ahol mindkét nap szerepeltem a kimono bemutatón és a teaszertartáson is 🙂

Szerzeményeim is vannak a japán tanszékről 🙂 Pl. szokott lenni néha Niponica magazin, amiből a múltkor hoztam egy japán nyelvű, shinkansenekről szóló példányt, tegnap pedig egy angol nyelvű ikebanásat. Pár hete pedig ki volt rakva pár japán nyelvű könyv, bárki szabadon elvihette. Hoztam is egyet, 祇園の教訓 a címe.