Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak


Leave a comment

Szakirány/minor jelentkezés

Mivel ezzel kapcsolatban nálunk is merültek fel kérdések és a jövőbeli ELTE diákoknak is hasznára lehet, így gondoltam, erről is írok ide a blogra.
Azt már írtam, hogy a BTK-n mindenkinek fel kell vennie a főszak mellé egy minort is, ami már (az osztatlan képzés bevezetése miatt) a továbbiakban felvett diákoknak nem fog szerepelni a diplomájában. Régebben is csak kb. 1 sor volt róla, hogy a főszak mellett mit végzett még el az illető, mostantól ez sem lesz benne. Ha a későbbiekben, mondjuk munkavállalásnál mégis a minorral szeretnél elhelyezkedni, a diplomában mellékletként magyarul és angolul is benne lesznek felsorolva az elvégzett tárgyak. Azonban pl. ha valaki japán szakot végez mondjuk angol minorral, az angol minorjával úgy tudom, hogy nem taníthat majd iskolában. Szóval még a felvétel előtt érdemes végiggondolni, hogy milyen főszakra menjen az ember. Ezek fényében szerintem ezek után egy nehéz főszakhoz érdemes egy könnyebben elvégezhető minort választani. Pl. japán mellé ajánlották a Szerkesztői ismeretek diszciplináris minort, de szerintem a Buddhizmus diszciplináris minor is jó választás azoknak, akik mélyebben érdeklődnek a vallás iránt. Már csak azért is, mert a 3 alapozó tárgyat a japán főszak keretében el kell végezni, így annyival kevesebb órát kell majd a minornál felvenni.
A kínai szakosoknak nem kötelező a minor, mert náluk van választható szakirány is (kínai tolmács), amire azonban csak akkor vesznek fel valakit, ha a kínai nyelvből 5-re zárják az első évben és asszem az alapvizsgának is 5-ösnek kell lennie. A japánon a tolmács képzés az ELTE-n nem szakirány keretében zajlik, hanem a 2 éves mesterképzésen. Szabad bölcsészeknek meg a minor és a szakirány is kötelező.
Már azelőtt érdemes kitalálni, hogy milyen minort választ az ember, hogy felvennék az egyetemre, mert sok minor 3 éves és már az első évben el kell végezni a bemeneteli tárgyakat. A nyelvi minorok pl. 3 évesek.
Az ELTE honlapján a BA fül alatt a Képzéseknél fel vannak sorolva a szakok és a minorok is tanegységlistával együtt, de linket is adok hozzá.
A minorokra az első év végén kell jelentkezni a Neptunon keresztül. 3 minort lehet bejelölni, amiből értelemszerűen csak egyre fognak felvenni. Mivel meg van határozva, hogy maximum hány embert vesznek fel egy minorra, így előfordulhat, hogy valakit nem vesznek fel elsőre, ha az adott minorra túljelentkezés van. Ebben az esetben egy év múlva jelentkezhet rá újra.
A jelentkezés idén május 19. és június 26. között volt. Erről minden évben időben tájékoztatnak. A menete pedig a következő: A Neptunon belül a felső sávban az Ügyintézésre kell kattintani. Azon belül van egy olyan menü, hogy Szakirányjelentkezés. Itt felhozza a Szakirányválasztás menüpontot. Arra kattintva pedig megjelenik a minorok listája. A választott minornál jobb oldalon látható egy + jel. Arra kattintva jelenik meg a Felvesz gomb.
Ha felvetted mind a 3 minort, akkor még utólag lehet módosítani a sorrenden. A Felvehető szakirányok alatt lejjebb görgetve látható a Kiválasztott szakirányok és ott van az összes minor, amit felvettél. Itt szintén jobb oldalon a + jelnél lehet a sorban lefelé vagy felfelé mozgatni a minort, ezáltal módosítva a sorrendet. Ha mégsem szeretnéd felvenni a minort, szintén itt van lehetőséged leadni azt a szakirány választási időszakon belül. A Kiválasztott szakirányoknál az adott szakirányra kattintva láthatod, hogy hány ember jelölte meg első, második illetve harmadik helyen és összesen hány embert vesznek fel. Ez alapján látható, hogy van-e esélyed bejutni az adott minorra.
Gondolom, később is itt jelenik meg majd a pipa amellett a szakirány mellett, amire végül felvesznek. Nálunk még ez nem derült ki, így egyelőre erről nem tudok biztosat mondani.
Remélem, hasznos volt ez a bejegyzés a jövő Neptun használói számára 😀

Frissítés: Igen, a szakirány mellett jelent meg a pipa és a Neptun is küldött róla Július 18-án egy mailt, hogy hova vettek fel.

Advertisements


Leave a comment

Második féléves vizsgák

Szerencsére már túl vagyok a vizsgákon, de egy elég kemény időszakot tudhatok magam mögött 🙂
A gyakorlati vizsgákat előbb letudtuk, azonban sajnos eléggé szét lettek szórva a vizsgáim, mert több is kb. ugyanarra az időpontra esett volna.

Japán nyelvi vizsga és alapvizsga

A félévet egy az egész éves anyagot felölelő vizsgával zártuk, valamint szóbelink is volt. A szóbelire 3 témakörből kellett felkészülni, mert pár rövidebb általános kérdés után “húzni” kellett a 3 téma közül és arról több percen keresztül kellett beszélni (kb. 3-5 perc). Ez így persze rövidnek tűnik, de amikor leülsz megfogalmazni a szöveget, rájössz, hogy 3 perc is baromi hosszú tud lenni. A három téma pedig: 1.) Valamilyen vicces történet. 2.) Mesélj egy olyan helyzetről, ahol bajba kerültél. 3.) Egy híres ember életrajza.
A harmadik fogott ki rajtam. Nincs igazán olyan sztár, akiért rajonganék, szóval maradtam a történelmi és irodalmi alakoknál. Először Akutagawa Ryuunosuke volt az esélyes, de tőle nem olvastam még olyan nagyon sokat, így egyszerűbbnek tartottam Hijikata Toshizou-t. Hijikatáról és a Shinsengumiről már rettentő sok feldolgozás (anime, manga, dorama) készült, könyvet is olvastam a témában, meg a neten is csomót olvastam már róla. Viszont először túl hosszú lett a szövegem, utána meg nem tudtam eldönteni, hogy mit kéne kihúznom belőle. Megfogalmazni sem volt könnyű. Mindegy, végül nem is az életrajzot kaptam. A szóbelin teljesen leblokkoltam, ami azért furcsa, mert elég sokat készültem rá és azért abban biztos voltam, hogy el is tudom mondani, amit tanultam. Erre mielőtt bementem valamiféle pánikroham tört rám és éreztem, hogy kezdek rosszul lenni. Mire sorra kerültem, már nagyon ki voltam és ironikus módon az egyszerű felvezető kérdésekre alig tudtam összeszedni a válaszaimat. Viszont amikor a szöveghez értem, az már ment rendesen. Azóta sem értem, hogy miért volt ez, hiszen még Conon is tartottam anno előadást a nagy színpadon és többször is adtam már elő teljesen idegeneknek is. Remélem, többé ilyen nem lesz. Szóval aggódtam, hogy a szóbelim csúfosan sikerült és a keigo eléggé a gyenge pontom, így az is vitte lefelé a pontjaimat a dolgozatokban. Meg szerintem nagyon sietek dolgozatíráskor, ugyanis kihagyok írásjeleket vagy máshova teszem a zöngésítőt, mint ahova kéne.
Viszont mindent egybe vetve, kaptunk egy kis pluszt, így végül 5-ös lettem 😀 Ami ugye 3 jegynek számít, mert három modulból áll a nyelvképzés.
Az alapvizsgáról nem írnék sokat, mert Noémi már megtette pár éve és nagyjából ugyanaz volt nekünk is. Az alapvizsgának nincs szóbelije. Június 6-án írtuk. Nekem 4-esre sikerült, amin először javítani szerettem volna, de a hónap végén lett volna rá lehetőség, addigra meg már kissé leszívott a többi tárgy és alig vártam, hogy pihenhessek. Végül meggyőztek, hogy a 4-es sem rossz jegy.

Japán kultúra és társadalom 2.

Erre a vizsgára nagyon sokat kellett tanulni, de úgy érzem, minden hasznos, amit tanultam. Az órán kapott kandzsis cetliket kiszótáraztuk, az órai jegyzetet pedig kiegészítettük, így többen összefogva végeztünk a vizsgáig. Elég sok vizsgafeladat volt, aminél a legtöbbre elég volt röviden is válaszolni, de volt 1-2 hosszabban kifejtős is. Volt benne vaktérkép, ahol egy pár helyet meg kellett határozni. Illetve a korábbi cetlik kandzsijait nem kérte számon Umemura tanárnő, viszont a rajtuk szereplő szavakat tudni kellett hiraganával. Pl. tudni kellett a hónapok régi neveit és a hónapokhoz köthető fontosabb eseményeket (pl. ころもがえ). Az évszámokat és az ételeket is ruhákat is tudni kellett, meg mivel elég változatos kérdések voltak, az ötöshöz kb. mindent tudni kellett. A politikával eléggé hadilábon álltam, például nem tudtam az összes párt és azok képviselőinek nevét. Pont volt egy olyan kérdés, ahova a jelenlegi kormánypártokat kellett beírni és beírtam egy olyat, ami nem kormánypárt. Meg az egyik étel neve (ぞうに) nem volt ismerős. Igazából az おせち tudtam, hogy micsoda, de nem tudtam, hogy a ぞうに az egyik fogása. Ezt már nem vettük át órán és bár utána néztünk az ételeknek, azt már nem tudtuk, hogy az おせち miből is áll. Continue reading


Leave a comment

Japán nyelvészeti kísérlet

Nemrégiben részt vettem egy nyelvészeti kísérleten. Uchikawa tanárnő szokta jelezni a blogján, hogy mikor milyen programok vannak és ott olvastam, hogy keres nyelvészeti kísérletre embereket. Írtam neki, hogy én szívesen mennék, bár nem tudtam, milyen mértékű nyelvtudás kell hozzá. Örült a jelentkezésemnek és kiderült, hogy annyira nem is volt vészes a dolog, bár utólag rájöttem, hogy kicsit választékosabban is ki tudtam volna fejezni magam, csak akkor nem jutottak eszembe a szavak. Szóval mozgással kapcsolatos szituációkat bemutató videókhoz kellett rövid magyarázatot adni. Örülök, hogy segíthettem és kipróbálhattam, hogy milyen ez, illetve a cserébe kapott könyveknek is örülök 🙂
A részvételért cserébe választhattam 3 irodalmi művet és japán rágcsát, nasit.
A három könyv: Natsume Souseki – Michi kusa, Yanagida Kunio – [Shi no igaku] he no joshou, Akutagawa Ryuunosuke – Kappa, Aru ahou no isshou.
Mielőtt észrevettem volna Yanagidát, addig Dazai Osamu Ningen shikkaku (No longer human) c. regénye került a kezem ügyébe. A Többé nem ember-t animében láttam és úgy nagyon tetszett, viszont már elhatároztam, hogy Yanagida összes könyvét el szeretném olvasni, így Osamut inkább visszatettem.

DSC_4757


3 Comments

Beadandók

A második félévben összesen 4 beadandót kell csinálni. Ezeket fogom most kicsit részletezni.

Távol-keleti művészettörténet beadandó:

Az előző félévhez hasonlóan most is kellett beadandót csinálni, szintén egy rajzot és egy szöveget.
Eredetileg a Hopp Ferenc múzeum tárlatából kellett volna kiválasztani egy japán tárgyat, de mivel a tárlat Pécsre költözött, így a tanárnő végül azt mondta, hogy bármilyen múzeumból származó japán tárgy megfelel. Nekem volt pár fényképem a British Museum japán tárlatáról és végül abból választottam ki egy inrōt, egy olyan tárgyat, amit kisebb dolgok, pl. gyógyszerek tárolására használtak a japánok. A British Museum honlapjára is felmentem és ott is rákerestem a tárgyra, ott jobb minőségű képet találtam róla, így alaposan át tudtam tanulmányozni a díszítést és ezáltal könnyebb volt lerajzolni. Nem csak rajzolni lehetett, a lényeg a tárgy vizuális ábrázolása volt. Akár szobrot is lehetett volna csinálni. A rajzolás csak pár órát vett igénybe és szerintem nagyon jól sikerült, pedig ilyesmit nem sűrűn mondok a rajzaimra.
A másik beadandó pedig egy szöveg volt. Össze kellett hasonlítani a japán és a koreai művészetet, kiemelve a különbségeket és a hasonlóságokat. Ez már nem volt olyan egyszerű feladat, mivel amikor ezt megírtam, a határidő lejárta után, akkor még kb. semmit nem adtak le nekünk a japán művészetről. Szóval ehhez nagyon sokat wikipédiáztam. Végül elég szép hosszúra sikeredett. A tanárnő nem mondta meg, hogy milyen hosszú kell, legyen. Azt mondta, a terjedelme mindegy, csak amikor elolvassa, érezze úgy, hogy tartalmas a szöveg. A két beadandó a tárgyra kapott jegy 40%-át teszi ki.

Íme a rajzom és mellette a fénykép:

beadandó rajzAN00523483_001_l

Continue reading


Leave a comment

Második féléves tárgyak

Az előző bejegyzésben írtam, hogy leadtam a kínai nyelvóráimat, így végül valamivel kisebb nyomás nehezedett rám. A korábban kitett órarend is módosult, de végül nem csináltam magamnak javított órarendet.
Mindegyik tantárgyról írok egy picit, először a főszakos tárgyaimmal kezdem.

Mai japán nyelvképzés 4., 5., 6.

Az első félév után túlzottan sok meglepetést nem okozott. A számonkérés továbbra is az írásjegy tesztek és a zh-k formájában történt. Előre lehet tudni, hogy mikor miből írunk, mert Uchikawa tanárnő a blogjára kiteszi az adott félévre a beosztást. A tankönyv a Genki II. volt, az órákon pedig ugyanúgy átvettük a nyelvtant, majd megoldottuk a feladatokat (Ono és Uchikawa-sensei is a jelenléti ív alapján szólítja fel az embereket), végül pedig az olvasmányokat vettük. A nyelvtan értelemszerűen itt már nehezebb, mint az első félévben, de ami az igazán problémás része, az a tiszteleti nyelv, a passzív, a műveltető és a műveltető passzív, ami az utolsó pár lecke anyagát teszi ki. Mind a zh-ban, mind az írásbeli vizsgán ezekkel volt problémám, és azt hiszem, az alapvizsgán is rontottam. Alapvetően azt elmondhatom, hogy ha valaki rendszeresen készül az órákra, akkor nem lesz nagy gond.

Japán kultúra és társadalom 2.

Az előző félévtől eltérően most már nem meghívott tanárok tartották az órát, hanem mindegyiket Umemura tanárnő tartotta, általában magyarul, vagy ha nem, akkor volt tolmácsolás. Érdekes témaköröket érintettünk és nagyon sok hasznos információt kaptunk, szóval megéri látogatni az órákat. A következő témaköröket vettük: éghajlat, földrajz, politika, sport, média, nők helyzete, japán-magyar kapcsolatok, öltözködés, ételek, lakások, oktatás és a császári család szerepe. Nekem az egyik kedvenc órám ez volt. Bár azt megjegyezném, hogy a japán nyelvórákon túl erre kellett a legtöbbet készülni. Az órák elején Umemura tanárnő mindig kiosztott egy cetlit rajta egy halom kandzsival. Emellett a táblára is írt olyan kandzsikat, amik nem szerepeltek a cetlin. Változó mennyiséget kaptunk, de szerintem a cetlinként 60 szó és kifejezés mindig megvolt. Ezeket otthon ki kellett szótárazni, mert ezek voltak azok, amiket a vizsgán is számon kért. A kandzsit nem kellett tudni leírni vagy felismerni, de az adott szót ismerni kellett és hiraganával le kellett tudni írni. Szerencsére nem a vizsga előtt kezdtem kiszótárazni őket, hanem hetekkel előtte, ami azért is szerencsés, mert több órám ráment egy cetli kiszótárazására szótárgéppel. Szerencsére olyan szótárgépem van, amibe be lehet rajzolni az írásjelet. A problémája mindössze annyi, hogy ez egy egynyelvű gép, így a magyarázatot japánul hozza fel, amit egyelőre nem tudok elolvasni (-_-) Szóval megnézem a hiraganás átírását és utána a netes szótárból keresem ki a jelentését, ha a szótárgép nem hozza fel angolul. Amúgy remek gép, de szerintem akkor fogom tudni igazán hatékonyan használni, ha már N3 szint felett leszek.
A cetlin lévő szavakat én táblázatba szedtem és úgy tanultam a tananyag mellé. Az órák anyagát is újra írtam és kiegészítettem utólag, így egy óra feldolgozása nagyjából 6-8 órámba került, de sokkal átláthatóbb és minden részletre kiterjedő lett. Egyedül egyébként elég kemény feladat ezt megcsinálni, mi is többen fogtunk össze és a végén megosztottuk egymással a jegyzeteket itt is és más tárgyaknál is.

Távol-Keleti művészettörténet 2.

Ebben a félévben a koreai és japán művészetet vettük. Eredetileg mindkettőre 6 óra jutott volna, de a tanárnő többet szánt a koreai művészetre, meg óra is maradt el, így a japánra végül úgy jutott 3 óra, hogy az elsőn átvettük nagy vonalakban, a másodikon egy meghívott előadó hadarta végig a japán művészetet a Jomontól a Heianig, ami azért nem rövid időintervallum. A doktorandusz lány előadása szerintem teljesen követhetetlen volt. Ugrált a korszakok között, így az órán fel is adtam a jegyzetelést. A harmadik alkalommal megint Mecsi tanárnő beszélt a japán művészetről és azt már lehetett követni. Jobban jártunk volna, ha az egészet ő tartja. Én nagyon sajnáltam, hogy a japán művészetre ennyivel kevesebb időnk maradt. A koreaiban is voltak érdekes dolgok, de engem a japán érdekelt volna jobban. Mecsi tanárnőre egyébként jellemző, hogy igyekszik bevonni a hallgatóságát, tehát gyakran kérdezget, de nem nagyon akartak válaszolni, így sokszor lettem aktív szereplője az órának.
Április elsején pedig mint mindig, a Gólyavárban volt műv.töri óránk, amikor úgy nagyjából az óra felénél az egyik csoporttársam szólt, hogy egy csirke mászkál a székek között 🙂 A tanárnő először még vissza is kérdezett, hogy egy igazi csirke? Aztán valaki összeszedte a jószágot és kivitte a portára. Még Mecsi tanárnő is lefotózta a vándor csirkét 😀

Távol-keleti vallások 1.

Birtalan tanárnő volt az óra felelőse és az első órákat ő tartotta, a többire meghívott előadók jöttek. Ő beszélt a sámánizmusról és mutatott sámándobot meg sámánlegyezőt is. Aztán a tibeti vallásokat vettük, ami szerintem nagyon érdekes volt, de voltak benne morbid dolgok. Viszont könnyebb volt így megjegyezni. A shintōt Papp Melinda tanárnő adta le, akivel már előző félévben is volt óránk. Mivel már párszor olvastam és tanultam róla, így ezt is gyorsan meg lehetett tanulni. A konfucianizmust és a taoizmust Kósa Gábor tanár úr tartotta, aki szerintem kicsit csapongva magyaráz, de még így is követhető. Szeretem az ő óráit is, mert mindig érdekes dolgokat szokott mondani. A hinduizmus számomra elég tömör és kaotikus volt. Megpróbáltam a kapott jegyzetek és az órán leadott anyag alapján értelmezni, de nem ment 100%-osan. Ráadásul tele van indiai nevekkel, amiket állandóan elfelejtek. Végül pedig az indonéz szigetvilág vallásairól tartott előadást a Hopp Ferenc múzeum egyik munkatársa. A Hoppból pár hónapja elköltözött a japán tárlat, most már az indonéz wayang bábok vannak kiállítva, amiket Márciusban megnéztem és most tanultam is róluk.

Continue reading


Leave a comment

Tanegység leadása és minor

Ebben a félévben nem nagyon volt időm semmire, így bejegyzéseket sem írtam még. Most ezt megpróbálom pótolni.
A második félév főszakos tárgyai a Mai japán nyelvképzés 4., 5. és 6.; a távol-keleti művészettörténet 2.; a távol-keleti vallások 1.; a japán kultúra és társadalom 2. és két általános alapozó tárgy: szöveg, írás, kiadvány és bevezetés az irodalomtudományba. Beszéltem még a félév elején egy Károlis japán szakos ismerősömmel és kiderült, hogy náluk pont fordítva volt, első félévben volt az irodalomtudomány és második félévben a nyelvtudomány. Úgy tűnik, ezeket az alapozó tárgyakat mindenhol le kell tenni.
Ugyebár kínait szerettem volna minornak, így felvettem a minoros 3 db kínai órát is, valamint a kínai történelem és országismeret 2.-t.
Annyi változás történt, hogy még Februárban döntést kellett hoznom és végül leadtam a kínai nyelvóráimat. Ebben a félévben több beadandó is volt, a japánnál is utolértem magam és már Februárban úgy éreztem, hogy a kettőt együtt nem fogom tudni úgy vinni, hogy mind a kettőből maradéktalanul jól teljesítsek. A kínain az NPCR 2. című könyvet kezdtük el venni, amiben az előző félévben még a pinyin (az írásjelek olvasata) ott volt a szöveg alatt, a könyv második kötetében azonban már csak a hangsúlyt jelölték, az olvasatot nem. Továbbra is töméntelen mennyiségű új szó szerepelt minden egyes leckében és a régieket is át kellett volna néznem, így gyakorlatilag otthon minden időm a kínaira ment rá. Két választási lehetőségem maradt: 1.) Vagy továbbra is nagyon készülök a kínaira, hogy minimum 4-es legyek belőle, de az rossz hatással lesz a többi érdemjegyemre és a japánból is rontani fogok vagy 2.) igyekszem mindenből 5-ös lenni vagy legalább 4-es, rendesen tanulok a japánra és a kínaiból kiegyezem a kettessel vagy hármassal is. Ez utóbbi azonban rontana a teljes átlagomon, meg szerintem úgy tanulni egy nyelvet, hogy éppen hogy átmész belőle, teljesen értelmetlen. Így végül még az utolsó pillanatban úgy döntöttem, hogy leadom a kínait és másik minort választok. Egyelőre a japánra koncentrálok, elvégre amiatt jöttem az egyetemre és a kínait később jóval lassabb tempóban tanulom majd magamtól és/vagy tanfolyamon. A kínai történelmet viszont nem adtam le, mert az tetszik és még mondjuk szabad kreditbe is be tudom számíttatni.

Tanegység leadása:

Ha már itt tartunk, a tárgyakat egy ideig (tárgyfelvételi időszakban) a Neptunban is le lehet adni. A tárgyfelvételi időszak egy héttel a tanítás kezdete után zárul le, így mindenki ki tudja próbálni a tárgyat és ha szeretné, még az első próbálkozás után le tudja adni. Ha csak később jön rá, hogy ez neki mégsem fekszik és szeretné leadni, akkor ki kell töltenie egy formanyomtatványt és a TO-n kell azt leadnia. Ezt sem lehet akármeddig megtenni. A második félévben a tavaszi szünetet megelőzően kellett leadni, gondolom, az első félévben pedig az őszi szünet előtt van a határidő. Állítólag a pontos időpont változó szokott lenni, de ha már valakit felvettek az ELTEre, akkor kap majd egy hasznos tudnivalók című dokumentumot, ami mindig tartalmazza az adott évre vonatkozó fontos időpontokat, határidőket. Az utólagos tantárgyleadást az Utólagos Tanegység Felvétel nevű formanyomtatványon lehet leadni, amit asszem a btk.elte.hu oldalról kellett kinyomtatnom. Ilyenkor már csak pénzért lehet leadni tárgyat, 1500 Ft / tantárgy. A heti három kínai órámat egy tárgynak vették, plusz mivel abból alapvizsgát is vettem fel, így az is egy tárgynak számított még úgy is, hogy 0 kredites. Szóval a tárgy leadása 3000 Ft volt, de még mindig jobban jártam így, mintha nem jártam volna be órára, elhagyott kreditté nyilvánították volna és az egyetem végeztével kreditenként kellett volna fizetnem érte.
Mivel gyakorlati órát adtam le, a gyakorlatot tartó tanárnak is alá kellett írnia a nyomtatványt. Mariann tanárnő szomorúan fogadta a hírt, hogy leadom a tárgyat, de azt mondta, teljes mértékben megérti, hogy nem akarom a japánnal együtt vinni (egyszer ő is felvette a japánt a kínai mellé). A nyomtatvánnyal még a kínai tanszék vezetőjéhez is kellett tennem egy kiruccanást, aki szintén nagyon kedves volt velem. Utána mentem vele a TO-ra, ahol mivel nem állt előttem senki, pár perc alatt el is intéztem a dolgot. Mire hazaértem, a Neptunból már törölve lett a tárgy és kaptam egy értesítést, hogy a Neptunon keresztül befizetési kötelezettségem van, amit szintén egy-két gombnyomással el tudtam intézni a gyűjtőszámlámról.

Continue reading