Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak


3 Comments

Beadandók

A második félévben összesen 4 beadandót kell csinálni. Ezeket fogom most kicsit részletezni.

Távol-keleti művészettörténet beadandó:

Az előző félévhez hasonlóan most is kellett beadandót csinálni, szintén egy rajzot és egy szöveget.
Eredetileg a Hopp Ferenc múzeum tárlatából kellett volna kiválasztani egy japán tárgyat, de mivel a tárlat Pécsre költözött, így a tanárnő végül azt mondta, hogy bármilyen múzeumból származó japán tárgy megfelel. Nekem volt pár fényképem a British Museum japán tárlatáról és végül abból választottam ki egy inrōt, egy olyan tárgyat, amit kisebb dolgok, pl. gyógyszerek tárolására használtak a japánok. A British Museum honlapjára is felmentem és ott is rákerestem a tárgyra, ott jobb minőségű képet találtam róla, így alaposan át tudtam tanulmányozni a díszítést és ezáltal könnyebb volt lerajzolni. Nem csak rajzolni lehetett, a lényeg a tárgy vizuális ábrázolása volt. Akár szobrot is lehetett volna csinálni. A rajzolás csak pár órát vett igénybe és szerintem nagyon jól sikerült, pedig ilyesmit nem sűrűn mondok a rajzaimra.
A másik beadandó pedig egy szöveg volt. Össze kellett hasonlítani a japán és a koreai művészetet, kiemelve a különbségeket és a hasonlóságokat. Ez már nem volt olyan egyszerű feladat, mivel amikor ezt megírtam, a határidő lejárta után, akkor még kb. semmit nem adtak le nekünk a japán művészetről. Szóval ehhez nagyon sokat wikipédiáztam. Végül elég szép hosszúra sikeredett. A tanárnő nem mondta meg, hogy milyen hosszú kell, legyen. Azt mondta, a terjedelme mindegy, csak amikor elolvassa, érezze úgy, hogy tartalmas a szöveg. A két beadandó a tárgyra kapott jegy 40%-át teszi ki.

Íme a rajzom és mellette a fénykép:

beadandó rajzAN00523483_001_l

Continue reading

Advertisements


Leave a comment

Az olvasmányokról, beadandóról

Ezt előzőleg elfelejtettem leírni, úgyhogy most pótolom. Bár nem valószínű, hogy minden évben ugyanazokat az olvasmányokat ajánlják, sőt elvileg nem mindig ugyanazokat, de pl. művészettörténeten kaptunk ajánlott szakirodalom listát. Elég tetemes olvasnivaló szerepelt a listán és nem is mindent tudtam elolvasni, pedig amúgy érdekelt volna a dolog. Az első félévben Kína művészetét vesszük, a másodikban pedig Japánét. A japánra vonatkozó szakirodalomról még semmit sem tudok, de a kínaira olyan könyveket ajánlott a tanárnő, amik valóban nagyon érdekesek 🙂 Megvenni mindet eléggé költséges volna és mivel nem is kötelező elolvasni őket, így tanácsosabb kivenni őket a könyvtárból. Gondolom aki rászánta magát, az az utolsó 1-2 hónapban vette ki, én úgy gondoltam, jobb előbb, mint később. Szóval jó előre bementem a központi Szabó Ervin könyvtárba, ugyanis mindegyik példányból csak 1-2 darab van. A kínai festészetelmélet szerintem nagyon jó könyv volt. A kínai tájképek kompozíciójáról szólt, illetve arról, hogyan kell ilyen képeket festeni. Ezt csak kikölcsönöztem, de van olyan könyv, amit meg is vettem, mert nagyon érdekesnek találtam és szerintem a jövőben a kínai történelem vizsgáimon még hasznosíthatom a benne lévő információkat. Ez pedig A kínai civilizáció világa c. könyv. Ebben nincsenek képek csak tömény szöveg az egész és vaskos is a kötet. Eléggé alaposan vizsgálja meg a dolgokat, így megvenni inkább annak érdemes, aki nagyon részletesen szeretne foglalkozni Kína történelmével. Illetve Az Ősi Kína c. könyvet is megvettem. Ebben sok a kép is, de a szöveg is nagyon hasznos információkat tartalmaz.
Egyébként, aki nem akar könyvekre költeni, az tényleg kölcsönözze ki, mert több tízezerbe is kerülhet minden ajánlottat megvenni. Meg ezek antikvár könyvek. A Tus és Ecset c. könyvet megtaláltam online, de azt még nem olvastam el.
Művészettörténetre beadandót is kellett készíteni és November elejéig leadni. A feladat az volt, hogy el kellett menni a Ráth György Múzeumba és ki kellett választani egy kínai műtárgyat, amit vagy le kellett rajzolni, vagy kiszobrászkodni, összeorigamizni (volt, aki egy pagodát csinált origamiból (*_*)) és leírással együtt be kellett adni. Elvileg a következő félévben a Hopp Ferenc Múzeum valamely japán tárgyával kell ugyanezt tenni. Nem vagyok benne biztos, hogy ez mindenképp beszámít-e a vizsgajegybe, ugyanis olyasmit hallottam, hogy csak annak számítja bele Mecsi tanárnő, akinek nem jó az írásbelije.
Én ezt választottam ki:
Óra
Könyveket egyébként nem nagyon kell vagy tud az ember venni. Pl. japánra elsőben a Genki I. és II. kell, de azt csak külföldről lehet megrendelni és eléggé drága. Viszont van belőle pdf. A kínaira az NPCR kell, amit megkaptunk. A nyelvtudományra két könyvet ajánlott a tanár, azokból kell készülni a vizsgára. Igazából mindkettő fenn van a neten, de A nyelv és a nyelvek olyan rossz minőségben, hogy jobban jár, aki megveszi. Én amúgy sem tudok gépről tanulni, így ami pdf-ben van, azt is kinyomtatom. Így nekem kicsit költségesebb a dolog. A nyelv és a nyelvek c. könyv 3800 Ft, amit szerencsére kuponnal sikerült 25%-al olcsóbban megvennem 🙂
Más tantárgyakra pedig azt kell megtanulni, amit a tanár az órán lead vagy pedig amiből feltölti az anyagot.
No, mivel én pár könyvet megvettem, párat kinyomtattam, így nagyjából 10 ezret költöttem a dologra.
Egyéb dolgok is kellettek, pl. írólapok, mappa, tolltartó, tollak, stb. Én UniBall zselés tollakkal írok, 0.5-ös végűvel, mert szerintem azzal lehet a legszebben kandzsit és hanzit írni. Ez nem a legolcsóbb toll és így, hogy japánra és kínaira is azt használom, egy ilyen toll nagyjából másfél hétig elég. Szóval havonta 800-1000 forintért tollat is veszek.
No, ezeket csak azért írtam le, hogy az anyagiakról is legyen elképzelésetek 🙂
Szerencsére kaptam szociális támogatást, ami havonta 15 000 Ft. Volt A és B kategória és egy plusz kategória, amibe azok tartoztak, akik nem (halmozottan) hátrányos helyzetűek, de a család havi bevétele nem valami sok. Én ebbe a kategóriába kerültem, mivel anyummal és öcsémmel élek egy háztartásban és anyu az egyetlen keresőképes a családban. Öcsém akkor még munkanélküli volt, most meg tanul, én is tanulok, az egyetem mellett meg nem igazán tudom, hogyan tudok majd dolgozni. Minden szabadidőm rámegy a tanulásra.
Szóval van ilyen lehetőség is. Erre már rögtön az elején pályázni lehetett, a tanulmányi ösztöndíj azonban csak lezárt félév után jár és úgy tudom, nem kell pályázni, hanem automatikus jár annak, aki jogosult rá.
Remélem, jól sikerülnek majd a vizsgáim 🙂 Nem csak a támogatás miatt, hanem amúgy is. A célom az, hogy kiváló legyek és nagyon bosszantó, ha 5-ösnél rosszabb jegyet kapok.