Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak


Leave a comment

Harmadik szemeszter japán szakos órák

Jó régóta nem jelentkeztem, de igazából a nyár végéig nem is nagyon volt miről írni. Most azonban teljes gőzerővel kezdetét vette a harmadik szemeszter és immáron másodéves hallgatóként koptatom a padot.

Az első hetünk még elég laza volt. De lássuk csak, hogy milyen óráim vannak és azokról mit tudok nektek elmondani.

Mai japán nyelvképzés:

Ez a tárgy valójában heti három órát fed le és az előző félévekhez hasonlóan három modulból áll. Ebben a félévben hétfőn, szerdán és csütörtökön van órám. A hétfői óra anyaga más, mint a másik kettőé. Itt a Nihon bunka wo yomu c. könyvet vesszük. Mindig előre el kell olvasni az adott lecke szövegét és azt le kell fordítani magunknak, ugyanis az órán azt beszéljük át. Ha valami nem volt világos, akkor arra az órán rá lehet kérdezni. Ezután a következő órára kell írni az adott szöveg tartalmáról egy pár soros összefoglalást és nagyjából fél oldalt arról, hogy mi a véleményünk az adott szituációról, történt-e velünk hasonló, stb… Ezeket a beadandókat a tanárnő 4 szempont alapján értékeli és az eredményük beleszámít a félévi jegybe. A legelső hétfői mai japán nyelvképzésen végig vettük a tematikát, így gyakorlatilag új anyagot nem vettünk, lecke sem volt. A második hétfőn egy japán nyelvű előadást hallgattunk meg a kandzsikról, azóta pedig rendszeresen vesszük a könyvet. A félév folyamán pedig mindenkinek kell tartania egy kb. 4 perces, japán nyelvű előadást választott témában. A súlyozása a 30%-a a félévi jegynek. Nekem a héten volt az előadásom.
A másik két mai japán nyelvképzés órából az egyiket Uchikawa-senseinél, a másikat Ono-senseinél vettem fel. Ezen a két napon a J-Bridge c. könyvből tanulunk, amiben egy lecke 3 részből áll és óránként veszünk egy ilyen részt. Itt már nincs kandzsi szedet, ki kell írni az összes olyan írásjelet, amit még nem ismerünk és olyan szinten kell megtanulni, hogy el tudjuk olvasni. Én csak úgy tudom elolvasni, ha már leírni is megtanultam, így ez némiképp hosszadalmas és hetente nagyon sok új írásjel kerül terítékre. Megmondom őszintén, nekem ezzel problémáim voltak és vannak. Az elején irtózatosan sok, kb. heti 170 szó is volt, amit meg kellett tanulni, de még mindig van olyan heti 100 nagyjából. Mivel más órákra is elég sokat kell készülni, így bár az új kandzsi adagot meg tudom tanulni, de átismételni a korábbiakat soha nem tudom. Ez engem pedig rettenetesen zavar. Ha nem tudok ismételni, akkor sok írásjelet elfelejtek és kissé úgy érzem ilyenkor, hogy felesleges volt megtanulni, mivel később már úgysem emlékszem rá. Nem érzem így túl hatékonynak a dolgot, de a tanárokkal beszélve ez állítólag nem probléma. Majd sokszor tanulom újra az egészet. Én még mindig úgy érzem, hogy ennél hatékonyabban is lehetne nyelvet tanulni és nem csak úgy, hogy olvasni, hanem írni és fogalmazni is megtanuljon az ember, de nem az én dolgom ezt eldönteni. Ez így marad, szóval tanulok, ahogy tudok és ahogy mondják és bízom benne, hogy ettől függetlenül sikerül használható nyelvtudásra szert tennem a diplomáig.
Hetente írunk tesztet és az előbb említett kandzsik szerepelnek benne. Emellett kaptunk még négy szót, amire a Reibun de Manabu Kanji to Kotoba c. könyvből kell példamondatokat keresni és a teszten 3 példamondatot kell írni. Igazából máshonnan is lehet a példamondat, pláne, hogy a szavak nagy része nem is szerepel a Reibunben. Én szótárakból szoktam emellett példamondatokat keresni, mert azok nagy eséllyel nem hibásak.
Csütörtökön pedig az E-mail no Kakikata című könyvet is vesszük. Itt különféle hivatalos és nem hivatalos levelezéstípusokat tanulunk meg. Ono-sensei mindig két e-mailt ad fel, amelyeket kicsit átírva meg kell tanulni és a következő csütörtökön az egyiket (amelyiket ő kér), le kell írni.

Szakszövegolvasás 1.:

A szakszövegolvasáson 3 csoportba osztottak minket az alapján, hogy az első évet ki milyen osztályzattal zárta. Én az A csapatba kerültem, ami a legerősebb csapat és minket Umemura tanárnő tanít. Én eleve hozzá szerettem volna kerülni, szóval ennek külön örültem. Az első órát nagyon gyorsan letudtuk. Kiosztotta az első olvasmányt, mondott pár információt és már az utunkra is engedett minket. Egy ifjúsági novellát kaptunk, amit először otthon kell magunknak fordítani és az órán mindenki olvas belőle és felolvassa a fordítását. Continue reading

Advertisements


Leave a comment

Második féléves tárgyak

Az előző bejegyzésben írtam, hogy leadtam a kínai nyelvóráimat, így végül valamivel kisebb nyomás nehezedett rám. A korábban kitett órarend is módosult, de végül nem csináltam magamnak javított órarendet.
Mindegyik tantárgyról írok egy picit, először a főszakos tárgyaimmal kezdem.

Mai japán nyelvképzés 4., 5., 6.

Az első félév után túlzottan sok meglepetést nem okozott. A számonkérés továbbra is az írásjegy tesztek és a zh-k formájában történt. Előre lehet tudni, hogy mikor miből írunk, mert Uchikawa tanárnő a blogjára kiteszi az adott félévre a beosztást. A tankönyv a Genki II. volt, az órákon pedig ugyanúgy átvettük a nyelvtant, majd megoldottuk a feladatokat (Ono és Uchikawa-sensei is a jelenléti ív alapján szólítja fel az embereket), végül pedig az olvasmányokat vettük. A nyelvtan értelemszerűen itt már nehezebb, mint az első félévben, de ami az igazán problémás része, az a tiszteleti nyelv, a passzív, a műveltető és a műveltető passzív, ami az utolsó pár lecke anyagát teszi ki. Mind a zh-ban, mind az írásbeli vizsgán ezekkel volt problémám, és azt hiszem, az alapvizsgán is rontottam. Alapvetően azt elmondhatom, hogy ha valaki rendszeresen készül az órákra, akkor nem lesz nagy gond.

Japán kultúra és társadalom 2.

Az előző félévtől eltérően most már nem meghívott tanárok tartották az órát, hanem mindegyiket Umemura tanárnő tartotta, általában magyarul, vagy ha nem, akkor volt tolmácsolás. Érdekes témaköröket érintettünk és nagyon sok hasznos információt kaptunk, szóval megéri látogatni az órákat. A következő témaköröket vettük: éghajlat, földrajz, politika, sport, média, nők helyzete, japán-magyar kapcsolatok, öltözködés, ételek, lakások, oktatás és a császári család szerepe. Nekem az egyik kedvenc órám ez volt. Bár azt megjegyezném, hogy a japán nyelvórákon túl erre kellett a legtöbbet készülni. Az órák elején Umemura tanárnő mindig kiosztott egy cetlit rajta egy halom kandzsival. Emellett a táblára is írt olyan kandzsikat, amik nem szerepeltek a cetlin. Változó mennyiséget kaptunk, de szerintem a cetlinként 60 szó és kifejezés mindig megvolt. Ezeket otthon ki kellett szótárazni, mert ezek voltak azok, amiket a vizsgán is számon kért. A kandzsit nem kellett tudni leírni vagy felismerni, de az adott szót ismerni kellett és hiraganával le kellett tudni írni. Szerencsére nem a vizsga előtt kezdtem kiszótárazni őket, hanem hetekkel előtte, ami azért is szerencsés, mert több órám ráment egy cetli kiszótárazására szótárgéppel. Szerencsére olyan szótárgépem van, amibe be lehet rajzolni az írásjelet. A problémája mindössze annyi, hogy ez egy egynyelvű gép, így a magyarázatot japánul hozza fel, amit egyelőre nem tudok elolvasni (-_-) Szóval megnézem a hiraganás átírását és utána a netes szótárból keresem ki a jelentését, ha a szótárgép nem hozza fel angolul. Amúgy remek gép, de szerintem akkor fogom tudni igazán hatékonyan használni, ha már N3 szint felett leszek.
A cetlin lévő szavakat én táblázatba szedtem és úgy tanultam a tananyag mellé. Az órák anyagát is újra írtam és kiegészítettem utólag, így egy óra feldolgozása nagyjából 6-8 órámba került, de sokkal átláthatóbb és minden részletre kiterjedő lett. Egyedül egyébként elég kemény feladat ezt megcsinálni, mi is többen fogtunk össze és a végén megosztottuk egymással a jegyzeteket itt is és más tárgyaknál is.

Távol-Keleti művészettörténet 2.

Ebben a félévben a koreai és japán művészetet vettük. Eredetileg mindkettőre 6 óra jutott volna, de a tanárnő többet szánt a koreai művészetre, meg óra is maradt el, így a japánra végül úgy jutott 3 óra, hogy az elsőn átvettük nagy vonalakban, a másodikon egy meghívott előadó hadarta végig a japán művészetet a Jomontól a Heianig, ami azért nem rövid időintervallum. A doktorandusz lány előadása szerintem teljesen követhetetlen volt. Ugrált a korszakok között, így az órán fel is adtam a jegyzetelést. A harmadik alkalommal megint Mecsi tanárnő beszélt a japán művészetről és azt már lehetett követni. Jobban jártunk volna, ha az egészet ő tartja. Én nagyon sajnáltam, hogy a japán művészetre ennyivel kevesebb időnk maradt. A koreaiban is voltak érdekes dolgok, de engem a japán érdekelt volna jobban. Mecsi tanárnőre egyébként jellemző, hogy igyekszik bevonni a hallgatóságát, tehát gyakran kérdezget, de nem nagyon akartak válaszolni, így sokszor lettem aktív szereplője az órának.
Április elsején pedig mint mindig, a Gólyavárban volt műv.töri óránk, amikor úgy nagyjából az óra felénél az egyik csoporttársam szólt, hogy egy csirke mászkál a székek között 🙂 A tanárnő először még vissza is kérdezett, hogy egy igazi csirke? Aztán valaki összeszedte a jószágot és kivitte a portára. Még Mecsi tanárnő is lefotózta a vándor csirkét 😀

Távol-keleti vallások 1.

Birtalan tanárnő volt az óra felelőse és az első órákat ő tartotta, a többire meghívott előadók jöttek. Ő beszélt a sámánizmusról és mutatott sámándobot meg sámánlegyezőt is. Aztán a tibeti vallásokat vettük, ami szerintem nagyon érdekes volt, de voltak benne morbid dolgok. Viszont könnyebb volt így megjegyezni. A shintōt Papp Melinda tanárnő adta le, akivel már előző félévben is volt óránk. Mivel már párszor olvastam és tanultam róla, így ezt is gyorsan meg lehetett tanulni. A konfucianizmust és a taoizmust Kósa Gábor tanár úr tartotta, aki szerintem kicsit csapongva magyaráz, de még így is követhető. Szeretem az ő óráit is, mert mindig érdekes dolgokat szokott mondani. A hinduizmus számomra elég tömör és kaotikus volt. Megpróbáltam a kapott jegyzetek és az órán leadott anyag alapján értelmezni, de nem ment 100%-osan. Ráadásul tele van indiai nevekkel, amiket állandóan elfelejtek. Végül pedig az indonéz szigetvilág vallásairól tartott előadást a Hopp Ferenc múzeum egyik munkatársa. A Hoppból pár hónapja elköltözött a japán tárlat, most már az indonéz wayang bábok vannak kiállítva, amiket Márciusban megnéztem és most tanultam is róluk.

Continue reading