Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak


Leave a comment

6. szemeszter japán szakos órák és vizsgák

Ééééés elérkezett annak is az ideje, hogy a BA utolsó ilyen jellegű bejegyzését megírjam. Igen, tegnap abszolváltam 🙂 Az egyik szemem nevet a másik pedig sír. Örülök, hogy idáig eljutottam, de ugyanakkor sajnálom is egy kicsit, hogy vége. Akármennyire is kikészítő volt néha (sokszor 😛 ) az egyetem, én akkor is jól éreztem itt magam. Megismerkedtem egy csomó érdekes, csodálatos és kedves emberrel és állítólag fejlődtem is, de ezt majd a záróvizsga bizottság eldönti 🙂 Kicsit sajnálom azt is, hogy nem sikerült többet blogolnom, de hát így alakult. Ha felvesznek MA-ra, akkor még hallotok felőlem 😉 Nem is tudom, hogy létezik-e japanológia MA-ról magyar blog. Reméljük, hogy én leszek az, aki majd megírja 😀 Mert igen, jelentkeztem arra is 🙂 Ugyan majd mellette egészen biztosan dolgoznom kell és kemény lesz, de úgy érzem, számomra ez fontos és szeretném még jobban elmélyíteni a tudást, valamint fordítási és remélhetőleg tolmács gyakorlatot szerezni. A felvételis tapasztalataimról majd írok, meg arról is, hogy hogyan sikerül, illetve még tartozom a záróvizsgával, meg hasonlókkal, amit mondjuk többek között azért nem írtam még meg, mert még csak ezután lesz a záróvizsga 🙂 :S 🙂

Japán történelem 2.

A kedvenc tárgyam volt ebben a félévben 🙂 Amúgy is nagyon érdekel a töri, imádom hallgatni, imádok olvasni róla és végre eljutottunk az Edo-korig, illetve a Bakumatsu-ig, ami a személyes kedvencem, csak legnagyobb szívfájdalmamra az idő szűkösségéből adódóan ez utóbbin eléggé átrohantunk. A Shinsengumi-t pedig még csak nem is érintettük 😦 Arról nem is beszélve, hogy a második világháborúig jutottunk és azt is elég foghíjasan vettük. Kissé küzdök is az utolsó záróvizsga tétellel, mert szerintem abszolút bármit kérdezhetnek, de alig hallottunk a témáról. Talán wishful thinking a részemről, de én még bízom benne, hogy ezt az utolsó tételt addig kiveszik. Bár erre így 12 nappal a vizsga előtt talán már nincs esély. Mindenesetre a japán töri óra ugyanolyan jó volt, mint az előző féléves első felvonása. Ugyan szerintem most kevesebb volt a poén, ez talán a szűkös időkeretnek tudható be. Szabó tanár úr azért egy csomó érdekes dolgot hozzáfűzött a törzsanyaghoz, amik nem voltak benne sem a méretéből és súlyából adódóan emberölésre is alkalmas Conrad Totman féle Japán története sem pedig Jamadzsi Maszanori Japán című könyvében. Amúgy mindkettő jó könyv és nagyon hasznos lehet az órán elhangzottak kiegészítéséhez, szóval csak ajánlani tudom őket. Jamadzsi-sensei könyvéhez már csak antikváriumban jutottam hozzá, szóval ott érdemes keresni. Visszatérve a Japán töri 1. sem pite tananyagmennyiségét tekintve, a 2. sem múlta alul a várakozásaimat. A vizsga ebben a félévben is teszt volt és sajnos volt olyan kérdés, ami biztos nem hangzott el az órán, így maximum tippelni tudtunk. Viszont szerencsére 5-öst kaptam és ez a lényeg 🙂

Mai japán nyelvképzés

Megint több modulból lehetett választani és mivel az előző félévben nekem bejött a japánokkal való társalgás és a szakdolgozatírós óra, így most is azokat vettem fel. Igazából az egyik helyett egy nyelvtan órát szerettem volna felvenni, de meglepetésemre olyan nem volt. Pedig így a japán nyelvű záróvizsga előtt nem ártott volna egy alapos ismétlés. Uchikawa-sensei és Ono-sensei is tartott olyan órát, aminek a keretében átnézték a szakdolgozat japán nyelvű összefoglalóját, így az egyik ilyet mindenképp érdemes felvenni. Az olvasási szövegértés (dokkai) órán állítólag elég nehéz szövegeket vettek. Arra nem jártam, úgyhogy ennél többet nem tudok mondani róla. Viszont utóbb rájöttem, hogy talán érdemes lett volna felvennem, mert a japán nyelvi záróvizsgának tetemes része szövegértési feladat. A japán vendéges órán sajnos ebben a félévben nagyon kevés japán volt, mert sokuknak pont akkor volt órája. Sajnos nehéz lett volna összehozni, hogy nekik is jó legyen, meg nekünk se legyen óraütközés. Idén a Japán Alapítvány egy felkéréssel is megkeresett minket. A Világjáró Gyerekek című programsorozat keretében Japánnal is megismerkedhettek a gyerekek és erre kerestek önkénteseket. A feladat egy kamishibai előadás megtartása volt, amihez a képeket az órán mi rajzoltuk meg. A program egyébként szerintem tök jó volt, mindannyian yukata-ban voltunk és úgy szerepeltünk, majd a gyerekeknek segítettünk a kalligráfiában. Levezetésképp pedig teáztunk a tanárnővel a Marumoto teaházban. Az Alapítvány és a résztvevők is elégedettek voltak, szóval nem bántam egy percig sem, hogy jelentkeztem a dologra. Az órák fele tehát a kamishibai-ra való felkészülés volt, amihez az előadandó mesét is mi fordítottuk. Az órák másik felén pedig a szokásos módon, különféle témákról beszéltünk a japán vendégekkel. Szerintem ebben a félévben kevesebb lehetőség volt a társalgásra, mivel a rajzolás közben nem beszéltünk annyit, mint a múlt féléves órákon, így nem tudom, hogy ilyen téren fejlődtem-e valamit, de egyébként élveztem. Készülni erre az órára meg annyit nem kellett, mint mondjuk a könyvolvasósra, így jutott időm a szakdolgozatra. A sotsuron óra, azaz a szakdolgozat írásos ezúttal már level 100 volt. Ezt úgy értem, hogy fejenként kellett egy fél! órás előadást tartani japánul a szakdolgozati témánkról. Mondanom sem kell, hogy az első egy-két előadás időpontra nem tolongtak az emberek 🙂 Érdekes volt mindenki témájáról előadást hallgatni, és olyan szempontból pedig magamra nézve is hasznos volt, hogy újra és újra össze kellett szednem magamban azt, amit a szakdolgozat megírásához elolvastam, valamint egy rendszert kellett kigondolnom, ami alapján a lényegi információkat mások számára is érthető módon össze tudom foglalni. Az egyetlen, és szerintem nagy problémám az volt ebben a félévben, hogy nem vettem fel olyan órát, amire kandzsikat kellett volna tanulni. Ezért nem is nagyon tanultam, elment a többi dologra az idő :S Most már kissé bánom. Talán a legjobb kombó egy szakdogás és egy kandzsis óra és/vagy a dokkai. Ja, és hát az érdemjegyeket majdnem elfelejtettem 😀 Szóval a japán vendéges óránál egy rövid szóbeli volt, kötetlen beszélgetés. A sotsuron-os órán több dologból állt össze a jegy. Az előadás előtt fel kellett tenni 3 kérdést a témánkkal kapcsolatban a többieknek, illetve egy szószedetet is feltöltöttünk a prezentációnkhoz, majd jött maga a prezentáció, utána pedig egy 10 kérdéses igaz-hamis tesztet kellett összeállítani és végül pedig minden órán kellett írni véleményezést naplószerűen, az is beleszámított a jegybe. Nekem mindkét óra jegye 5-ös lett 🙂
Continue reading

Advertisements


6 Comments

Harmadik féléves vizsgák

Mert ez eddig kimaradt.
Sokáig abban reménykedtem, hogy jó hamar letudom a vizsgáimat, mert nem volt belőlük olyan sok, viszont annál tovább tartott a tananyag feldolgozása és megtanulása. Így sajnos egészen Január végéig vizsgáztam :S Lássuk, hogy melyik milyen volt.

Elektronikus írástechnikák, tipográfia
A félév folyamán többször is kaptunk otthoni szerkesztéses feladatokat, azokat is értékelte, valamint a félév végére is kaptunk egy olyan, több oldalas szerkeszteni való feladatot, ahol az összes addig tanult technikát alkalmazni kellett. Kicsit jobbra számított, sajnos csak 4-es lett. Viszont nem igazán volt időm javítani, így inkább hagytam. Külön vizsga nem volt belőle.

Helyesírás, korrektúra
A félév folyamán végigrohantunk a Helyesírási szabályzaton, amit gyakorlatilag a vizsgára fejből tudni is kellett volna. Szerintem lehetetlen az egész szabályzatot ennyi idő alatt megtanulni és megfelelően alkalmazni úgy, hogy az embernek nem a magyar a főszakja. Eddig úgy gondoltam, hogy helyesen írok magyarul, de sajnos a vizsgán kiderült, hogy mégsem… A vizsgán, ami írásbeli volt, vegyesen voltak rövid feladatok, amiknél vagy ki kellett választani, hogy hogyan kell helyesen leírni az adott dolgot, vagy magunktól kellett leírni azt. Illetve volt egy tollbamondás és korrektúrázandó szöveg is. Első nekifutásra 3-ast kaptam, amin nagyon kiakadtam, mert nem akartam elhinni, hogy jobb a japán helyesírásom, mint a magyar. Szóval a rá következő héten megint nekifutottam a dolognak közvetlen a japán karácsonyi parti előtt és sajnos megint nem sikerült jobbra, pedig nagyon átnéztem a szabályzatot. A tanárnő pedig úgy osztályozott, hogy nem azt nézte, mit tudunk, hanem azt, hogy mit nem. Azaz egy tévesztés mínusz két pont. Így elég nehéz jót írni sajnos.

Mai japán nyelvképzés
Itt külön számított mindegyik óra. A csütörtökinél beleszámított a zh is. Valamint a kandzsi tesztek adták még a jegyet és a hétfői esetében a beadandók és az előadás játszott közre. Így nekem a jegyeim 5, 5, 4 lettek.

Szakszövegolvasás 1.
Na ez egy érdekes vizsga volt 😀 Még a félév elején három különböző csoportba osztott minket Umemura tanárnő az alapján, hogy korábban ki hogyan teljesített. Az A csoport a legerősebb, Umemura tanárnő csoportja, én is ebbe járok. A B és a C csoport gyengébbek. Az A csoportban mi irodalmi szövegeket kaptunk fordításra, ami elég nehéz volt, de legalább a félév folyamán nem volt belőle számonkérés. A másik két csoportban külön kandzsikat is kellett tanulni, mivel a félévi vizsgára mindenki ugyanazt a feladatot kapta fordításra és félő volt, hogy a gyengébb csoportoknak rosszul fog sikerülni és nem lesz, mi felhúzza a jegyet. Szóval a vizsgán mindenki kapott két szöveget. Az első egy viszonylag egyszerű szöveg volt (legalábbis számomra). Inkább a szótárazással ment el nagyon sok idő és azzal, hogy szépen, magyarosan fejezzük ki magunkat. Apropó, a szótárazással is akadtak gondok. Umemura tanárnő mondta, hogy a vizsgán nem lehet telefont használni, ezáltal az androidos szótár kilőve. Valamint laptopot és tabletet sem lehetett használni, azaz semmi olyasmit, amivel fel tudunk csatlakozni az internetre és esetleg segítséget kérni valakitől. A kézi szótár és a szótárgép engedélyezve volt. Viszont az emberek 99%-ának egyik sem volt. Vizsga előtt pár héttel eléggé mission impossible normális szótárat szerezni. Arról nem is beszélve, hogy annyira nem is olcsóak. Külön még ki fogok térni rá, hogy én személy szerint mit ajánlok. Szóval volt olyan megoldás, hogy NintendoDS-t használt valaki, mert arra rá tudott tenni japán szótárat. A kézi szótárnak megvan az a hátránya, hogy ha előtte nem nagyon használtad, akkor elég nehezen fog a vizsgán menni. Annyira nem nehéz amúgy, csak meg kell szokni, bele kell jönni. Szóval Umemura tanárnő a vizsga vége előtt 10 perccel megkérdezte, hogy hol tartunk és még mindenki az első szövegnél tartott. Én is akkor értem a végére. Erre azt mondta, hogy ha nem kezdünk bele a második szövegbe, akkor bukta. Na jó, akkor nézzük meg azt is. Na az nagyon durva volt. Már eleve a címe is, ami kb. egy sor hosszúságú volt, tele volt kandzsikkal, úgyhogy én azt kihagytam. De utóbb megtudtam, hogy azt senki nem fordította le 😀 Aztán a szöveg sem volt piskóta. Egy aktuálpolitikáról szóló cikk volt, ami azért volt meredek, mert ilyet előtte még sosem olvastam japánul és megjegyzem, azóta sem. A miniszterek nevét sem ismerem fel japánul, meg voltak benne nagyon guszta kifejezések, amiket még sosem hallottam és a szótárból sem volt semmi kikeresni őket. A harmadik sorig jutottam, ami nagyjából a szövegnek talán a negyede lehetett. Umemura tanárnőtől még kaptunk egy enyhe célzást, hogy olvasnunk kéne japánul híreket. Az az igazság, hogy a félév folyamán annyira semmire sem volt pluszba időm, hogy mondjuk ismételjek vagy a magyar híreket olvassam, nemhogy a japánt. De ezzel mindenki így van és a negyedik félév sem könnyebb. Szerencsére Umemura tanárnő nagyon jószívűen osztályzott, ahogy azt korábban a Japán kultúra és társadalomnál is tette. Szerintem nem vette figyelembe a második szöveget, gyanítom, azzal csak próbára akart tenni minket. A vizsgám pedig 5-ös lett.

Régi japán 1.
Itt számított a korábbi zh eredménye is, valamint írtunk egy másik zh-t is az első után tanultakból. Változó, hogy kinek hogyan megy, nekem 5-ös lett. A tanárnő itt is nagyon jószívű volt. Eléggé sietősen kellett végigvennünk az anyagot és Zentai tanárnő csak olyat kért tőlünk számon, amit az órán megbeszéltünk. Ugyebár régi ragozást meg ilyeneket vettünk, azt nem árt észben tartani, mert a későbbiekben is szükség lesz rá. Tapasztalatból mondom, hogy nem szabad a megtanult anyagot egy hónapig pihentetni, mert elfelejted. Folyamatos ismétlés ajánlott. Continue reading


Leave a comment

Második féléves vizsgák

Szerencsére már túl vagyok a vizsgákon, de egy elég kemény időszakot tudhatok magam mögött 🙂
A gyakorlati vizsgákat előbb letudtuk, azonban sajnos eléggé szét lettek szórva a vizsgáim, mert több is kb. ugyanarra az időpontra esett volna.

Japán nyelvi vizsga és alapvizsga

A félévet egy az egész éves anyagot felölelő vizsgával zártuk, valamint szóbelink is volt. A szóbelire 3 témakörből kellett felkészülni, mert pár rövidebb általános kérdés után “húzni” kellett a 3 téma közül és arról több percen keresztül kellett beszélni (kb. 3-5 perc). Ez így persze rövidnek tűnik, de amikor leülsz megfogalmazni a szöveget, rájössz, hogy 3 perc is baromi hosszú tud lenni. A három téma pedig: 1.) Valamilyen vicces történet. 2.) Mesélj egy olyan helyzetről, ahol bajba kerültél. 3.) Egy híres ember életrajza.
A harmadik fogott ki rajtam. Nincs igazán olyan sztár, akiért rajonganék, szóval maradtam a történelmi és irodalmi alakoknál. Először Akutagawa Ryuunosuke volt az esélyes, de tőle nem olvastam még olyan nagyon sokat, így egyszerűbbnek tartottam Hijikata Toshizou-t. Hijikatáról és a Shinsengumiről már rettentő sok feldolgozás (anime, manga, dorama) készült, könyvet is olvastam a témában, meg a neten is csomót olvastam már róla. Viszont először túl hosszú lett a szövegem, utána meg nem tudtam eldönteni, hogy mit kéne kihúznom belőle. Megfogalmazni sem volt könnyű. Mindegy, végül nem is az életrajzot kaptam. A szóbelin teljesen leblokkoltam, ami azért furcsa, mert elég sokat készültem rá és azért abban biztos voltam, hogy el is tudom mondani, amit tanultam. Erre mielőtt bementem valamiféle pánikroham tört rám és éreztem, hogy kezdek rosszul lenni. Mire sorra kerültem, már nagyon ki voltam és ironikus módon az egyszerű felvezető kérdésekre alig tudtam összeszedni a válaszaimat. Viszont amikor a szöveghez értem, az már ment rendesen. Azóta sem értem, hogy miért volt ez, hiszen még Conon is tartottam anno előadást a nagy színpadon és többször is adtam már elő teljesen idegeneknek is. Remélem, többé ilyen nem lesz. Szóval aggódtam, hogy a szóbelim csúfosan sikerült és a keigo eléggé a gyenge pontom, így az is vitte lefelé a pontjaimat a dolgozatokban. Meg szerintem nagyon sietek dolgozatíráskor, ugyanis kihagyok írásjeleket vagy máshova teszem a zöngésítőt, mint ahova kéne.
Viszont mindent egybe vetve, kaptunk egy kis pluszt, így végül 5-ös lettem 😀 Ami ugye 3 jegynek számít, mert három modulból áll a nyelvképzés.
Az alapvizsgáról nem írnék sokat, mert Noémi már megtette pár éve és nagyjából ugyanaz volt nekünk is. Az alapvizsgának nincs szóbelije. Június 6-án írtuk. Nekem 4-esre sikerült, amin először javítani szerettem volna, de a hónap végén lett volna rá lehetőség, addigra meg már kissé leszívott a többi tárgy és alig vártam, hogy pihenhessek. Végül meggyőztek, hogy a 4-es sem rossz jegy.

Japán kultúra és társadalom 2.

Erre a vizsgára nagyon sokat kellett tanulni, de úgy érzem, minden hasznos, amit tanultam. Az órán kapott kandzsis cetliket kiszótáraztuk, az órai jegyzetet pedig kiegészítettük, így többen összefogva végeztünk a vizsgáig. Elég sok vizsgafeladat volt, aminél a legtöbbre elég volt röviden is válaszolni, de volt 1-2 hosszabban kifejtős is. Volt benne vaktérkép, ahol egy pár helyet meg kellett határozni. Illetve a korábbi cetlik kandzsijait nem kérte számon Umemura tanárnő, viszont a rajtuk szereplő szavakat tudni kellett hiraganával. Pl. tudni kellett a hónapok régi neveit és a hónapokhoz köthető fontosabb eseményeket (pl. ころもがえ). Az évszámokat és az ételeket is ruhákat is tudni kellett, meg mivel elég változatos kérdések voltak, az ötöshöz kb. mindent tudni kellett. A politikával eléggé hadilábon álltam, például nem tudtam az összes párt és azok képviselőinek nevét. Pont volt egy olyan kérdés, ahova a jelenlegi kormánypártokat kellett beírni és beírtam egy olyat, ami nem kormánypárt. Meg az egyik étel neve (ぞうに) nem volt ismerős. Igazából az おせち tudtam, hogy micsoda, de nem tudtam, hogy a ぞうに az egyik fogása. Ezt már nem vettük át órán és bár utána néztünk az ételeknek, azt már nem tudtuk, hogy az おせち miből is áll. Continue reading


Leave a comment

Első féléves vizsgák

Elég régóta nem jelentkeztem már, melynek legfőbb oka, hogy agyon tanultam magam :S
Több tanulságot is sikerült levonnom, így remélem, következő félévben már okosabb leszek a taktikát illetően.
Rá is térek a vizsgákra:

Japán nyelv

Igazából egy az egész félév anyagát (Genki I.) felölelő zh-t írtunk, ami szerintem nem volt annyira nehéz, viszont kicsit kevésnek találtam rá az időt. Tudniillik, kicsit lassan írok japánul, így a végén kapkodnom kellett és néhol figyelmetlen voltam.
Szóbeli is volt belőle, ahol pár kérdésre kellett válaszolni magaddal kapcsolatban. A tanárok nagyon kedvesek voltak és pl. én egész jól elbeszélgettem velük, bár kicsit el is kanyarodtunk a tárgytól a végén.
A végeredmény 4-es lett.

Kínai nyelv

A szóbelitől jobban paráztam, pedig a végén az sikerült jobban. Ye tanárnő kettesével hívta be az embereket. Mindenki kapott sorszámot és a 10 alattiakat sorrendben hívta be, nekik pedig húzniuk kellett a 10 felettiekből egy párt. Szerettem volna Évi japános csoporttársammal bemenni, ami hihetetlen módon sikerült is, ugyanis őt húztam 🙂 Kaptunk pár perc felkészülési időt és utána előbb hangsúlyokat kellett olvasni, majd az adott szituációt kellett eljátszani (pl. vásárolj a piacon, egyikőtök a vevő, a másik az eladó).
Az írásbeli keményebb volt. 6 oldalas volt a vizsga és 90 percet kaptunk rá. Iszonyat sokat készültem rá, de a fogalmazásnál elvéreztem. Rájöttem, hogy hiába ismerem fel, tudom leírni az írásjeleket és ismerem a jelentésüket, nem tudok épkézláb mondatokat alkotni (-_-)…
Hát, most már legalább ismerem a gyengeségeimet. Innentől már csak le kell küzdenem azokat.
All in all, átmentem egy hármassal, amire nem vagyok büszke, mert sokkal jobbat szerettem volna, de ez van.

Japán kultúra és társadalom

Könnyűnek gondoltam, de valójában nem volt az. Illetve a nehézsége valójában abban rejlett, hogy egyrészt bőven kérdeztek olyasmiket, amikről az előadásokon egyáltalán nem volt szó (és még azt sem tudtad, mit olvass mellé, mivel ajánlott szakirodalom sem volt), másrészt eléggé fifikásan voltak megfogalmazva a kérdések.
Ezt a tárgyat úgy kell elképzelni, hogy nagyon sok témakört érint (történelem, néprajz, vallás, irodalom, nyelvészet) és a vizsgára mondjuk ajánlatos mindegyikből mindent tudni, pedig még nem volt az embernek külön töri vagy irodalom órája. Utólagos bölcsességem alapján pl. a törinél és a vallásnál érdemes az órai jegyzeteken és a kapott anyagokon kívül minden korszaknak és a főbb templomoknak utána olvasni a wiki-n, mert a vizsgán volt olyan kérdés, amire csak a wikin volt válasz. Az irodalom volt még erőteljesen bizonytalan talaj, mert az előadáson az előadó irtózatosan rohant, mondván, hogy rövid az idő és senki nem tudott egy épkézláb jegyzetet írni belőle. Totál káosz volt az egész. Igyekeztem a fontosabb írók nevét, legfontosabb műveit megjegyezni, illetve a műfajt, amiben alkottak, de így is kaptam a vizsgán egy olyan kérdést, amire még ezek alapján sem találtam a választ.
A kérdések és a lehetséges válaszok pedig néhol beugratósak voltak. Ja igen, most teszt volt, mert sokan vizsgáztunk.
Végül 4-est kaptam, pedig keményen küzdöttem az 5-ösért 😦

Művészettörténet

Piskóta volt annak, aki bejárt az órára és figyelt 🙂 Az órán vetített képeket vetítették le a vizsgán is, így aki otthon párosította a képeket az órai jegyzetével, az szerintem játszva megírta. A kínai dinasztiákat kellett még sorrendbe tenni, de azokat is átvettük nagyjából a második vagy harmadik órán. Illetve egy kifejtős feladat volt, a tibeti létkerék. Ki is volt vetítve, szóval aki minimum egyszer átolvasta, az utána a kép alapján szerintem jóformán “kiolvasta” a szimbólumok jelentését.
5-ös lett.

Filozófiatörténet

Vizsga előtt 3 nappal ültem le tanulni, aztán rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogyan kéne rá készülnöm. Korábban megkaptuk az elolvasandó műveket, de olvasás közben úgy éreztem, hogy én ebből egy szót sem értek :S Parmenidész és Hérakleitosz már kiverte bennem a biztosítékot, de a wikiről összehoztam egy elemzést és pár mondatot meg is jegyeztem, mert annyira értelmetlennek találtam. Russel érdekes olvasmány volt, kb. az egyetlen, amit teljes egészében meg is értettem. Kantot viszont képtelen voltam elolvasni. Nagyjából a feladott olvasmányok felét tudtam elolvasni és a többiről meg rövidebb leírásokat olvastam át a neten. A huszoniksz kérdésből 6-ra biztos voltam benne, hogy jól válaszoltam és többnél pedig sejtettem, hogy jót karikáztam. Nagyon gyorsan meglett az eredmény és amikor megláttam a “Jeles” értékelést a Neptunban, komolyan nem hittem a szememnek 😀 Szóval sikerült 5-ösre megírni, így megállapítottam, hogy nem is “tanulni” kell rá, hanem csak elolvasni mindent és lehetőség szerint megérteni. Sok kérdésnél amikor olvastam a kérdést, aztán pedig a lehetséges válaszokat, végig gondoltam, hogy az adott filozófus hogyan gondolkodott és ennek alapján szűrtem ki, hogy mi lehet a válasz.

Kínai történelem és országismeret

Nos, ez nagyon érdekesen alakult. Erre tanultam a legtöbbet, nagyjából egy héten át éjjel-nappal. Bár csak 45 oldalból kellett felkészülni, az a 45 oldal rettentő tömör volt. Egyébként nagyon érdekes és jól összeállított jegyzetet kaptunk, de a sok írásjel, név és évszám miatt igen lassan tudtam csak memorizálni.
A benne szereplő (szerintem több száz) írásjelet passzívan tudni kell, de nekem ehhez aktívan meg kell tanulni, különben nem tudom passzívan. Ez rettentő sok időt felemésztett. Volt pár név, amit elsőre nem sikerült megjegyeznem, de pár nap után rögzült. Mivel mondta az előadó, hogy részletesen kell tudni, én kb. az utolsó szóig megtanultam. Legalábbis kb. 95%-ban majdnem, hogy szó szerint fel tudom mondani. Ez nem azt jelenti, hogy csak automatikusan szó szerint bemagoltam, mert úgy tanultam meg, hogy átlássam az összefüggéseket, ugyanis az egyik vizsgafeladat két dinasztia összehasonlítása volt. Az egyébként ment is. Volt még 6 fogalom és 32 írásjeles kérdés. Az írásjelek mellé le kellett írni pinyinnel, hogy mi az, illetve pár mondatban ki is kellett fejteni. Igazából én nem csak pár mondatot írtam, hanem volt, ahova kész kisregényt, de szerettem volna kiadni magamból, amit tudok 🙂
Aztán volt egy kifejtős, ahol egy dinasztiát kellett részletesen kifejteni. A tanár úr mondta, hogy a neolitikumnál csak a kronológia kell, ennek ellenére az volt a kifejtős… Márpedig ha csak az évszámokat és mondjuk a fogalmakat tanulod meg belőle, akkor az nem elég kifejtésnek. Szóval én személy szerint nagyon ki voltam ezen bukva. Ha tudom, hogy mégsem csak a kronológiát kéri, akkor ezt is alaposan megtanulom, de megmondom őszintén, a többire koncentráltam, hogy azokat álmomból felkeltve, víz alatt úszva vagy csonttal a számban is el tudjam mondani.
Írtam így is róla vagy másfél oldalt, de nagyon karcsúnak éreztem és rettenetesen csalódott voltam. A teljes vizsgát 2 és fél órán keresztül írtam és nagyjából 6 oldal lett. Szerencsére 5-ös lett és senki nem panaszkodott, így szerintem nagyon jószívűen osztályzott 🙂

Bevezetés a nyelvtudományba

Ezt a vizsgát nem teljesítettem. Kb. 2 napom maradt rá tanulni, mert a többire készültem és az a két nap nem volt elég. A tananyag tele van idegen kifejezésekkel és olyan kacifántosan teszi fel a tanár a kérdést, hogy még a kérdést sem érted. Leültem a magyar szakot végzett unokatesómmal értelmezni a könyvet, de egy részét még ő sem értette. Szóval ennek nekifutok a második félévben. Közben sikerült megfelelő jegyzetet szereznem.

Összehasonlító vallástörténet

Nagyon jó lett 😀 Imádtam ezt a vizsgát. Voltak sejtelmeim, hogy mit fog kérni és bejött, így erre is nagyjából 5 oldalas kisregényt írtam és mindenre válaszoltam. A kifejtős a Buddhizmus volt, amiről aztán lehet regélni bőven és az összehasonlítást a zsidó és az iszlám vallásra kellett írni. Ezen kívül volt még egy halom fogalom. Erre is baromi sokat tanultam, mert 110 oldal volt a tananyag tele fogalmakkal, de úgy éreztem, ez menni fog. Végül 5-ös lett 🙂

Szóval a végeredmény 4,09-es átlag. Minimum 4,5-öt szerettem volna, de ennek is örültem 🙂