Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Japán


6 Comments

Harmadik féléves vizsgák

Mert ez eddig kimaradt.
Sokáig abban reménykedtem, hogy jó hamar letudom a vizsgáimat, mert nem volt belőlük olyan sok, viszont annál tovább tartott a tananyag feldolgozása és megtanulása. Így sajnos egészen Január végéig vizsgáztam :S Lássuk, hogy melyik milyen volt.

Elektronikus írástechnikák, tipográfia
A félév folyamán többször is kaptunk otthoni szerkesztéses feladatokat, azokat is értékelte, valamint a félév végére is kaptunk egy olyan, több oldalas szerkeszteni való feladatot, ahol az összes addig tanult technikát alkalmazni kellett. Kicsit jobbra számított, sajnos csak 4-es lett. Viszont nem igazán volt időm javítani, így inkább hagytam. Külön vizsga nem volt belőle.

Helyesírás, korrektúra
A félév folyamán végigrohantunk a Helyesírási szabályzaton, amit gyakorlatilag a vizsgára fejből tudni is kellett volna. Szerintem lehetetlen az egész szabályzatot ennyi idő alatt megtanulni és megfelelően alkalmazni úgy, hogy az embernek nem a magyar a főszakja. Eddig úgy gondoltam, hogy helyesen írok magyarul, de sajnos a vizsgán kiderült, hogy mégsem… A vizsgán, ami írásbeli volt, vegyesen voltak rövid feladatok, amiknél vagy ki kellett választani, hogy hogyan kell helyesen leírni az adott dolgot, vagy magunktól kellett leírni azt. Illetve volt egy tollbamondás és korrektúrázandó szöveg is. Első nekifutásra 3-ast kaptam, amin nagyon kiakadtam, mert nem akartam elhinni, hogy jobb a japán helyesírásom, mint a magyar. Szóval a rá következő héten megint nekifutottam a dolognak közvetlen a japán karácsonyi parti előtt és sajnos megint nem sikerült jobbra, pedig nagyon átnéztem a szabályzatot. A tanárnő pedig úgy osztályozott, hogy nem azt nézte, mit tudunk, hanem azt, hogy mit nem. Azaz egy tévesztés mínusz két pont. Így elég nehéz jót írni sajnos.

Mai japán nyelvképzés
Itt külön számított mindegyik óra. A csütörtökinél beleszámított a zh is. Valamint a kandzsi tesztek adták még a jegyet és a hétfői esetében a beadandók és az előadás játszott közre. Így nekem a jegyeim 5, 5, 4 lettek.

Szakszövegolvasás 1.
Na ez egy érdekes vizsga volt 😀 Még a félév elején három különböző csoportba osztott minket Umemura tanárnő az alapján, hogy korábban ki hogyan teljesített. Az A csoport a legerősebb, Umemura tanárnő csoportja, én is ebbe járok. A B és a C csoport gyengébbek. Az A csoportban mi irodalmi szövegeket kaptunk fordításra, ami elég nehéz volt, de legalább a félév folyamán nem volt belőle számonkérés. A másik két csoportban külön kandzsikat is kellett tanulni, mivel a félévi vizsgára mindenki ugyanazt a feladatot kapta fordításra és félő volt, hogy a gyengébb csoportoknak rosszul fog sikerülni és nem lesz, mi felhúzza a jegyet. Szóval a vizsgán mindenki kapott két szöveget. Az első egy viszonylag egyszerű szöveg volt (legalábbis számomra). Inkább a szótárazással ment el nagyon sok idő és azzal, hogy szépen, magyarosan fejezzük ki magunkat. Apropó, a szótárazással is akadtak gondok. Umemura tanárnő mondta, hogy a vizsgán nem lehet telefont használni, ezáltal az androidos szótár kilőve. Valamint laptopot és tabletet sem lehetett használni, azaz semmi olyasmit, amivel fel tudunk csatlakozni az internetre és esetleg segítséget kérni valakitől. A kézi szótár és a szótárgép engedélyezve volt. Viszont az emberek 99%-ának egyik sem volt. Vizsga előtt pár héttel eléggé mission impossible normális szótárat szerezni. Arról nem is beszélve, hogy annyira nem is olcsóak. Külön még ki fogok térni rá, hogy én személy szerint mit ajánlok. Szóval volt olyan megoldás, hogy NintendoDS-t használt valaki, mert arra rá tudott tenni japán szótárat. A kézi szótárnak megvan az a hátránya, hogy ha előtte nem nagyon használtad, akkor elég nehezen fog a vizsgán menni. Annyira nem nehéz amúgy, csak meg kell szokni, bele kell jönni. Szóval Umemura tanárnő a vizsga vége előtt 10 perccel megkérdezte, hogy hol tartunk és még mindenki az első szövegnél tartott. Én is akkor értem a végére. Erre azt mondta, hogy ha nem kezdünk bele a második szövegbe, akkor bukta. Na jó, akkor nézzük meg azt is. Na az nagyon durva volt. Már eleve a címe is, ami kb. egy sor hosszúságú volt, tele volt kandzsikkal, úgyhogy én azt kihagytam. De utóbb megtudtam, hogy azt senki nem fordította le 😀 Aztán a szöveg sem volt piskóta. Egy aktuálpolitikáról szóló cikk volt, ami azért volt meredek, mert ilyet előtte még sosem olvastam japánul és megjegyzem, azóta sem. A miniszterek nevét sem ismerem fel japánul, meg voltak benne nagyon guszta kifejezések, amiket még sosem hallottam és a szótárból sem volt semmi kikeresni őket. A harmadik sorig jutottam, ami nagyjából a szövegnek talán a negyede lehetett. Umemura tanárnőtől még kaptunk egy enyhe célzást, hogy olvasnunk kéne japánul híreket. Az az igazság, hogy a félév folyamán annyira semmire sem volt pluszba időm, hogy mondjuk ismételjek vagy a magyar híreket olvassam, nemhogy a japánt. De ezzel mindenki így van és a negyedik félév sem könnyebb. Szerencsére Umemura tanárnő nagyon jószívűen osztályzott, ahogy azt korábban a Japán kultúra és társadalomnál is tette. Szerintem nem vette figyelembe a második szöveget, gyanítom, azzal csak próbára akart tenni minket. A vizsgám pedig 5-ös lett.

Régi japán 1.
Itt számított a korábbi zh eredménye is, valamint írtunk egy másik zh-t is az első után tanultakból. Változó, hogy kinek hogyan megy, nekem 5-ös lett. A tanárnő itt is nagyon jószívű volt. Eléggé sietősen kellett végigvennünk az anyagot és Zentai tanárnő csak olyat kért tőlünk számon, amit az órán megbeszéltünk. Ugyebár régi ragozást meg ilyeneket vettünk, azt nem árt észben tartani, mert a későbbiekben is szükség lesz rá. Tapasztalatból mondom, hogy nem szabad a megtanult anyagot egy hónapig pihentetni, mert elfelejted. Folyamatos ismétlés ajánlott. Continue reading


8 Comments

Milyen volt a harmadik szemeszter? A tárgyakról még egyszer.

Elég rég nem írtam már a blogra, ami nem véletlen. Ez a harmadik szemeszter gyilkos volt és aludni sem nagyon maradt időm :S Így a vizsgaidőszak után is még alig tértem magamhoz, annyira ki vagyok merülve. Szeretnék egy kicsit mesélni arról, hogy mit is éltem át az elmúlt pár hónapban, hogy behozzam a lemaradásomat. Két szó jut eszembe, ha az elmúlt fél évre gondolok: eseménydús és kimerítő. A második héttől kezdve gyakorlatilag semmire nem volt időm. Még arra sem, hogy az órarendemet posztoljam ide, ami most meg fog történni 🙂

Japán 3.

Amint azt láthatjátok, eléggé be voltam táblázva. Szerintem a kedd és a csütörtök volt a legszörnyűbb. A kedd azért, mert volt pár óra lyuk a két órám között és teljesen felesleges lett volna hazamennem, mert majdnem azután, hogy hazaérek, indulhattam volna vissza. Így leginkább a tanszéken ütöttem el az időmet. A csütörtök pedig azért, mert kevés szünetem és sok órám volt és du. 5-kor már úgy éreztem, hogy semmire nem bírok koncentrálni.
A pénteki japán leíró nyelvtanról még nem írtam, mert mivel a szemeszter elején nem találtunk termet, így azt tömbösítve adták le nekünk több pénteken keresztül. A rossz az egészben az volt, hogy péntekenként igen hosszan benn kellett miatta ülni és addigra már mindenki hulla fáradt volt.
Szóval a leíró nyelvtan arról szól, hogy végigzongorázzuk a nyelvtani elemeket a fogalmakkal és a mondatbeli realizációjukkal együtt. Ugyebár ide tartozik a mondattan, a modalitások, a partikulák, a toldalékok, jelzők, stb… Annyira nem izgalmas, de Sági Attila tanár úr mégis nagyon élvezetes módon adta elő és így sikerült nem elaludnom 🙂 Szerintem nagyon jól és viccesen magyaráz. Sajnos sok mindent ki kellett hagyni, ami kicsit furcsa abból a szempontból, hogy végtére is filológiai képzési ágon vagyunk és pont egy fontos tárgy az, amiből amúgy sem volt elég óraszám és azt is lecsökkentették. Nekünk a leíró nyelvtan már csak fél! éves tárgy, ami alatt lehetetlen mindent végig venni. Vigaszomul szolgál, hogy Székely Ilona Japán nyelvtani összefoglaló-ja tartalmazza azt is, amit nekünk már nem sikerült leadni. A Károlin ez tudomásom szerint két éves tárgy és van idejük gyakorolni is, amire sajnos nekünk egyáltalán nem jutott időnk. Continue reading