Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak


Leave a comment

Felvettek a mesterképzésre :)

Juhhé! Felvettek a mesterképzésre! Tudtam én, hogy a páros évek nekem sokkal jobbak, mint a páratlanok 🙂

felvettek

A mesterképzésre a felvételi max pontszám 100, ebből 10 pluszpontok után jár, pl. min. 3 nyelvvizsga, fogyatékosság, OKTV és hasonlók. Szóval gyakorlatilag 90 a max, amit a felvételi elbeszélgetéssel és a diploma osztályzatával lehet szerezni.

A Károlin az oklevélre is 40 pontot kaptam, illetve a motivációs levél, valamint a felvételi elbeszélgetésre is 40-et. 3 pont pedig többletpont volt B2-es angol nyelvvizsga után.

Az ELTE-n másképp számolták a pontokat. Ott a felvételi elbeszélgetésre kaptam 75 pontot és 15 pont pedig a diplomára járt.

Mint azt láthatjátok, a két egyetem másképp számolta a pontokat. Az ELTE nekem teljesen logikus, de a Károlin nem tudom, hogy pl. a 90 pont eléréséhez szükséges maradék 7 pontot miből lehet összehozni. Mindegy, nem ez a lényeg, hanem az, hogy bekerültem.

Szóval Károlin fogom folytatni. Vannak tanárok az ELTE-n, akiket nagyon megkedveltem és akik szakmailag is nagyon felkészültek, őket hiányolni fogom. Nagyon nehéz döntés volt, hogy melyik egyetemen folytassam, és igazából a végső döntés meghozatalában több tényező játszott szerepet, az egyik legfontosabb az oktatók száma és szakmai felkészültsége volt, a másik pedig, hogy mindez mennyire passzol a jövőbeni terveimhez és a mesterszakos szakdolgozati témámhoz. Őszintén szólva másokat is megkérdeztem, hogy mit ajánlanak nekem tekintetbe véve a célkitűzéseimet és így került az első helyre a Károli. Nem utolsó sorban a szimpátia is szerepet játszott. Ettől függetlenül nem állok szemben az ELTE-vel és nem is nagyon tetszik, hogy ha azt látom, hogy a két egyetem között rivalizálás van. Szerettem az ELTE-re járni, büszke vagyok rá, hogy ott végeztem, és bízom benne, hogy a Károlit is szeretni fogom. Így pedig még jobban kiszélesítem a látókörömet, és remélhetőleg a rendes és felkészült ELTE-s oktatóim után rendes és felkészült Károlis oktatók vesznek majd a gondjaikba. Hiányozni fog az ELTE Campus. Majd néha átnézek 🙂

Tanácsot azzal kapcsolatban, hogy melyik egyetemre kéne menni, nem szeretnék adni, hiszen szerintem ez mindenképp attól is függ, hogy ki mit szeretne elérni a képzéssel, a képzésen belül milyen irányba szeretne tovább menni. Jó és rossz tapasztalatok pedig mindkét helyen fogják érni az embert. Szóval bárhova is menjenek a jövőbeli japán szakosok, sok szerencsét és legalább ugyanakkora mértékű kitartás kívánok nekik! 🙂


Leave a comment

Diplomás lettem ^^

Tegnap volt a diplomaosztó, így végre a kezemben tarthatom a diplomámat 🙂
Azért, rájöttem, mégiscsak hiányozni fog az a három év. Sok fantasztikus embert ismertem meg, és remélem, hogy valamennyire tartani fogom velük a kapcsolatot. Valamint azért bőven kijutott az élményekből, jókból is, rosszakból is.
Az évek folyamán durván megfogyatkoztunk és bár száznál is többen indultunk el ezen a rögös úton, ha jól számoltam, idén csak alig húszan vettük át a diplománkat. Szép számmal voltak kitüntetettek is, közülünk is hárman. Nekem sajnos csúsztak be rosszabb jegyek, így normál diplomát vettem át, de bízom benne, hogy a barátaimnak igaza van, és ezt a kutya sem fogja nézni, csak azt, hogy van egy diplomám és az ötös 🙂
A nagy lemorzsolódásra visszatérve, nem csak a kiesések miatt végeztünk ilyen kevesen. Vannak páran Japánban is, akik majd jövőre végzik el a harmadévet és vannak olyanok is, akik a szakdolgozat miatt csúsznak egy fél évet. Azért örülök, hogy sikerült három év alatt teljesítenem a követelményeket, még ha időnként döcögősen is 🙂 Mindenképp szép emlékként fogok az eltöltött három évre visszaemlékezni 🙂
Gratulálok a – most már volt – csoporttársaimnak is! Mivel sajnos nem mindenkinek sikerült személyesen gratulálni. Remélem, hogy még összehoz minket a sors! 🙂
Végezetül teszek fel egy képet magamról és a diplomámról, hogy bizonyítékul szolgáljak nektek ^^

20160718_162225


Leave a comment

Josai Egyetem ösztöndíj eredménye – Megyek Japánba :)

Nagyon-nagyon hosszas várakozás után megérkezett a várva-várt eredmény! Június 26-án. Mindenki megkapta az ösztöndíjat, csak eltérő feltételekkel. Két fő kapott teljes ösztöndíjat (sajnos nem vagyok köztük). Én megint részleges ösztöndíjat kaptam, azonban most jobb feltételekkel, mint tavaly. Azaz fizetik a tandíjat és a szállást, nekem kell megvennem a repjegyet, illetve a megélhetést is nekem kell fedeznem, azonban idén azt ígérték, hogy munkát biztosítanak a campuson, ami fedezi a havi 50 000 yen megélhetést. Nagyon remélem, hogy valóban így lesz, mert nem szeretnék az első hónap végén hazajönni, hogy nem kaptam munkát. Az első hónapot ugyebár így teljesen magamnak kell fizetnem, ami állítólag a plusz kiadások miatt több, mint a többi. Szerencsére szuper családom van és apu és az unokatestvérem kisegítenek, hogy bele tudjak vágni, amiért rendkívül hálás vagyok nekik 🙂 És ígérem, amikor hazajöttem, meghálálom 🙂 Nélkülük ugyanis repjegyet sem tudnék venni. A repjegy az én pénztárcámhoz mérve elég húzós, minimum 170 ezer forint retúrban illetékekkel együtt. Egyébként ezerszer jobban megéri retúrban megvenni. Viszont mivel jövő augusztus elején jönnék vissza, ennyire előre még nem lehet repjegyet kapni. Azaz hétfőn rohanok a JapánSpecialistához és kikérem a tanácsukat. A repjegyet azonban még nem fogom tudni megvenni, mert az útlevelemet is hétfőn kezdem el intézni és az ugyebár kell a repjegy vásárláshoz :S És ez csak most tudatosult bennem. Szóval nagyon remélem, hogy addig nem szökik az egekbe a repülőjegyek ára. Szeptember 6-ra kell kiérkezzem, szóval minden ügyintézésre két hónapom van. Már két napja a különféle papírokért rohangálok, de még hétfőn is lesz pár köröm. A Josai lehetetlen időpontokat adott meg az ügyintézésre. Pl. július 1-ig jelezd vissza, hogy kéred-e az ösztöndíjat. Azaz ők 3 hónapot gondolkodtak rajta, te 5 nap alatt döntsd el, hogy lesz-e elég pénzed. Nekem “csak” olyan 350-400 ezerre lesz szükségem (retúr jegy + első hónap), de vannak olyanok, akiknek a fél tandíjat (asszem 1 millió forint) is fizetniük kell. Szóval azért húzós. De még annak is állnia kell az első hónapot, aki teljes ösztöndíjat kapott, mert majd októberben kapja meg visszamenőleg a szeptemberi lakhatást. Continue reading


Leave a comment

Záróvizsga kipipálva

Elérkezett a napja, hogy erről is írjak 🙂 Ugyan június 21-én volt a záróvizsga, azóta folyamatosan voltak intéznivalóim, amikről egy külön bejegyzésbe szólni fogok.
Szóval a diploma eredménye 3 jegyből tevődik össze: szakdolgozat, japán nyelvi záróvizsga, magyar nyelvű záróvizsga. Ennek a három jegynek az átlaga adja a diploma jegyét, így pl. ha valamelyik 3-as lesz, vagy kettő ezek közül 4-es, akkor már nem lehet ötös a diplomád. Ez nem mindenkit érdekel, számomra fontos volt, hogy a végeredmény ötös legyen 🙂

A japán nyelvi része úgy nézett ki, hogy két turnusban beültünk a terembe és felváltva írtunk A és B feladatlapot. A vizsga tetemes része szövegértés volt, így erősen ajánlott felismerni tudni a kandzsikat. Mivel N3-N2 szintűek a feladatok, az N3-as kandzsikat ajánlott látásból ismerni, de vegyült a szövegbe N2-es is. Volt olyan, amit nem ismertem fel, de a szövegkörnyezetből igyekeztem kikövetkeztetni. Igazából az utolsó 1 évben nem vettem fel kandzsitanulós órát és a szakdoga és szakszöveg nagyon sok időmet felemésztette, így viszonylag kevés kandzsit tanultam, ami miatt pánikban is voltam. Szóval a szövegértésen kívül még 2 rövid szöveg fordítása volt japánról magyar nyelvre (az egyik szöveg elég nehéz volt szerintem), illetve egy fogalmazás (két téma közül lehetett választani, én a 将来の夢 témát választottam). Nem részletezem a feladatokat, mert úgyis minden évben mást adnak. Május vége vagy június eleje környékén számítsatok a japán nyelvű részre.
Uchikawa tanárnő pedzegette, hogy jövőre szeretne magnóhallgatás, illetve szóbeli részt is csinálni. Lehetséges, hogy szakdolgozatot kell majd védeni japánul, de azt azért nem tartom valószínűnek, mert az túl nehéz lenne BA-n. Még magyarul sem kell szakdolgozatot védeni az államvizsgán, így emiatt én nem aggódnék.

A magyar nyelvű szóbeli június közepe-vége felé szokott lenni. Idén június 21-22 volt. Mivel június 22-én volt a Károli MA felvételi, így azoknak némi problémát okozott, akiket az ELTE-n aznapra osztottak be. Úgy oldódott meg a probléma, hogy az érintettek bemehettek 21-én és soron kívül felelhettek. A szóbelin 3 témakörből vannak kérdések: kultúra, irodalom és történelem. Elvileg mindegyikből 10 kérdés van, de mivel az irodalomból nem nagyon jutottunk el a modern irodalomig, így abból a tételsorból két kérdéssel kevesebbet kaptunk és a maradék 8-ban is voltak módosítások. Szóval azt javaslom, a folyosón, Mecsi tanárnő ajtaja melletti faliújságon ellenőrizzék le a végzősök az aktuális tételsort. Figyelem! A btk honlapján lévő magyar nyelvű tételsor NEM JÓ! Egy japán nyelvű tételsor van, ami sehol nincs fenn a neten. Continue reading


2 Comments

Szakdolgozat eredménye ^^

Április 15-ig kellett leadnunk a szakdolgozatot és hosszasan, körmeinket rágva vártunk az eredményre. Akkor kezdett eluralkodni rajtam a türelmetlenség, amikor előbb a kínai szakosok, majd a koreai szakosok is megkapták az eredményeiket, nálunk pedig még semmi hír nem volt. Egyszer sikerült elkapni Szabó Balázs tanár urat és megtudakolni, hogy ki az opponensem. Ahogy sejtettem, Umemura tanárnő az 🙂 Gondoltam, hogy hozzá fog kerülni, mert a népmeséken túl irodalmi művekkel is foglalkoztam. Bár azért aggódtam, hogy esetleg nem sikerült megfelelően szempontokra bontanom és érthető módon megfogalmaznom a kutatásom eredményét, illetve, bár mindent lehivatkoztam és százszor átnéztem, felmerült bennem, hogy mi van, ha valami mégis kimaradt? De megnyugtattam magam, hogy ilyesmi nem fordulhatott elő. Mindig azonnal hivatkoztam, Papp Melinda tanárnő átnézte a fejezeteket és én is többször átolvastam az egész dolgozatot. A hosszú várakozás miatt rémálmok is gyötörtek. Pl. egyszer azt álmodtam, hogy 4-es lett, de kiderült, hogy a 6-os a legjobb jegy, így nagyon elszomorodtam. Egy másik rémálmomban pedig megbuktattak. A barátok és ismerősök persze azt mondták, hülyeség az egész, tuti 5-ös lett. És igazuk volt! 😀
Örömmel mondhatom, hogy a szakdolgozatom, amivel vért izzadtam, 5-ös lett!!! 😀
Íme, itt a bizonyíték:

szakdoga eredmény
Június 6-án került be a Neptunba az eredmény. Külön értesítés nem jött róla, a Hallgató szakdolgozatai fül alatt kellett folyamatosan figyelni 😉


Leave a comment

6. szemeszter japán szakos órák és vizsgák

Ééééés elérkezett annak is az ideje, hogy a BA utolsó ilyen jellegű bejegyzését megírjam. Igen, tegnap abszolváltam 🙂 Az egyik szemem nevet a másik pedig sír. Örülök, hogy idáig eljutottam, de ugyanakkor sajnálom is egy kicsit, hogy vége. Akármennyire is kikészítő volt néha (sokszor 😛 ) az egyetem, én akkor is jól éreztem itt magam. Megismerkedtem egy csomó érdekes, csodálatos és kedves emberrel és állítólag fejlődtem is, de ezt majd a záróvizsga bizottság eldönti 🙂 Kicsit sajnálom azt is, hogy nem sikerült többet blogolnom, de hát így alakult. Ha felvesznek MA-ra, akkor még hallotok felőlem 😉 Nem is tudom, hogy létezik-e japanológia MA-ról magyar blog. Reméljük, hogy én leszek az, aki majd megírja 😀 Mert igen, jelentkeztem arra is 🙂 Ugyan majd mellette egészen biztosan dolgoznom kell és kemény lesz, de úgy érzem, számomra ez fontos és szeretném még jobban elmélyíteni a tudást, valamint fordítási és remélhetőleg tolmács gyakorlatot szerezni. A felvételis tapasztalataimról majd írok, meg arról is, hogy hogyan sikerül, illetve még tartozom a záróvizsgával, meg hasonlókkal, amit mondjuk többek között azért nem írtam még meg, mert még csak ezután lesz a záróvizsga 🙂 :S 🙂

Japán történelem 2.

A kedvenc tárgyam volt ebben a félévben 🙂 Amúgy is nagyon érdekel a töri, imádom hallgatni, imádok olvasni róla és végre eljutottunk az Edo-korig, illetve a Bakumatsu-ig, ami a személyes kedvencem, csak legnagyobb szívfájdalmamra az idő szűkösségéből adódóan ez utóbbin eléggé átrohantunk. A Shinsengumi-t pedig még csak nem is érintettük 😦 Arról nem is beszélve, hogy a második világháborúig jutottunk és azt is elég foghíjasan vettük. Kissé küzdök is az utolsó záróvizsga tétellel, mert szerintem abszolút bármit kérdezhetnek, de alig hallottunk a témáról. Talán wishful thinking a részemről, de én még bízom benne, hogy ezt az utolsó tételt addig kiveszik. Bár erre így 12 nappal a vizsga előtt talán már nincs esély. Mindenesetre a japán töri óra ugyanolyan jó volt, mint az előző féléves első felvonása. Ugyan szerintem most kevesebb volt a poén, ez talán a szűkös időkeretnek tudható be. Szabó tanár úr azért egy csomó érdekes dolgot hozzáfűzött a törzsanyaghoz, amik nem voltak benne sem a méretéből és súlyából adódóan emberölésre is alkalmas Conrad Totman féle Japán története sem pedig Jamadzsi Maszanori Japán című könyvében. Amúgy mindkettő jó könyv és nagyon hasznos lehet az órán elhangzottak kiegészítéséhez, szóval csak ajánlani tudom őket. Jamadzsi-sensei könyvéhez már csak antikváriumban jutottam hozzá, szóval ott érdemes keresni. Visszatérve a Japán töri 1. sem pite tananyagmennyiségét tekintve, a 2. sem múlta alul a várakozásaimat. A vizsga ebben a félévben is teszt volt és sajnos volt olyan kérdés, ami biztos nem hangzott el az órán, így maximum tippelni tudtunk. Viszont szerencsére 5-öst kaptam és ez a lényeg 🙂

Mai japán nyelvképzés

Megint több modulból lehetett választani és mivel az előző félévben nekem bejött a japánokkal való társalgás és a szakdolgozatírós óra, így most is azokat vettem fel. Igazából az egyik helyett egy nyelvtan órát szerettem volna felvenni, de meglepetésemre olyan nem volt. Pedig így a japán nyelvű záróvizsga előtt nem ártott volna egy alapos ismétlés. Uchikawa-sensei és Ono-sensei is tartott olyan órát, aminek a keretében átnézték a szakdolgozat japán nyelvű összefoglalóját, így az egyik ilyet mindenképp érdemes felvenni. Az olvasási szövegértés (dokkai) órán állítólag elég nehéz szövegeket vettek. Arra nem jártam, úgyhogy ennél többet nem tudok mondani róla. Viszont utóbb rájöttem, hogy talán érdemes lett volna felvennem, mert a japán nyelvi záróvizsgának tetemes része szövegértési feladat. A japán vendéges órán sajnos ebben a félévben nagyon kevés japán volt, mert sokuknak pont akkor volt órája. Sajnos nehéz lett volna összehozni, hogy nekik is jó legyen, meg nekünk se legyen óraütközés. Idén a Japán Alapítvány egy felkéréssel is megkeresett minket. A Világjáró Gyerekek című programsorozat keretében Japánnal is megismerkedhettek a gyerekek és erre kerestek önkénteseket. A feladat egy kamishibai előadás megtartása volt, amihez a képeket az órán mi rajzoltuk meg. A program egyébként szerintem tök jó volt, mindannyian yukata-ban voltunk és úgy szerepeltünk, majd a gyerekeknek segítettünk a kalligráfiában. Levezetésképp pedig teáztunk a tanárnővel a Marumoto teaházban. Az Alapítvány és a résztvevők is elégedettek voltak, szóval nem bántam egy percig sem, hogy jelentkeztem a dologra. Az órák fele tehát a kamishibai-ra való felkészülés volt, amihez az előadandó mesét is mi fordítottuk. Az órák másik felén pedig a szokásos módon, különféle témákról beszéltünk a japán vendégekkel. Szerintem ebben a félévben kevesebb lehetőség volt a társalgásra, mivel a rajzolás közben nem beszéltünk annyit, mint a múlt féléves órákon, így nem tudom, hogy ilyen téren fejlődtem-e valamit, de egyébként élveztem. Készülni erre az órára meg annyit nem kellett, mint mondjuk a könyvolvasósra, így jutott időm a szakdolgozatra. A sotsuron óra, azaz a szakdolgozat írásos ezúttal már level 100 volt. Ezt úgy értem, hogy fejenként kellett egy fél! órás előadást tartani japánul a szakdolgozati témánkról. Mondanom sem kell, hogy az első egy-két előadás időpontra nem tolongtak az emberek 🙂 Érdekes volt mindenki témájáról előadást hallgatni, és olyan szempontból pedig magamra nézve is hasznos volt, hogy újra és újra össze kellett szednem magamban azt, amit a szakdolgozat megírásához elolvastam, valamint egy rendszert kellett kigondolnom, ami alapján a lényegi információkat mások számára is érthető módon össze tudom foglalni. Az egyetlen, és szerintem nagy problémám az volt ebben a félévben, hogy nem vettem fel olyan órát, amire kandzsikat kellett volna tanulni. Ezért nem is nagyon tanultam, elment a többi dologra az idő :S Most már kissé bánom. Talán a legjobb kombó egy szakdogás és egy kandzsis óra és/vagy a dokkai. Ja, és hát az érdemjegyeket majdnem elfelejtettem 😀 Szóval a japán vendéges óránál egy rövid szóbeli volt, kötetlen beszélgetés. A sotsuron-os órán több dologból állt össze a jegy. Az előadás előtt fel kellett tenni 3 kérdést a témánkkal kapcsolatban a többieknek, illetve egy szószedetet is feltöltöttünk a prezentációnkhoz, majd jött maga a prezentáció, utána pedig egy 10 kérdéses igaz-hamis tesztet kellett összeállítani és végül pedig minden órán kellett írni véleményezést naplószerűen, az is beleszámított a jegybe. Nekem mindkét óra jegye 5-ös lett 🙂
Continue reading


6 Comments

Harmadik féléves vizsgák

Mert ez eddig kimaradt.
Sokáig abban reménykedtem, hogy jó hamar letudom a vizsgáimat, mert nem volt belőlük olyan sok, viszont annál tovább tartott a tananyag feldolgozása és megtanulása. Így sajnos egészen Január végéig vizsgáztam :S Lássuk, hogy melyik milyen volt.

Elektronikus írástechnikák, tipográfia
A félév folyamán többször is kaptunk otthoni szerkesztéses feladatokat, azokat is értékelte, valamint a félév végére is kaptunk egy olyan, több oldalas szerkeszteni való feladatot, ahol az összes addig tanult technikát alkalmazni kellett. Kicsit jobbra számított, sajnos csak 4-es lett. Viszont nem igazán volt időm javítani, így inkább hagytam. Külön vizsga nem volt belőle.

Helyesírás, korrektúra
A félév folyamán végigrohantunk a Helyesírási szabályzaton, amit gyakorlatilag a vizsgára fejből tudni is kellett volna. Szerintem lehetetlen az egész szabályzatot ennyi idő alatt megtanulni és megfelelően alkalmazni úgy, hogy az embernek nem a magyar a főszakja. Eddig úgy gondoltam, hogy helyesen írok magyarul, de sajnos a vizsgán kiderült, hogy mégsem… A vizsgán, ami írásbeli volt, vegyesen voltak rövid feladatok, amiknél vagy ki kellett választani, hogy hogyan kell helyesen leírni az adott dolgot, vagy magunktól kellett leírni azt. Illetve volt egy tollbamondás és korrektúrázandó szöveg is. Első nekifutásra 3-ast kaptam, amin nagyon kiakadtam, mert nem akartam elhinni, hogy jobb a japán helyesírásom, mint a magyar. Szóval a rá következő héten megint nekifutottam a dolognak közvetlen a japán karácsonyi parti előtt és sajnos megint nem sikerült jobbra, pedig nagyon átnéztem a szabályzatot. A tanárnő pedig úgy osztályozott, hogy nem azt nézte, mit tudunk, hanem azt, hogy mit nem. Azaz egy tévesztés mínusz két pont. Így elég nehéz jót írni sajnos.

Mai japán nyelvképzés
Itt külön számított mindegyik óra. A csütörtökinél beleszámított a zh is. Valamint a kandzsi tesztek adták még a jegyet és a hétfői esetében a beadandók és az előadás játszott közre. Így nekem a jegyeim 5, 5, 4 lettek.

Szakszövegolvasás 1.
Na ez egy érdekes vizsga volt 😀 Még a félév elején három különböző csoportba osztott minket Umemura tanárnő az alapján, hogy korábban ki hogyan teljesített. Az A csoport a legerősebb, Umemura tanárnő csoportja, én is ebbe járok. A B és a C csoport gyengébbek. Az A csoportban mi irodalmi szövegeket kaptunk fordításra, ami elég nehéz volt, de legalább a félév folyamán nem volt belőle számonkérés. A másik két csoportban külön kandzsikat is kellett tanulni, mivel a félévi vizsgára mindenki ugyanazt a feladatot kapta fordításra és félő volt, hogy a gyengébb csoportoknak rosszul fog sikerülni és nem lesz, mi felhúzza a jegyet. Szóval a vizsgán mindenki kapott két szöveget. Az első egy viszonylag egyszerű szöveg volt (legalábbis számomra). Inkább a szótárazással ment el nagyon sok idő és azzal, hogy szépen, magyarosan fejezzük ki magunkat. Apropó, a szótárazással is akadtak gondok. Umemura tanárnő mondta, hogy a vizsgán nem lehet telefont használni, ezáltal az androidos szótár kilőve. Valamint laptopot és tabletet sem lehetett használni, azaz semmi olyasmit, amivel fel tudunk csatlakozni az internetre és esetleg segítséget kérni valakitől. A kézi szótár és a szótárgép engedélyezve volt. Viszont az emberek 99%-ának egyik sem volt. Vizsga előtt pár héttel eléggé mission impossible normális szótárat szerezni. Arról nem is beszélve, hogy annyira nem is olcsóak. Külön még ki fogok térni rá, hogy én személy szerint mit ajánlok. Szóval volt olyan megoldás, hogy NintendoDS-t használt valaki, mert arra rá tudott tenni japán szótárat. A kézi szótárnak megvan az a hátránya, hogy ha előtte nem nagyon használtad, akkor elég nehezen fog a vizsgán menni. Annyira nem nehéz amúgy, csak meg kell szokni, bele kell jönni. Szóval Umemura tanárnő a vizsga vége előtt 10 perccel megkérdezte, hogy hol tartunk és még mindenki az első szövegnél tartott. Én is akkor értem a végére. Erre azt mondta, hogy ha nem kezdünk bele a második szövegbe, akkor bukta. Na jó, akkor nézzük meg azt is. Na az nagyon durva volt. Már eleve a címe is, ami kb. egy sor hosszúságú volt, tele volt kandzsikkal, úgyhogy én azt kihagytam. De utóbb megtudtam, hogy azt senki nem fordította le 😀 Aztán a szöveg sem volt piskóta. Egy aktuálpolitikáról szóló cikk volt, ami azért volt meredek, mert ilyet előtte még sosem olvastam japánul és megjegyzem, azóta sem. A miniszterek nevét sem ismerem fel japánul, meg voltak benne nagyon guszta kifejezések, amiket még sosem hallottam és a szótárból sem volt semmi kikeresni őket. A harmadik sorig jutottam, ami nagyjából a szövegnek talán a negyede lehetett. Umemura tanárnőtől még kaptunk egy enyhe célzást, hogy olvasnunk kéne japánul híreket. Az az igazság, hogy a félév folyamán annyira semmire sem volt pluszba időm, hogy mondjuk ismételjek vagy a magyar híreket olvassam, nemhogy a japánt. De ezzel mindenki így van és a negyedik félév sem könnyebb. Szerencsére Umemura tanárnő nagyon jószívűen osztályzott, ahogy azt korábban a Japán kultúra és társadalomnál is tette. Szerintem nem vette figyelembe a második szöveget, gyanítom, azzal csak próbára akart tenni minket. A vizsgám pedig 5-ös lett.

Régi japán 1.
Itt számított a korábbi zh eredménye is, valamint írtunk egy másik zh-t is az első után tanultakból. Változó, hogy kinek hogyan megy, nekem 5-ös lett. A tanárnő itt is nagyon jószívű volt. Eléggé sietősen kellett végigvennünk az anyagot és Zentai tanárnő csak olyat kért tőlünk számon, amit az órán megbeszéltünk. Ugyebár régi ragozást meg ilyeneket vettünk, azt nem árt észben tartani, mert a későbbiekben is szükség lesz rá. Tapasztalatból mondom, hogy nem szabad a megtanult anyagot egy hónapig pihentetni, mert elfelejted. Folyamatos ismétlés ajánlott. Continue reading


8 Comments

Milyen volt a harmadik szemeszter? A tárgyakról még egyszer.

Elég rég nem írtam már a blogra, ami nem véletlen. Ez a harmadik szemeszter gyilkos volt és aludni sem nagyon maradt időm :S Így a vizsgaidőszak után is még alig tértem magamhoz, annyira ki vagyok merülve. Szeretnék egy kicsit mesélni arról, hogy mit is éltem át az elmúlt pár hónapban, hogy behozzam a lemaradásomat. Két szó jut eszembe, ha az elmúlt fél évre gondolok: eseménydús és kimerítő. A második héttől kezdve gyakorlatilag semmire nem volt időm. Még arra sem, hogy az órarendemet posztoljam ide, ami most meg fog történni 🙂

Japán 3.

Amint azt láthatjátok, eléggé be voltam táblázva. Szerintem a kedd és a csütörtök volt a legszörnyűbb. A kedd azért, mert volt pár óra lyuk a két órám között és teljesen felesleges lett volna hazamennem, mert majdnem azután, hogy hazaérek, indulhattam volna vissza. Így leginkább a tanszéken ütöttem el az időmet. A csütörtök pedig azért, mert kevés szünetem és sok órám volt és du. 5-kor már úgy éreztem, hogy semmire nem bírok koncentrálni.
A pénteki japán leíró nyelvtanról még nem írtam, mert mivel a szemeszter elején nem találtunk termet, így azt tömbösítve adták le nekünk több pénteken keresztül. A rossz az egészben az volt, hogy péntekenként igen hosszan benn kellett miatta ülni és addigra már mindenki hulla fáradt volt.
Szóval a leíró nyelvtan arról szól, hogy végigzongorázzuk a nyelvtani elemeket a fogalmakkal és a mondatbeli realizációjukkal együtt. Ugyebár ide tartozik a mondattan, a modalitások, a partikulák, a toldalékok, jelzők, stb… Annyira nem izgalmas, de Sági Attila tanár úr mégis nagyon élvezetes módon adta elő és így sikerült nem elaludnom 🙂 Szerintem nagyon jól és viccesen magyaráz. Sajnos sok mindent ki kellett hagyni, ami kicsit furcsa abból a szempontból, hogy végtére is filológiai képzési ágon vagyunk és pont egy fontos tárgy az, amiből amúgy sem volt elég óraszám és azt is lecsökkentették. Nekünk a leíró nyelvtan már csak fél! éves tárgy, ami alatt lehetetlen mindent végig venni. Vigaszomul szolgál, hogy Székely Ilona Japán nyelvtani összefoglaló-ja tartalmazza azt is, amit nekünk már nem sikerült leadni. A Károlin ez tudomásom szerint két éves tárgy és van idejük gyakorolni is, amire sajnos nekünk egyáltalán nem jutott időnk. Continue reading


Leave a comment

Harmadik szemeszter minoros órák

Az előző posztom kistestvére következik. Abban csak a főszakos óráimról írtam, mert jobbnak láttam elkülöníteni a bejegyzést a minoros óráimtól. Végül, ahogy reméltem, a Szerkesztői ismeretek minorra vettek fel. Először, ahogy azt már korábban írtam, kínaira szerettem volna menni, de azt elég nehéz a japán mellett vinni és nem szerettem volna, hogy az átlagom rovására menjen a dolog. A szerkesztői minor egyelőre jó választásnak tűnik.

Elektronikus írástechnikák és tipográfia:

Ezt az órát eléggé szeretem. Egy fiatal tanár tartja, aki elmondta, hogy bár szeret egyeseket adni, az művészet, ha valaki ebből megbukik. Persze itt is az ötös a cél. Ez egy számítógépes óra, amin szövegeket szerkesztgetünk és tördelünk. A számítógép teremnek nincs ablaka és mállik a vakolat és az egész campuson csak ott nem működik a wifi. A gépek is ezer évesek (már megsárgult a monitor és a gépház műanyag borítása), de azért működik.
A terem kondíciójától eltekintve az órával nincs egyéb probléma. Én szerintem vagy 8 éve nem használtam normálisan szövegszerkesztőt, de szerencsére úgy vesszük végig a dolgokat, hogy az is értse, akinek lövése nincs a wordről. Ilyesmiket csinálunk, hogy kapunk egy rosszul megszerkesztett szöveget, ahol mindennek a megfelelő helyen kell lennie a megfelelő betűtípussal és betűmérettel, végig kell nézni, hogy az van-e dőlttel vagy vastagon szedve, aminek azzal kell lennie és megfelelően kell tördelni. Nem nehéz, de a megfelelő órai odafigyelés és az otthoni ismétlés szerintem elengedhetetlen. Beadandóink is vannak, amiket e-mailen kell elküldeni a tanárnak.

Helyesírás, korrektúra:

Meglepő módon ez az óra tűnik nekem némiképp nehéznek. Pedig itt a magyar helyesírás szabályait vesszük végig és azokat ültetjük a gyakorlatban. Annak ellenére, hogy gimiben elég jó voltam helyesírásból és a sok olvasásnak köszönhetően viszonylag helyesen is írok, itt mégis problémáim adódtak. Olyan sok apró dologra kell odafigyelni, amikről nem is tanultam, vagy amikre már nem emlékszem, hogy át kell rágjam magam a 2004-es Helyesírási szabályzaton, ami egy igen vaskos könyv. A félév folyamán mindenkinek pár percben egy előadást is kell tartania előre megadott témából. Én a személynevek helyesírását kértem, amihez már beszereztem a könyvet, de még mindig nem tudom, hogy lesz ebből több perces előadás :S Egyébként ezzel a tárggyal elég jól jártam. Eredetileg a péntek reggeli csoportban lettem volna egy másik tanárnőnél, de mivel aznap más órám nem lett volna, így nagyon be szerettem volna kerülni a csütörtök esti csoportba. Az viszont már tele volt. Szóval csütörtökön én fogtam magam és beültem a csütörtöki csoporttal az órára és beszéltem a csütörtöki tanárnővel a problémámról. Nagyon kedves volt és még aznap csinált nekem egy szabad helyet a csoportban, így a tantárgy jelentkezési időszak utolsó előtti napján sikerült átjelentkeznem csütörtökre, ezáltal felszabadítva a pénteki napomat. Continue reading