Második féléves vizsgák

Szerencsére már túl vagyok a vizsgákon, de egy elég kemény időszakot tudhatok magam mögött 🙂
A gyakorlati vizsgákat előbb letudtuk, azonban sajnos eléggé szét lettek szórva a vizsgáim, mert több is kb. ugyanarra az időpontra esett volna.

Japán nyelvi vizsga és alapvizsga

A félévet egy az egész éves anyagot felölelő vizsgával zártuk, valamint szóbelink is volt. A szóbelire 3 témakörből kellett felkészülni, mert pár rövidebb általános kérdés után “húzni” kellett a 3 téma közül és arról több percen keresztül kellett beszélni (kb. 3-5 perc). Ez így persze rövidnek tűnik, de amikor leülsz megfogalmazni a szöveget, rájössz, hogy 3 perc is baromi hosszú tud lenni. A három téma pedig: 1.) Valamilyen vicces történet. 2.) Mesélj egy olyan helyzetről, ahol bajba kerültél. 3.) Egy híres ember életrajza.
A harmadik fogott ki rajtam. Nincs igazán olyan sztár, akiért rajonganék, szóval maradtam a történelmi és irodalmi alakoknál. Először Akutagawa Ryuunosuke volt az esélyes, de tőle nem olvastam még olyan nagyon sokat, így egyszerűbbnek tartottam Hijikata Toshizou-t. Hijikatáról és a Shinsengumiről már rettentő sok feldolgozás (anime, manga, dorama) készült, könyvet is olvastam a témában, meg a neten is csomót olvastam már róla. Viszont először túl hosszú lett a szövegem, utána meg nem tudtam eldönteni, hogy mit kéne kihúznom belőle. Megfogalmazni sem volt könnyű. Mindegy, végül nem is az életrajzot kaptam. A szóbelin teljesen leblokkoltam, ami azért furcsa, mert elég sokat készültem rá és azért abban biztos voltam, hogy el is tudom mondani, amit tanultam. Erre mielőtt bementem valamiféle pánikroham tört rám és éreztem, hogy kezdek rosszul lenni. Mire sorra kerültem, már nagyon ki voltam és ironikus módon az egyszerű felvezető kérdésekre alig tudtam összeszedni a válaszaimat. Viszont amikor a szöveghez értem, az már ment rendesen. Azóta sem értem, hogy miért volt ez, hiszen még Conon is tartottam anno előadást a nagy színpadon és többször is adtam már elő teljesen idegeneknek is. Remélem, többé ilyen nem lesz. Szóval aggódtam, hogy a szóbelim csúfosan sikerült és a keigo eléggé a gyenge pontom, így az is vitte lefelé a pontjaimat a dolgozatokban. Meg szerintem nagyon sietek dolgozatíráskor, ugyanis kihagyok írásjeleket vagy máshova teszem a zöngésítőt, mint ahova kéne.
Viszont mindent egybe vetve, kaptunk egy kis pluszt, így végül 5-ös lettem 😀 Ami ugye 3 jegynek számít, mert három modulból áll a nyelvképzés.
Az alapvizsgáról nem írnék sokat, mert Noémi már megtette pár éve és nagyjából ugyanaz volt nekünk is. Az alapvizsgának nincs szóbelije. Június 6-án írtuk. Nekem 4-esre sikerült, amin először javítani szerettem volna, de a hónap végén lett volna rá lehetőség, addigra meg már kissé leszívott a többi tárgy és alig vártam, hogy pihenhessek. Végül meggyőztek, hogy a 4-es sem rossz jegy.

Japán kultúra és társadalom 2.

Erre a vizsgára nagyon sokat kellett tanulni, de úgy érzem, minden hasznos, amit tanultam. Az órán kapott kandzsis cetliket kiszótáraztuk, az órai jegyzetet pedig kiegészítettük, így többen összefogva végeztünk a vizsgáig. Elég sok vizsgafeladat volt, aminél a legtöbbre elég volt röviden is válaszolni, de volt 1-2 hosszabban kifejtős is. Volt benne vaktérkép, ahol egy pár helyet meg kellett határozni. Illetve a korábbi cetlik kandzsijait nem kérte számon Umemura tanárnő, viszont a rajtuk szereplő szavakat tudni kellett hiraganával. Pl. tudni kellett a hónapok régi neveit és a hónapokhoz köthető fontosabb eseményeket (pl. ころもがえ). Az évszámokat és az ételeket is ruhákat is tudni kellett, meg mivel elég változatos kérdések voltak, az ötöshöz kb. mindent tudni kellett. A politikával eléggé hadilábon álltam, például nem tudtam az összes párt és azok képviselőinek nevét. Pont volt egy olyan kérdés, ahova a jelenlegi kormánypártokat kellett beírni és beírtam egy olyat, ami nem kormánypárt. Meg az egyik étel neve (ぞうに) nem volt ismerős. Igazából az おせち tudtam, hogy micsoda, de nem tudtam, hogy a ぞうに az egyik fogása. Ezt már nem vettük át órán és bár utána néztünk az ételeknek, azt már nem tudtuk, hogy az おせち miből is áll.

Második féléves tárgyak

Az előző bejegyzésben írtam, hogy leadtam a kínai nyelvóráimat, így végül valamivel kisebb nyomás nehezedett rám. A korábban kitett órarend is módosult, de végül nem csináltam magamnak javított órarendet.
Mindegyik tantárgyról írok egy picit, először a főszakos tárgyaimmal kezdem.

Mai japán nyelvképzés 4., 5., 6.

Az első félév után túlzottan sok meglepetést nem okozott. A számonkérés továbbra is az írásjegy tesztek és a zh-k formájában történt. Előre lehet tudni, hogy mikor miből írunk, mert Uchikawa tanárnő a blogjára kiteszi az adott félévre a beosztást. A tankönyv a Genki II. volt, az órákon pedig ugyanúgy átvettük a nyelvtant, majd megoldottuk a feladatokat (Ono és Uchikawa-sensei is a jelenléti ív alapján szólítja fel az embereket), végül pedig az olvasmányokat vettük. A nyelvtan értelemszerűen itt már nehezebb, mint az első félévben, de ami az igazán problémás része, az a tiszteleti nyelv, a passzív, a műveltető és a műveltető passzív, ami az utolsó pár lecke anyagát teszi ki. Mind a zh-ban, mind az írásbeli vizsgán ezekkel volt problémám, és azt hiszem, az alapvizsgán is rontottam. Alapvetően azt elmondhatom, hogy ha valaki rendszeresen készül az órákra, akkor nem lesz nagy gond.

Japán kultúra és társadalom 2.

Az előző félévtől eltérően most már nem meghívott tanárok tartották az órát, hanem mindegyiket Umemura tanárnő tartotta, általában magyarul, vagy ha nem, akkor volt tolmácsolás. Érdekes témaköröket érintettünk és nagyon sok hasznos információt kaptunk, szóval megéri látogatni az órákat. A következő témaköröket vettük: éghajlat, földrajz, politika, sport, média, nők helyzete, japán-magyar kapcsolatok, öltözködés, ételek, lakások, oktatás és a császári család szerepe. Nekem az egyik kedvenc órám ez volt. Bár azt megjegyezném, hogy a japán nyelvórákon túl erre kellett a legtöbbet készülni. Az órák elején Umemura tanárnő mindig kiosztott egy cetlit rajta egy halom kandzsival. Emellett a táblára is írt olyan kandzsikat, amik nem szerepeltek a cetlin. Változó mennyiséget kaptunk, de szerintem a cetlinként 60 szó és kifejezés mindig megvolt. Ezeket otthon ki kellett szótárazni, mert ezek voltak azok, amiket a vizsgán is számon kért. A kandzsit nem kellett tudni leírni vagy felismerni, de az adott szót ismerni kellett és hiraganával le kellett tudni írni. Szerencsére nem a vizsga előtt kezdtem kiszótárazni őket, hanem hetekkel előtte, ami azért is szerencsés, mert több órám ráment egy cetli kiszótárazására szótárgéppel. Szerencsére olyan szótárgépem van, amibe be lehet rajzolni az írásjelet. A problémája mindössze annyi, hogy ez egy egynyelvű gép, így a magyarázatot japánul hozza fel, amit egyelőre nem tudok elolvasni (-_-) Szóval megnézem a hiraganás átírását és utána a netes szótárból keresem ki a jelentését, ha a szótárgép nem hozza fel angolul. Amúgy remek gép, de szerintem akkor fogom tudni igazán hatékonyan használni, ha már N3 szint felett leszek.
A cetlin lévő szavakat én táblázatba szedtem és úgy tanultam a tananyag mellé. Az órák anyagát is újra írtam és kiegészítettem utólag, így egy óra feldolgozása nagyjából 6-8 órámba került, de sokkal átláthatóbb és minden részletre kiterjedő lett. Egyedül egyébként elég kemény feladat ezt megcsinálni, mi is többen fogtunk össze és a végén megosztottuk egymással a jegyzeteket itt is és más tárgyaknál is.

Távol-Keleti művészettörténet 2.

Ebben a félévben a koreai és japán művészetet vettük. Eredetileg mindkettőre 6 óra jutott volna, de a tanárnő többet szánt a koreai művészetre, meg óra is maradt el, így a japánra végül úgy jutott 3 óra, hogy az elsőn átvettük nagy vonalakban, a másodikon egy meghívott előadó hadarta végig a japán művészetet a Jomontól a Heianig, ami azért nem rövid időintervallum. A doktorandusz lány előadása szerintem teljesen követhetetlen volt. Ugrált a korszakok között, így az órán fel is adtam a jegyzetelést. A harmadik alkalommal megint Mecsi tanárnő beszélt a japán művészetről és azt már lehetett követni. Jobban jártunk volna, ha az egészet ő tartja. Én nagyon sajnáltam, hogy a japán művészetre ennyivel kevesebb időnk maradt. A koreaiban is voltak érdekes dolgok, de engem a japán érdekelt volna jobban. Mecsi tanárnőre egyébként jellemző, hogy igyekszik bevonni a hallgatóságát, tehát gyakran kérdezget, de nem nagyon akartak válaszolni, így sokszor lettem aktív szereplője az órának.
Április elsején pedig mint mindig, a Gólyavárban volt műv.töri óránk, amikor úgy nagyjából az óra felénél az egyik csoporttársam szólt, hogy egy csirke mászkál a székek között 🙂 A tanárnő először még vissza is kérdezett, hogy egy igazi csirke? Aztán valaki összeszedte a jószágot és kivitte a portára. Még Mecsi tanárnő is lefotózta a vándor csirkét 😀

Távol-keleti vallások 1.

Birtalan tanárnő volt az óra felelőse és az első órákat ő tartotta, a többire meghívott előadók jöttek. Ő beszélt a sámánizmusról és mutatott sámándobot meg sámánlegyezőt is. Aztán a tibeti vallásokat vettük, ami szerintem nagyon érdekes volt, de voltak benne morbid dolgok. Viszont könnyebb volt így megjegyezni. A shintōt Papp Melinda tanárnő adta le, akivel már előző félévben is volt óránk. Mivel már párszor olvastam és tanultam róla, így ezt is gyorsan meg lehetett tanulni. A konfucianizmust és a taoizmust Kósa Gábor tanár úr tartotta, aki szerintem kicsit csapongva magyaráz, de még így is követhető. Szeretem az ő óráit is, mert mindig érdekes dolgokat szokott mondani. A hinduizmus számomra elég tömör és kaotikus volt. Megpróbáltam a kapott jegyzetek és az órán leadott anyag alapján értelmezni, de nem ment 100%-osan. Ráadásul tele van indiai nevekkel, amiket állandóan elfelejtek. Végül pedig az indonéz szigetvilág vallásairól tartott előadást a Hopp Ferenc múzeum egyik munkatársa. A Hoppból pár hónapja elköltözött a japán tárlat, most már az indonéz wayang bábok vannak kiállítva, amiket Márciusban megnéztem és most tanultam is róluk.

Első féléves vizsgák

Elég régóta nem jelentkeztem már, melynek legfőbb oka, hogy agyon tanultam magam :S
Több tanulságot is sikerült levonnom, így remélem, következő félévben már okosabb leszek a taktikát illetően.
Rá is térek a vizsgákra:

Japán nyelv

Igazából egy az egész félév anyagát (Genki I.) felölelő zh-t írtunk, ami szerintem nem volt annyira nehéz, viszont kicsit kevésnek találtam rá az időt. Tudniillik, kicsit lassan írok japánul, így a végén kapkodnom kellett és néhol figyelmetlen voltam.
Szóbeli is volt belőle, ahol pár kérdésre kellett válaszolni magaddal kapcsolatban. A tanárok nagyon kedvesek voltak és pl. én egész jól elbeszélgettem velük, bár kicsit el is kanyarodtunk a tárgytól a végén.
A végeredmény 4-es lett.

Kínai nyelv

A szóbelitől jobban paráztam, pedig a végén az sikerült jobban. Ye tanárnő kettesével hívta be az embereket. Mindenki kapott sorszámot és a 10 alattiakat sorrendben hívta be, nekik pedig húzniuk kellett a 10 felettiekből egy párt. Szerettem volna Évi japános csoporttársammal bemenni, ami hihetetlen módon sikerült is, ugyanis őt húztam 🙂 Kaptunk pár perc felkészülési időt és utána előbb hangsúlyokat kellett olvasni, majd az adott szituációt kellett eljátszani (pl. vásárolj a piacon, egyikőtök a vevő, a másik az eladó).
Az írásbeli keményebb volt. 6 oldalas volt a vizsga és 90 percet kaptunk rá. Iszonyat sokat készültem rá, de a fogalmazásnál elvéreztem. Rájöttem, hogy hiába ismerem fel, tudom leírni az írásjeleket és ismerem a jelentésüket, nem tudok épkézláb mondatokat alkotni (-_-)…
Hát, most már legalább ismerem a gyengeségeimet. Innentől már csak le kell küzdenem azokat.
All in all, átmentem egy hármassal, amire nem vagyok büszke, mert sokkal jobbat szerettem volna, de ez van.

Japán kultúra és társadalom

Könnyűnek gondoltam, de valójában nem volt az. Illetve a nehézsége valójában abban rejlett, hogy egyrészt bőven kérdeztek olyasmiket, amikről az előadásokon egyáltalán nem volt szó (és még azt sem tudtad, mit olvass mellé, mivel ajánlott szakirodalom sem volt), másrészt eléggé fifikásan voltak megfogalmazva a kérdések.
Ezt a tárgyat úgy kell elképzelni, hogy nagyon sok témakört érint (történelem, néprajz, vallás, irodalom, nyelvészet) és a vizsgára mondjuk ajánlatos mindegyikből mindent tudni, pedig még nem volt az embernek külön töri vagy irodalom órája. Utólagos bölcsességem alapján pl. a törinél és a vallásnál érdemes az órai jegyzeteken és a kapott anyagokon kívül minden korszaknak és a főbb templomoknak utána olvasni a wiki-n, mert a vizsgán volt olyan kérdés, amire csak a wikin volt válasz. Az irodalom volt még erőteljesen bizonytalan talaj, mert az előadáson az előadó irtózatosan rohant, mondván, hogy rövid az idő és senki nem tudott egy épkézláb jegyzetet írni belőle. Totál káosz volt az egész. Igyekeztem a fontosabb írók nevét, legfontosabb műveit megjegyezni, illetve a műfajt, amiben alkottak, de így is kaptam a vizsgán egy olyan kérdést, amire még ezek alapján sem találtam a választ.
A kérdések és a lehetséges válaszok pedig néhol beugratósak voltak. Ja igen, most teszt volt, mert sokan vizsgáztunk.
Végül 4-est kaptam, pedig keményen küzdöttem az 5-ösért 😦

Művészettörténet

Piskóta volt annak, aki bejárt az órára és figyelt 🙂 Az órán vetített képeket vetítették le a vizsgán is, így aki otthon párosította a képeket az órai jegyzetével, az szerintem játszva megírta. A kínai dinasztiákat kellett még sorrendbe tenni, de azokat is átvettük nagyjából a második vagy harmadik órán. Illetve egy kifejtős feladat volt, a tibeti létkerék. Ki is volt vetítve, szóval aki minimum egyszer átolvasta, az utána a kép alapján szerintem jóformán “kiolvasta” a szimbólumok jelentését.
5-ös lett.

Filozófiatörténet

Vizsga előtt 3 nappal ültem le tanulni, aztán rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogyan kéne rá készülnöm. Korábban megkaptuk az elolvasandó műveket, de olvasás közben úgy éreztem, hogy én ebből egy szót sem értek :S Parmenidész és Hérakleitosz már kiverte bennem a biztosítékot, de a wikiről összehoztam egy elemzést és pár mondatot meg is jegyeztem, mert annyira értelmetlennek találtam. Russel érdekes olvasmány volt, kb. az egyetlen, amit teljes egészében meg is értettem. Kantot viszont képtelen voltam elolvasni. Nagyjából a feladott olvasmányok felét tudtam elolvasni és a többiről meg rövidebb leírásokat olvastam át a neten. A huszoniksz kérdésből 6-ra biztos voltam benne, hogy jól válaszoltam és többnél pedig sejtettem, hogy jót karikáztam. Nagyon gyorsan meglett az eredmény és amikor megláttam a “Jeles” értékelést a Neptunban, komolyan nem hittem a szememnek 😀 Szóval sikerült 5-ösre megírni, így megállapítottam, hogy nem is “tanulni” kell rá, hanem csak elolvasni mindent és lehetőség szerint megérteni. Sok kérdésnél amikor olvastam a kérdést, aztán pedig a lehetséges válaszokat, végig gondoltam, hogy az adott filozófus hogyan gondolkodott és ennek alapján szűrtem ki, hogy mi lehet a válasz.

Kínai történelem és országismeret

Nos, ez nagyon érdekesen alakult. Erre tanultam a legtöbbet, nagyjából egy héten át éjjel-nappal. Bár csak 45 oldalból kellett felkészülni, az a 45 oldal rettentő tömör volt. Egyébként nagyon érdekes és jól összeállított jegyzetet kaptunk, de a sok írásjel, név és évszám miatt igen lassan tudtam csak memorizálni.
A benne szereplő (szerintem több száz) írásjelet passzívan tudni kell, de nekem ehhez aktívan meg kell tanulni, különben nem tudom passzívan. Ez rettentő sok időt felemésztett. Volt pár név, amit elsőre nem sikerült megjegyeznem, de pár nap után rögzült. Mivel mondta az előadó, hogy részletesen kell tudni, én kb. az utolsó szóig megtanultam. Legalábbis kb. 95%-ban majdnem, hogy szó szerint fel tudom mondani. Ez nem azt jelenti, hogy csak automatikusan szó szerint bemagoltam, mert úgy tanultam meg, hogy átlássam az összefüggéseket, ugyanis az egyik vizsgafeladat két dinasztia összehasonlítása volt. Az egyébként ment is. Volt még 6 fogalom és 32 írásjeles kérdés. Az írásjelek mellé le kellett írni pinyinnel, hogy mi az, illetve pár mondatban ki is kellett fejteni. Igazából én nem csak pár mondatot írtam, hanem volt, ahova kész kisregényt, de szerettem volna kiadni magamból, amit tudok 🙂
Aztán volt egy kifejtős, ahol egy dinasztiát kellett részletesen kifejteni. A tanár úr mondta, hogy a neolitikumnál csak a kronológia kell, ennek ellenére az volt a kifejtős… Márpedig ha csak az évszámokat és mondjuk a fogalmakat tanulod meg belőle, akkor az nem elég kifejtésnek. Szóval én személy szerint nagyon ki voltam ezen bukva. Ha tudom, hogy mégsem csak a kronológiát kéri, akkor ezt is alaposan megtanulom, de megmondom őszintén, a többire koncentráltam, hogy azokat álmomból felkeltve, víz alatt úszva vagy csonttal a számban is el tudjam mondani.
Írtam így is róla vagy másfél oldalt, de nagyon karcsúnak éreztem és rettenetesen csalódott voltam. A teljes vizsgát 2 és fél órán keresztül írtam és nagyjából 6 oldal lett. Szerencsére 5-ös lett és senki nem panaszkodott, így szerintem nagyon jószívűen osztályzott 🙂

Bevezetés a nyelvtudományba

Ezt a vizsgát nem teljesítettem. Kb. 2 napom maradt rá tanulni, mert a többire készültem és az a két nap nem volt elég. A tananyag tele van idegen kifejezésekkel és olyan kacifántosan teszi fel a tanár a kérdést, hogy még a kérdést sem érted. Leültem a magyar szakot végzett unokatesómmal értelmezni a könyvet, de egy részét még ő sem értette. Szóval ennek nekifutok a második félévben. Közben sikerült megfelelő jegyzetet szereznem.

Összehasonlító vallástörténet

Nagyon jó lett 😀 Imádtam ezt a vizsgát. Voltak sejtelmeim, hogy mit fog kérni és bejött, így erre is nagyjából 5 oldalas kisregényt írtam és mindenre válaszoltam. A kifejtős a Buddhizmus volt, amiről aztán lehet regélni bőven és az összehasonlítást a zsidó és az iszlám vallásra kellett írni. Ezen kívül volt még egy halom fogalom. Erre is baromi sokat tanultam, mert 110 oldal volt a tananyag tele fogalmakkal, de úgy éreztem, ez menni fog. Végül 5-ös lett 🙂

Szóval a végeredmény 4,09-es átlag. Minimum 4,5-öt szerettem volna, de ennek is örültem 🙂