Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak

Negyedik szemeszter japán szakos órák és vizsgák

Leave a comment

A korábbi gyakorlatot követve most is írok arról, hogy milyenek voltak az órák az elmúlt félévben.

Mai japán nyelvképzésről:
Ettől a szemesztertől kezdve másképp vannak a mai japános órák. 5 óratípus volt, amik közül választani lehetett. A lényeg, hogy legalább kettőt válassz. Lehet 2db mai japán 10. vagy 2db mai japán 11. vagy akár a kettőből egy-egy. A lényeg, hogy a Neptunban mind a két kódra fel kellett venni egy órát. Azonban Uchikawa tanárnőnek írni kellett mailt, hogy ténylegesen melyikre fogunk bejárni. Ajánlott többet is felvenni, mert a 2 legjobb jegyet írják be. A tanárnő blogján volt kiírva, hogy melyik óratípus miről szól, így el tudtuk dönteni, hogy melyik számunkra a legalkalmasabb. Én három mai japán órát választottam. Nem akartam, hogy csak 2 legyen, de 4 már sok lett volna, szóval ez tűnt az arany középútnak.
Az óratípusok:
作文 (Sakubun) – ezt vettem fel, szóval erről mindjárt részletesebben is írok.
読解+速読+漢字 (Dokkai/olvasási szövegértés + Sokudoku/gyorsolvasás + kandzsi) – Ez az óratípus az olvasásra erősít rá. Előre el kell olvasni, meg kell érteni otthon a szöveget, az órán pedig ezt kell olvasni. A kandzsikat is tudni kell belőle. A jegy a következőkből áll össze: gyors olvasás 15%, kandzsi teszt 15%, illetve két zh van, mindkettő 35-35%. Úgy hallottam, hogy ez az óra elég kemény. Személyes tapasztalataim nincsenek róla, de ha olyan olvassa a bejegyzésem, aki erre járt, akkor ossza meg a véleményét 🙂
文法+漢字 (Bunpou/nyelvtan + kandzsi) – Értelemszerűen nyelvtanról szól, illetve az előző félévben használt e-mail könyvből vették még az e-maileket tovább. Kandzsi teszt itt is van. A jegy a következőkből áll össze: e-mail 15%, kandzsi teszt 15%, két zh 35-35%. Én ezt az órát szeretném többek között a következő félévben felvenni. Mivel most legutóbb nem vettem fel nyelvtan órát, úgy érzem, kissé visszaestem.
卒業論文を書く準備をしよう (Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou) – Hogyan írjunk szakdolgozatot? Erről is mindjárt.
読みたい本を読もう (Yomitai hon wo yomou) – Egy kiválasztott könyv olvasása. Erről is mindjárt.

Mai japán nyelvképzés 10.
Sakubun:

Ezen az órán Ono-sensei arra tanít, hogyan kell sakubunt írni. Azonban figyelem, ez az óra elég kemény, mert minden héten szombat éjfélig kell írni egy minimum 600 írásjelből álló fogalmazást, mindig új témában és előre meghatározott formában és kifejezésekkel. Az első párra még volt ötletem, de utána szenvedtem vele, mire hétről-hétre megfelelő témát találtam. És mindig ráment egy egész napom, mire összeszedtem hozzá az adatokat, megfogalmaztam és megírtam. Először bármiről lehetett írni, utána mindig megmondta Ono-sensei, hogy mi nem jó. De azt nem nagyon, hogy akkor pontosan mi lenne jó. Amikor úgy éreztem, hogy ez végre jól sikerült, akkor kiderült, hogy az rosszabb lett, mint a többi. Kiderült, hogy van egy sablon és csak azok a sablon mondatok a jók, de ezt hetek után tudtuk csak meg. Sajnos én fél év elteltével sem tudom megmondani, hogy csak és kizárólag így lehet írni vagy másképp is jó, csak a sensei várja el ezt. Sajnos ez az óra nem olyan volt, mint amilyennek vártam. És a kapott jegyek között is volt rosszabb, így mondtam a sensei-nek, hogy nem ebből szeretném a szemeszter végi jegyemet kapni. Fontos, hogy ha akár egyszer elfelejted leadni időben a sakubunt, akkor megbuktál! Amúgy a jegyet a heti beadandókból és a szemeszter végi dolgozatból kapod. A zh-ra meg kell tanulnod a legjobban sikerült beadandódat és azt kell leírnod. Megmondom őszintén, azon a héten még sok másra is készülni kellett és a beadandóim a végén nagyjából 1200 karakterre bővültek, ami azért elég hosszú, így nem volt időm megtanulni a szöveget. Meg nem is értem, hogy mi értelme van bemagolni valamit. Mindegy, legközelebb a nyelvtanos órát veszem fel, mert az tűnt a leghasznosabbnak számomra.

Mai japán nyelvképzés 11.
Yomitai hon wo yomou:
Ezt bevallom azért vettem fel, mert szeretek olvasni és fordítani 🙂 Az óra lényege, hogy kiválasztasz egy neked szimpatikus japán nyelvű könyvet, ami nem manga és azt olvasod óráról órára. Az elolvasott részről írnod kell egy beadandót. Valamint a szemeszter folyamán kétszer kell belőle előadást tartanod, először magyarul, majd japánul. A jegyet a beadandók és az előadások adják. Igazából attól függ, hogy mennyire nehéz számodra ez az óra, hogy milyen könyvet választasz. Azért előnyös ezt felvenni, mert az óra keretében tudsz szakirodalmat olvasni. Nekem volt egy olyan problémám, hogy mivel még nem volt meg pontosan a témám, így nem tudtam szakirodalmat sem szerezni. Angol nyelvű szakirodalmam volt, de azt nem olvashattam az órán. Van egy jó pár japán nyelvű könyvem, viszont túl egyszerűt nem akartam olvasni. Nagyon szimpatikus volt a Shinsengumiről szóló és akkor még benne volt a pakliban, hogy esetleg arról írnék szakdolgozatot, viszont kiderült, hogy az régi japán nyelven íródott. Csak annyit, hogy az nem túl egyszerű 🙂 Szóval végül egy light novel mellett döntöttem, amit még a nyáron vettem, mert megtetszett a borítója, de fogalmam nem volt róla, hogy miről szól. Jól kiszúrtam magammal 🙂 Marha nehéz olvasmány volt tele ismeretlen kandzsikkal. Több időm ment el szótárazásra, mint fordításra és a történet nagyon nem akart kibontakozni, így mindig azon agyaltam, hogy mivel még mindig nem történt benne kb. semmi, miről írhatnék összefoglalót. Az egyetlen előnye a dolognak, hogy voltak benne hasznos kifejezések is, amiket így megtanultam. Az olvasmány mellett szintén beleszámít a jegybe a kandzsi tesztek. Ez viszont kissé húzós. 4 fejezetnyi kandzsit kérdez ki a tanárnő minden teszten. Mármint random kérdez belőle kandzsikat, de nyilván az összeset tudni kell. Ami azért elég sok 🙂 Annyi könnyítés van a dologban, hogy a 4 leckéből 2 még az előző tesztben szereplőnek az ismétlése. Tehát az elsőre 4 leckét kell megtanulni, a többire mindig plusz kettőt. Azért így is rámegy szerintem az ember hétvégéje. Viszont ez legalább tényleg hasznos. Az ismétlés részét is jó ötletnek tartom, mert különben nem lenne időm ismételni és úgy nem rögzül hosszú távon az írásjel. Szóval bár tényleg sok időt elvesz az erre az órára való készülés, szerintem egyáltalán nem teljesíthetetlen 😉
Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou:
Itt pedig egy könyvből vettünk minden héten új leckét, amit előre meg kellett már otthon csinálni, illetve hétről hétre kapott mindenki egy részt egy másik könyv szövegéből, amit otthon le kellett fordítani. Ez a másik könyv a szakdolgozatírásról szólt és komolyan még jó is lenne, ha nem ugyanazt taglalná vagy hússzor 🙂 Szóval kicsit lassan halad a magyarázat, de a benne lévő dolgok hasznosak. Minden órán írtunk véleményezést, ami beleszámít a jegybe, valamint előadást kellett még tartani és a végén egy riportot írni a választott szakdolgozati témánkról, ami szintén beleszámított. Mivel még volt olyan, akinek ötlete sem volt, hogy miről szeretné írni a szakdolgozatát, kinézett valami témát, és arról beszélt. Nekem két konkrétabb témám van, de mindkettőhöz eleddig csak egy angol nyelvű szakirodalmat találtam, így úgy terveztem, hogy a nyáron fogok bele komolyan a szakirodalom keresésébe és egyeztetek a választott témavezetővel, hogy megbeszéljük, melyik legyen a végleges, elfogadja-e valamelyiket. Szóval én úgy döntöttem, hogy mind az előadásomban, mind a riportomban erről a kettőről fogok szólni. Az első témámhoz végig kiolvastam a könyvet, a másodiknál pedig a könyv felét, szóval abból azért már lehetett dolgozni. Tehát nem baj, ha még nem tudod a témát, válassz ki valamit, ami esélyes és nézz utána a dolognak. Bár nagyon sok időm elment az előadás megírásával, valamint a riporttal is, legalább jobban áttekinthetővé vált a választott témám és újabb ötleteim is támadtak. Egy jó tanács a riporthoz: lehetőleg alaposan tagoljátok. Én bevezetés, tárgyalás, befejezésre szedtem szét és nagyon egyben volt, ami sokat rontott a jegyen, de szerencsére ki tudtam javítani. Nekem a problémám azzal volt leginkább, hogy elég bonyolultan fejeztem ki magam, mert mindig mindent bonyolultan fogalmazok meg és ez a japánban talán nem a legcélravezetőbb. Valamint nem tudtam megítélni, hogy a szótárban található szavak közül melyik illik a legjobban a kontextusba. Talán jobb lett volna egyszerűbb szavakat használni.
A jegyeim pedig a következőképp alakultak: Mivel Ono-sensei eléggé szigorú volt és a fél év végére sem kristályosodott ki bennünk, hogy akkor mit is szeretne tőlünk pontosan, így szóltam neki, hogy a jegyem a másik két óráról szeretném majd kapni. A könyvolvasós órára 5-öst kaptam, a sotsuronosra pedig 4-est. Nagyon szerettem volna két 5-öst és rettenetesen letört, hogy ez nem jött össze. Hetekig elment a kedvem mindentől. Jövőre igyekszem másképp tanulni. Igazából a riporttal volt a probléma. Azon belül is a nyelvtan és szóhasználat húzta le, így ráfekszem a szavak tanulására és felveszem a nyelvtan órát, meg átnézem az eddigi nyelvtan.

És ha már szóba került a szakdolgozat téma, két fontos dolgot megemlítenék ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy a tanszéken ki volt rakva a szakdoga formai követelményéről egy tájékoztató, amiben az szerepelt, hogy a témát jóvá kell hagyatni valamilyen dokumentumon és le kell adni valahova, de nem tudni hova. Mindezt május végéig. Megkérdeztünk pár tanárt a tanszéken és senki nem tudott erről. Szóval remélhetőleg nem kellett külön egy téma jóváhagyó doksit leadni. A cím leadásának határideje október, az oké. A másik pedig, hogy hiba volt a részemről úgy gondolni, hogy majd a nyáron a vizsgák után fogok szakirodalmat keresni a könyvtárakban. Nyilván témától is függ, hogy mennyire nehéz vagy könnyű hozzá szakirodalmat találni, de az minden esetre biztos, hogy a Szabó Ervinben nem sok szakirodalom van. Szóval miután levizsgáztam mindenből, kipihentem magam és elkezdtem intézni mindazt, amire az elmúlt egy évben nem volt időm, elslattyogtam a Japán Alapítványba és a Távol-keleti könyvtárba pár napja. Kiderült, hogy a Japán Alapítvány bezár 27-én és hetekig zárva is lesz leltár miatt. Emiatt kivenni már nem lehet könyvet csak helyben olvasni 27-ig, utána a leltár alatt pedig azt sem. Ez így némiképp problémás. Konkrétan azzal foglalkozó könyvet, ami érdekel, nem találtam, de van pár, amiben esetleg van számomra használható részlet. Szóval mehetek be minden nap 27-ig, majd pedig várhatok heteket, mire folytatni tudom az olvasást :S Ha ezt előre tudom, akkor kivettem volna már időben a könyveket. A másik problémával akkor találkoztam, amikor az Alapítvány számítógépes adatbázisát kezdtem el böngészni. Lehet címszóra keresni, de mindent felhoz, nem csak szakirodalmat. Konkrétan nekem 28 ezer találatot hozott fel, ami eléggé szíven ütött, mert rögtön arra gondoltam, hogy ezt az életben nem nézem át :S És fontos tudni, hogy csak japán nyelvű dokumentumokra keres. Nekünk meg a szakdolgozathoz nem csak japán nyelvű kell. Pozitívumként fel tudom hozni, hogy az egyik témámhoz találtam pár használható japán nyelvű szakirodalmat, negatívumként pedig azt, hogy angol nyelvűt egyelőre nem találtam. Így még mindig nem érzem biztosnak, hogy ezt a témát ennyi forrással végig lehet vinni, de nem adom fel. Aztán a következő meglepetés akkor ért, amikor átmentem az ELTE távol-keleti könyvtárába. Már előre megnéztem az ajtón, hogy mikor van nyitva és úgy mentem, hogy még legyen időm nézelődni. Bementünk csoporttársammal és a könyvtáros hölgy tájékoztatott minket, hogy a könyvtár egyébként zárva van (tehát legyünk szívesek elhagyni a könyvtárat). Na ezen már tényleg kiakadtam. Mondtam, hogy ez nincs kiírva az ajtóra, de a hölgy mondta, hogy a honlapon kinn van. Sajnos azt nem láttam, pedig felmentem korábban a honlapra is. Szóval a távol-keleti könyvtár nyáron zárva van, csak szeptemberben nyit ki. Komolyan én ezt nem értem. Nyáron ér rá az egyetemista az ilyesminek igazán utánanézni, mivel szeptembertől nem igazán lesz ilyesmire annyi időnk, mint most. Ráadásul a címet októberben már le kell adni. Szóval most egyelőre nem nagyon tudom, hogy mit kéne tennem. Elolvasom azt, amim van, kiderítem, hogy egyáltalán azok használhatóak-e a számomra. Ha nem, akkor gond van, mert még azt sem tudom pontosan, hogy egyáltalán találok-e használhatót. A netes adatbázisokon még azért körbenézek a nyáron.

Távol-kelet történelme 2.:
Na akkor visszatérve az órákra és a vizsgákra, a töri igazából az előző félévinek volt a folytatása, azaz modern történelmet vettünk. Ez számomra nehezebb volt, mert a régi korokról általában szívesebben tanulok. A legnehezebb szerintem a Kínai volt a rengeteg évszámmal. Az órákról olyan nagyon sokat nem lehet szerintem regélni, így inkább a vizsgáról írnék. Feleletválasztós teszt volt nagyon szigorú ponthatárral. Témakörönként három kérdés. Nehéz volt belőni, hogy mire kérdeznek rá, így inkább igyekeztem mindent megtanulni. Viszont megint sikerült egy fantasztikus malőrrel 4-est kapnom :S Igazából az a gond, hogy nagyon nem tudok fejben számolni, így egy olyan évszámos kérdéssel szúrtam el az 5-öst, aminél ha leírom az évszámokat, látom, hogy hibáztam. Emiatt téptem is a hajam, de már túltettem magam rajta 🙂 A vizsgaidőszak végére már mindentől elment a kedvem és hulla fáradt voltam, szóval már nem volt energiám bosszankodni sem.

Bevezetés a régi japán nyelvbe 2.:
Az előző félévnek a folytatása. Tudni kell azt is, mert arra épül rá ez a tananyag. Ebben a félévben kisebb csoportokban elemeztünk közösen szövegeket, ami szerintem nagyon nagy buli és nagyon jó hangulatban teltek az órák 🙂 Zentai tanárnő nagyon jól tud órát tartani és nagyon barátságos és jóindulatú is 🙂 Ebből a tárgyból 5-ös lettem.

Távol-keleti művelődéstörténet:
Ez alapvetően egy nagyon érdekes tárgy 🙂 Érdekelnek a különféle kultúrák és mindig szívesen hallok az ilyesmiről. Alapvetően hasznosnak tartom, bár voltak itt is olyan részek, amik, ha nem az a szakirányom, nem sok hasznát veszem. Bár ez a tárgy előadás, kötelező látogatni, mert aki nem teszi, annak külön beadandója is van. Minden országról más előadó beszél. Nekem a kínai és japán tetszett a legjobban, főleg az ünnepek érdekeltek. Japánban az első órán kb. ugyanazt vettük, amit már a Japán kultúra és társadalom órára is megtanultunk, a második órán pedig az Edo-kori társadalomról volt szó, ami szerintem nagyon izgalmas téma, mert én azt a korszakot eleve nagyon szeretem 🙂
A vizsga elég tartalmas volt. Feleletválasztós tesztet írtunk, amiben nagyon rámentek az idegen szavakra. Ezeket az előadásokon elmondták, tehát aki rendesen tudott jegyzetelni és meg is tanulta, annak simán sikerült. Volt beugrató kérdés is, így alaposan átgondoltam a válaszaimat. 5-ös lett.

Mai japán szakszövegolvasás 2.:
Ugyanolyan, mint az 1. Ugyanúgy kapunk egy adag olvasnivalót, amit a következő órán egyenként felolvasunk és lefordítunk. Voltak elég kemény szövegek is szerintem. Őszintén szólva erre is elég sok időm elment, így sosem volt időm megtanulni a kiszótárazott szavakat. De ahogy egy felsőbb éves írta, erre ott van a nyári szünet. Vizsga nem volt, a tanárnő az órai munka alapján osztályozott minket. 5-öst kaptam.

Ennyi volt a főszakos tárgy, következő bejegyzésemben a minorosakat fogom sorra venni. So, stay tuned guys 😉

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s