Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Japán


2 Comments

Szakdolgozat eredménye ^^

Április 15-ig kellett leadnunk a szakdolgozatot és hosszasan, körmeinket rágva vártunk az eredményre. Akkor kezdett eluralkodni rajtam a türelmetlenség, amikor előbb a kínai szakosok, majd a koreai szakosok is megkapták az eredményeiket, nálunk pedig még semmi hír nem volt. Egyszer sikerült elkapni Szabó Balázs tanár urat és megtudakolni, hogy ki az opponensem. Ahogy sejtettem, Umemura tanárnő az 🙂 Gondoltam, hogy hozzá fog kerülni, mert a népmeséken túl irodalmi művekkel is foglalkoztam. Bár azért aggódtam, hogy esetleg nem sikerült megfelelően szempontokra bontanom és érthető módon megfogalmaznom a kutatásom eredményét, illetve, bár mindent lehivatkoztam és százszor átnéztem, felmerült bennem, hogy mi van, ha valami mégis kimaradt? De megnyugtattam magam, hogy ilyesmi nem fordulhatott elő. Mindig azonnal hivatkoztam, Papp Melinda tanárnő átnézte a fejezeteket és én is többször átolvastam az egész dolgozatot. A hosszú várakozás miatt rémálmok is gyötörtek. Pl. egyszer azt álmodtam, hogy 4-es lett, de kiderült, hogy a 6-os a legjobb jegy, így nagyon elszomorodtam. Egy másik rémálmomban pedig megbuktattak. A barátok és ismerősök persze azt mondták, hülyeség az egész, tuti 5-ös lett. És igazuk volt! 😀
Örömmel mondhatom, hogy a szakdolgozatom, amivel vért izzadtam, 5-ös lett!!! 😀
Íme, itt a bizonyíték:

szakdoga eredmény
Június 6-án került be a Neptunba az eredmény. Külön értesítés nem jött róla, a Hallgató szakdolgozatai fül alatt kellett folyamatosan figyelni 😉


Leave a comment

Szakdolgozati címbejelentés

Kipipálva 🙂 Igazából már a múlt hét hétfőn leadtam a TO-n a papírt. Még teljesen időben, mert a péntek, október 16.-a volt a határidő. Mivel jobb szeretem időben elintézni az ilyesmit és már a nagyjából témám a nyáron megvolt, szeptemberben mentem konzultációra Papp Melinda tanárnőhöz. Azt mondta, hogy az oni téma még mindig elég tág és azon belül el kéne döntenem, hogy egyrészt mit tartok oninak (mert amúgy a tengu is az), illetve, hogy egész pontosan milyen szempont alapján szeretném azt vizsgálni. Az onival kapcsolatos legelső elképzelésem az volt, hogy az onit a magyar néphitben lévő ördöggel vonjam párhuzamba, amire már rögtön az elején azt mondta a tanárnő, hogy az nagyon sok lenne, nem férne bele a terjedelembe, így a magyar vonatkozást hagyjam ki belőle. Na akkor pár címet húzhattam is ki a bibliográfiámból. Közben elolvastam egy elég vaskos szakkönyvet, ami alapján kissé jobb rálátásom nyílt a témára és láttam, hogy valóban rengeteg elemzési szempont létezik. Szóval a következő célkitűzésem az oni pozitív és negatív jellegének a szembeállítása volt. Azonban, mivel a szakirodalomból megtetszett a Yamanba alakja is, ezért azt is bele akartam venni. A Yamanbát kevesen ismerik, igazából Onibabának is nevezik és 12022581_1044565772223131_4501206731732983533_oa legelterjedtebb ábrázolásmódja szerint amolyan hegyi banya alakja van. Kaptam a tanárnőtől egy vaskos, 400 oldalas könyvet, hogy olvassam el belőle az onival kapcsolatos meséket és válasszak közülük 15 db-ot. Ezt a könyvet láthatjátok a képen. Tele van népmesékkel (mukashibanashi) és a hozzájuk fűzött magyarázatokkal. A másik feladatom pedig az volt, hogy a Nihon Minzoku Jitenben olvassam el az oni és a tengu leírását. Emellé még hozzácsaptam a yamanbát és a marebitót is.
Erre két hetem volt. Hát húzós két hét volt, annyi biztos 🙂
A következő konzultáción megbeszéltük, hogy a tengukról nem szeretnék írni, mert arról már írt korábban más. Viszont mivel úgy vélem, hogy az oni és yamanba elég hasonló, de mindkettőnek van kevésbé ismert és az általános nézettől különböző megjelenésmódja is, ezt a kettőt szeretném összevetni. Szerencsére a tanárnő beleegyezett, szóval feladat no. 2, keressek 5-5 mukashibanashit és/vagy shinwát, amiket az elemzés alapjául fogok használni. Ezen felül természetesen bármi mást megemlíthetek, csak ne az legyen a fókuszban. Szóval így már lényegesen átláthatóbb az egész és felállítottam magamban egy rendszert, ami alapján dolgozni szeretnék. A szakdolgozat címe pedig: “Az oni és a yamanba alakja a népmesékben és a mítoszokban”. Teljesen elégedett vagyok 😀 Tetszik a téma és nagyon szívesen olvasok róla. Ez pedig egy nagyon fontos szempont. DSC_8179Sőt, rájöttem, ezen a vonalon még akár MA szakdogát is lehetne írni az alapkoncepciót kibővítve. Még lesz egy eligazítás valamikor, amikor a tanárnő némi támpontot ad, hogy hogyan is dolgozzunk. Szeretném január végéig megírni az egészet. A nagyobb munka a népmese/mítosz keresés és az irodalom elolvasása. El is mentem a Japán Alapítványhoz és kivettem a Nihon no mukashibanashi és a Youkai to bijou no shinwagaku c. könyveket, amiket a reményeim szerint a jövő heti szünetben át is tudok nézni. Continue reading


Leave a comment

A szakdolgozati témaválasztás nehézségei

Hát ide is eljutottunk. Ezt a bejegyzést azért írom, mert tudom, hogy vannak olyanok, akiknek a második év végéig még ötletük sincs rá, hogy miről kéne szakdolgozatot írjanak vagy, hogy egyáltalán mi is ez a szakdolgozat.
Sajnálatos dolog, de az egyetem nem fog senkinek teljes körű tájékoztatást adni arról, hogy mit és hogyan is kéne csinálni, erre mindenkinek magától kell rájönnie. Természetesen volt egy tájékoztató a témában, de minden kérdésre nem kapunk így választ. Bennem is sok megválaszolatlan kérdés és bizonytalanság van azt illetően, hogy hogyan is kéne ennek az egésznek hozzálátnom. Természetesen meg fogom írni a tapasztalataimat 🙂

De előbb nézzük is meg, hogy akkor mi is tulajdonképpen ez a szakdolgozat vagy micsoda?:
A szakdolgozat a BA 3 évének egyik lezáró momentuma, amivel a tanuló bizonyítja a szakmában való jártasságát. A szakdolgozatnak mindenképpen TUDOMÁNYOSNAK kell lennie. Ezt azért emelem ki, mert komolyan van, aki nem tudja. Ez azt jelenti, hogy ki kell választani egy adott témát, ami érdekel és még akkor is érdekelni fog, amikor kb. fél-egy éven át minden perced a kutatására szánod, valamint legyen hozzá szakirodalom. Szakirodalom nélkül nem fog menni! Azzal sem árt tisztában lenni, hogy mi számít szakirodalomnak. Természetesen a szakmában íródott, a szakmát kutatók által publikált értekezések. Tehát mondjuk egyetemek által kiadott tanulmányok, előadások írott anyagai, szakdolgozatok és beadandók. Ezekhez elég nehéz hozzájutni, mert vagy nagyon drágák vagy külföldi könyvtárakban vannak csak meg, vagy a neten szakmai adatbázisokban találunk rá. A szakmai adatbázisokra pedig elő kell fizetni, amit a tanuló nyilván nem fog megtenni, ha nem nagyon gazdag. Így az egyetem által előfizetett adatbázisokon bogarászhat. Azt azért érdemes tudni, hogy magyar nyelven szakmai anyagok nem igazán vannak, így kénytelenek leszünk az angol, német, japán vonalon keresgélni. Másodéves BA-sként még igen lassan fog menni a japánul olvasás, főleg, ha szakkönyvről van szó, így a BA diplomához nem elvárás, hogy a szakdolgozatunk összes forrása japán nyelvű legyen, de azért, úgy tudom, 2-3 japán nyelvű forrás kell benne szerepeljen. Egyébként megsúgom, hogy japán nyelvű szakmai forrást sokkal könnyebben fogunk találni, mint bármilyen más nyelvűt 😉 Pl. a Japán Alapítvány könyvtárának a számítógépén lévő CiNii adatbázisban.

A téma:
A téma kiválasztása legalább olyan nehéz, mint a szakirodalom összehalászása. Mert ugye nem lehet teljesen hétköznapi. Semmi értelme olyanról írni, amit mindenki tud, mert abban nincs semmi szakmai. Tehát az nem jó, ha csak egy szép hosszú leírást szeretnél készíteni mondjuk a teaszertartásról. Ne legyen túl összetett, mert BA-n nem várják el tőled, hogy teljesen új ötletetekkel és kutatással rukkolj elő. Az inkább egy MA szakdolgozat vagy egy doktori disszertáció feladata. De akkor miről is kéne írni? Olyasmiről, ami nagyon érdekel, találsz hozzá szakirodalmat és le tudod szűkíteni valami kisebb témakörre (pl. a japán nők helyzetének változása x és y dátum között ebben és ebben a tartományban). Ha vannak konkrét elképzeléseid, akkor meg kell érdeklődnöd, hogy melyik előadóhoz tartozik leginkább a téma és fel kell keresned őt, hogy felkérd a konzulensednek és megbeszéld vele, hogyan tovább. Nem biztos, hogy jóvá fogják hagyni az ötleted. Nekem pl. az volt, hogy a youkai-okról való gondolkodásmód változása, de azt mondta Papp Melinda tanárnő, hogy ez túl tág, szűkítsem még lejjebb. Keresgéltem szakirodalmat, mert összesen egy könyvem van a témában, de egyelőre még nem találtam mást, ami igazán megfelelő lenne. Olvasgattam népmeséket is, hogy esetleg azokon keresztül mutassam be, amit szeretnék, de nem érzem teljesen biztosnak a talajt. Szóval elkezdtem alternatívákban gondolkodni. Continue reading


Leave a comment

Negyedik szemeszter japán szakos órák és vizsgák

A korábbi gyakorlatot követve most is írok arról, hogy milyenek voltak az órák az elmúlt félévben.

Mai japán nyelvképzésről:
Ettől a szemesztertől kezdve másképp vannak a mai japános órák. 5 óratípus volt, amik közül választani lehetett. A lényeg, hogy legalább kettőt válassz. Lehet 2db mai japán 10. vagy 2db mai japán 11. vagy akár a kettőből egy-egy. A lényeg, hogy a Neptunban mind a két kódra fel kellett venni egy órát. Azonban Uchikawa tanárnőnek írni kellett mailt, hogy ténylegesen melyikre fogunk bejárni. Ajánlott többet is felvenni, mert a 2 legjobb jegyet írják be. A tanárnő blogján volt kiírva, hogy melyik óratípus miről szól, így el tudtuk dönteni, hogy melyik számunkra a legalkalmasabb. Én három mai japán órát választottam. Nem akartam, hogy csak 2 legyen, de 4 már sok lett volna, szóval ez tűnt az arany középútnak.
Az óratípusok:
作文 (Sakubun) – ezt vettem fel, szóval erről mindjárt részletesebben is írok.
読解+速読+漢字 (Dokkai/olvasási szövegértés + Sokudoku/gyorsolvasás + kandzsi) – Ez az óratípus az olvasásra erősít rá. Előre el kell olvasni, meg kell érteni otthon a szöveget, az órán pedig ezt kell olvasni. A kandzsikat is tudni kell belőle. A jegy a következőkből áll össze: gyors olvasás 15%, kandzsi teszt 15%, illetve két zh van, mindkettő 35-35%. Úgy hallottam, hogy ez az óra elég kemény. Személyes tapasztalataim nincsenek róla, de ha olyan olvassa a bejegyzésem, aki erre járt, akkor ossza meg a véleményét 🙂
文法+漢字 (Bunpou/nyelvtan + kandzsi) – Értelemszerűen nyelvtanról szól, illetve az előző félévben használt e-mail könyvből vették még az e-maileket tovább. Kandzsi teszt itt is van. A jegy a következőkből áll össze: e-mail 15%, kandzsi teszt 15%, két zh 35-35%. Én ezt az órát szeretném többek között a következő félévben felvenni. Mivel most legutóbb nem vettem fel nyelvtan órát, úgy érzem, kissé visszaestem.
卒業論文を書く準備をしよう (Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou) – Hogyan írjunk szakdolgozatot? Erről is mindjárt.
読みたい本を読もう (Yomitai hon wo yomou) – Egy kiválasztott könyv olvasása. Erről is mindjárt.

Mai japán nyelvképzés 10.
Sakubun:

Ezen az órán Ono-sensei arra tanít, hogyan kell sakubunt írni. Azonban figyelem, ez az óra elég kemény, mert minden héten szombat éjfélig kell írni egy minimum 600 írásjelből álló fogalmazást, mindig új témában és előre meghatározott formában és kifejezésekkel. Az első párra még volt ötletem, de utána szenvedtem vele, mire hétről-hétre megfelelő témát találtam. És mindig ráment egy egész napom, mire összeszedtem hozzá az adatokat, megfogalmaztam és megírtam. Először bármiről lehetett írni, utána mindig megmondta Ono-sensei, hogy mi nem jó. De azt nem nagyon, hogy akkor pontosan mi lenne jó. Amikor úgy éreztem, hogy ez végre jól sikerült, akkor kiderült, hogy az rosszabb lett, mint a többi. Kiderült, hogy van egy sablon és csak azok a sablon mondatok a jók, de ezt hetek után tudtuk csak meg. Sajnos én fél év elteltével sem tudom megmondani, hogy csak és kizárólag így lehet írni vagy másképp is jó, csak a sensei várja el ezt. Sajnos ez az óra nem olyan volt, mint amilyennek vártam. És a kapott jegyek között is volt rosszabb, így mondtam a sensei-nek, hogy nem ebből szeretném a szemeszter végi jegyemet kapni. Fontos, hogy ha akár egyszer elfelejted leadni időben a sakubunt, akkor megbuktál! Amúgy a jegyet a heti beadandókból és a szemeszter végi dolgozatból kapod. A zh-ra meg kell tanulnod a legjobban sikerült beadandódat és azt kell leírnod. Megmondom őszintén, azon a héten még sok másra is készülni kellett és a beadandóim a végén nagyjából 1200 karakterre bővültek, ami azért elég hosszú, így nem volt időm megtanulni a szöveget. Meg nem is értem, hogy mi értelme van bemagolni valamit. Mindegy, legközelebb a nyelvtanos órát veszem fel, mert az tűnt a leghasznosabbnak számomra.

Mai japán nyelvképzés 11.
Yomitai hon wo yomou:
Ezt bevallom azért vettem fel, mert szeretek olvasni és fordítani 🙂 Az óra lényege, hogy kiválasztasz egy neked szimpatikus japán nyelvű könyvet, ami nem manga és azt olvasod óráról órára. Az elolvasott részről írnod kell egy beadandót. Valamint a szemeszter folyamán kétszer kell belőle előadást tartanod, először magyarul, majd japánul. A jegyet a beadandók és az előadások adják. Igazából attól függ, hogy mennyire nehéz számodra ez az óra, hogy milyen könyvet választasz. Azért előnyös ezt felvenni, mert az óra keretében tudsz szakirodalmat olvasni. Nekem volt egy olyan problémám, hogy mivel még nem volt meg pontosan a témám, így nem tudtam szakirodalmat sem szerezni. Angol nyelvű szakirodalmam volt, de azt nem olvashattam az órán. Van egy jó pár japán nyelvű könyvem, viszont túl egyszerűt nem akartam olvasni. Nagyon szimpatikus volt a Shinsengumiről szóló és akkor még benne volt a pakliban, hogy esetleg arról írnék szakdolgozatot, viszont kiderült, hogy az régi japán nyelven íródott. Csak annyit, hogy az nem túl egyszerű 🙂 Szóval végül egy light novel mellett döntöttem, amit még a nyáron vettem, mert megtetszett a borítója, de fogalmam nem volt róla, hogy miről szól. Jól kiszúrtam magammal 🙂 Marha nehéz olvasmány volt tele ismeretlen kandzsikkal. Több időm ment el szótárazásra, mint fordításra és a történet nagyon nem akart kibontakozni, így mindig azon agyaltam, hogy mivel még mindig nem történt benne kb. semmi, miről írhatnék összefoglalót. Az egyetlen előnye a dolognak, hogy voltak benne hasznos kifejezések is, amiket így megtanultam. Az olvasmány mellett szintén beleszámít a jegybe a kandzsi tesztek. Ez viszont kissé húzós. 4 fejezetnyi kandzsit kérdez ki a tanárnő minden teszten. Mármint random kérdez belőle kandzsikat, de nyilván az összeset tudni kell. Ami azért elég sok 🙂 Annyi könnyítés van a dologban, hogy a 4 leckéből 2 még az előző tesztben szereplőnek az ismétlése. Tehát az elsőre 4 leckét kell megtanulni, a többire mindig plusz kettőt. Azért így is rámegy szerintem az ember hétvégéje. Viszont ez legalább tényleg hasznos. Az ismétlés részét is jó ötletnek tartom, mert különben nem lenne időm ismételni és úgy nem rögzül hosszú távon az írásjel. Szóval bár tényleg sok időt elvesz az erre az órára való készülés, szerintem egyáltalán nem teljesíthetetlen 😉
Sotsugyou ronbun wo kaku junbi wo shiyou:
Itt pedig egy könyvből vettünk minden héten új leckét, amit előre meg kellett már otthon csinálni, illetve hétről hétre kapott mindenki egy részt egy másik könyv szövegéből, amit otthon le kellett fordítani. Ez a másik könyv a szakdolgozatírásról szólt és komolyan még jó is lenne, ha nem ugyanazt taglalná vagy hússzor 🙂 Szóval kicsit lassan halad a magyarázat, de a benne lévő dolgok hasznosak. Minden órán írtunk véleményezést, ami beleszámít a jegybe, valamint előadást kellett még tartani és a végén egy riportot írni a választott szakdolgozati témánkról, ami szintén beleszámított. Mivel még volt olyan, akinek ötlete sem volt, hogy miről szeretné írni a szakdolgozatát, kinézett valami témát, és arról beszélt. Nekem két konkrétabb témám van, de mindkettőhöz eleddig csak egy angol nyelvű szakirodalmat találtam, így úgy terveztem, hogy a nyáron fogok bele komolyan a szakirodalom keresésébe és egyeztetek a választott témavezetővel, hogy megbeszéljük, melyik legyen a végleges, elfogadja-e valamelyiket. Szóval én úgy döntöttem, hogy mind az előadásomban, mind a riportomban erről a kettőről fogok szólni. Az első témámhoz végig kiolvastam a könyvet, a másodiknál pedig a könyv felét, szóval abból azért már lehetett dolgozni. Tehát nem baj, ha még nem tudod a témát, válassz ki valamit, ami esélyes és nézz utána a dolognak. Bár nagyon sok időm elment az előadás megírásával, valamint a riporttal is, legalább jobban áttekinthetővé vált a választott témám és újabb ötleteim is támadtak. Egy jó tanács a riporthoz: lehetőleg alaposan tagoljátok. Én bevezetés, tárgyalás, befejezésre szedtem szét és nagyon egyben volt, ami sokat rontott a jegyen, de szerencsére ki tudtam javítani. Nekem a problémám azzal volt leginkább, hogy elég bonyolultan fejeztem ki magam, mert mindig mindent bonyolultan fogalmazok meg és ez a japánban talán nem a legcélravezetőbb. Valamint nem tudtam megítélni, hogy a szótárban található szavak közül melyik illik a legjobban a kontextusba. Talán jobb lett volna egyszerűbb szavakat használni.
A jegyeim pedig a következőképp alakultak: Mivel Ono-sensei eléggé szigorú volt és a fél év végére sem kristályosodott ki bennünk, hogy akkor mit is szeretne tőlünk pontosan, így szóltam neki, hogy a jegyem a másik két óráról szeretném majd kapni. A könyvolvasós órára 5-öst kaptam, a sotsuronosra pedig 4-est. Nagyon szerettem volna két 5-öst és rettenetesen letört, hogy ez nem jött össze. Hetekig elment a kedvem mindentől. Jövőre igyekszem másképp tanulni. Igazából a riporttal volt a probléma. Azon belül is a nyelvtan és szóhasználat húzta le, így ráfekszem a szavak tanulására és felveszem a nyelvtan órát, meg átnézem az eddigi nyelvtan. Continue reading