Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak

Második féléves vizsgák

Leave a comment

Szerencsére már túl vagyok a vizsgákon, de egy elég kemény időszakot tudhatok magam mögött 🙂
A gyakorlati vizsgákat előbb letudtuk, azonban sajnos eléggé szét lettek szórva a vizsgáim, mert több is kb. ugyanarra az időpontra esett volna.

Japán nyelvi vizsga és alapvizsga

A félévet egy az egész éves anyagot felölelő vizsgával zártuk, valamint szóbelink is volt. A szóbelire 3 témakörből kellett felkészülni, mert pár rövidebb általános kérdés után “húzni” kellett a 3 téma közül és arról több percen keresztül kellett beszélni (kb. 3-5 perc). Ez így persze rövidnek tűnik, de amikor leülsz megfogalmazni a szöveget, rájössz, hogy 3 perc is baromi hosszú tud lenni. A három téma pedig: 1.) Valamilyen vicces történet. 2.) Mesélj egy olyan helyzetről, ahol bajba kerültél. 3.) Egy híres ember életrajza.
A harmadik fogott ki rajtam. Nincs igazán olyan sztár, akiért rajonganék, szóval maradtam a történelmi és irodalmi alakoknál. Először Akutagawa Ryuunosuke volt az esélyes, de tőle nem olvastam még olyan nagyon sokat, így egyszerűbbnek tartottam Hijikata Toshizou-t. Hijikatáról és a Shinsengumiről már rettentő sok feldolgozás (anime, manga, dorama) készült, könyvet is olvastam a témában, meg a neten is csomót olvastam már róla. Viszont először túl hosszú lett a szövegem, utána meg nem tudtam eldönteni, hogy mit kéne kihúznom belőle. Megfogalmazni sem volt könnyű. Mindegy, végül nem is az életrajzot kaptam. A szóbelin teljesen leblokkoltam, ami azért furcsa, mert elég sokat készültem rá és azért abban biztos voltam, hogy el is tudom mondani, amit tanultam. Erre mielőtt bementem valamiféle pánikroham tört rám és éreztem, hogy kezdek rosszul lenni. Mire sorra kerültem, már nagyon ki voltam és ironikus módon az egyszerű felvezető kérdésekre alig tudtam összeszedni a válaszaimat. Viszont amikor a szöveghez értem, az már ment rendesen. Azóta sem értem, hogy miért volt ez, hiszen még Conon is tartottam anno előadást a nagy színpadon és többször is adtam már elő teljesen idegeneknek is. Remélem, többé ilyen nem lesz. Szóval aggódtam, hogy a szóbelim csúfosan sikerült és a keigo eléggé a gyenge pontom, így az is vitte lefelé a pontjaimat a dolgozatokban. Meg szerintem nagyon sietek dolgozatíráskor, ugyanis kihagyok írásjeleket vagy máshova teszem a zöngésítőt, mint ahova kéne.
Viszont mindent egybe vetve, kaptunk egy kis pluszt, így végül 5-ös lettem 😀 Ami ugye 3 jegynek számít, mert három modulból áll a nyelvképzés.
Az alapvizsgáról nem írnék sokat, mert Noémi már megtette pár éve és nagyjából ugyanaz volt nekünk is. Az alapvizsgának nincs szóbelije. Június 6-án írtuk. Nekem 4-esre sikerült, amin először javítani szerettem volna, de a hónap végén lett volna rá lehetőség, addigra meg már kissé leszívott a többi tárgy és alig vártam, hogy pihenhessek. Végül meggyőztek, hogy a 4-es sem rossz jegy.

Japán kultúra és társadalom 2.

Erre a vizsgára nagyon sokat kellett tanulni, de úgy érzem, minden hasznos, amit tanultam. Az órán kapott kandzsis cetliket kiszótáraztuk, az órai jegyzetet pedig kiegészítettük, így többen összefogva végeztünk a vizsgáig. Elég sok vizsgafeladat volt, aminél a legtöbbre elég volt röviden is válaszolni, de volt 1-2 hosszabban kifejtős is. Volt benne vaktérkép, ahol egy pár helyet meg kellett határozni. Illetve a korábbi cetlik kandzsijait nem kérte számon Umemura tanárnő, viszont a rajtuk szereplő szavakat tudni kellett hiraganával. Pl. tudni kellett a hónapok régi neveit és a hónapokhoz köthető fontosabb eseményeket (pl. ころもがえ). Az évszámokat és az ételeket is ruhákat is tudni kellett, meg mivel elég változatos kérdések voltak, az ötöshöz kb. mindent tudni kellett. A politikával eléggé hadilábon álltam, például nem tudtam az összes párt és azok képviselőinek nevét. Pont volt egy olyan kérdés, ahova a jelenlegi kormánypártokat kellett beírni és beírtam egy olyat, ami nem kormánypárt. Meg az egyik étel neve (ぞうに) nem volt ismerős. Igazából az おせち tudtam, hogy micsoda, de nem tudtam, hogy a ぞうに az egyik fogása. Ezt már nem vettük át órán és bár utána néztünk az ételeknek, azt már nem tudtuk, hogy az おせち miből is áll.
A vizsgán két hely kihagyással ültünk, így megmondom őszintén, nekem fel sem tűnt, amikor már körülöttem mindenki kiment a teremből. Én annyira belemerültem az írásba és már olyan sokat írtam, hogy csak azt vettem észre, hogy Umemura tanárnő odajött hozzám, hogy beszedje a dolgozatom. Meg is jegyezte, hogy nagyon sokat írtam és biztos ötös lesz. Ekkor vettem észre, hogy már mindenki beadta a dolgozatát és csak rám vártak 😀
A végeredmény pedig 5-ös lett 🙂

Szöveg, írás, kiadvány

A jegy az írásbeli vizsgából és a két beadandóból állt össze. Mindkét beadandómra megkaptam a max. pontszámot, de a vizsgában sem ronthattam sokat, mert elég szigorú volt a ponthatár. A vizsgát Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot c. könyvéből írtuk, ami azért volt egyszerű, mert a lényeget kb. 8 A4-es oldalra is össze lehet belőle szedni. A könyv tele van olasz nevekkel és könyvcímekkel, meg kísérletek leírásával, amit nem kell tudni. Kérdésnek pedig ilyenek voltak, hogy “hogyan válasszunk témát” vagy “milyen forrásokkal dolgozhatunk”. Szóval szerintem teljesíthető volt. Ez is 5-ös lett.

Távol-keleti művészettörténet

Erre is nagyon sokat kellett szerintem tanulni. Az órák nagy részén a koreai művészetről volt szó, a japán művészetről pedig egy olyan prezentációt tartott a meghívott előadó, amit elég nehéz volt követni szerintem. Így itthon fogtam magam és megpróbáltam rendszerezni az anyagot, ami több napomba tellett. Az órán levetített képekhez kellett társítani a szöveget, illetve a különféle technikákat is ismerni kell. Végül a japán művészet 52 oldal lett, a koreai pedig 33. Pár kevésbé lényeges dolgot leszámítva mindent tudtam. A vizsga úgy nézett ki, mint előző félévben. Mecsi tanárnő képeket vetített és azokról kellett írni, illetve volt egy olyan feladat is, hogy a Japán vagy Korea korszakait kellett sorrendbe tenni. Szerintem ez volt az egyik legkönnyebb kérdés. A képekre elég volt csak a lényeget leírni, de én mindent írtam, ami csak az eszembe jutott. Pl. Seokguramnál még azt is leírtam, hogy 47 km-re van Bulguksától 750 m magasan. Szóval itt is kisregényt írtam 🙂 A Kamakura-korszakról alig vettünk valamit és volt egy kép, amit tényleg csak érintőlegesen vettünk. Na pont az volt a vizsgán. Jó nagy mázli, hogy én állítottam össze a tanulnivalót, így megjegyeztem a képet, különben biztos nem sok fogalmam lett volna róla, hogy micsoda. A vizsga jegybe a beadandó 40%-al számított bele, de szerintem az is jó lett. A végeredmény 5-ös 🙂

Bevezetés a nyelvtudományba

Ez egy első féléves vizsga, amire akkor nem nagyon tudtam készülni, így felvettem másodjára is a tárgyat vizsgakurzusként. Emiatt nagyon ideges voltam, mert a két könyv közül, amikből készülni kellett, az egyik számomra nagyrészt értelmezhetetlen volt. Szerencsére kaptam egy nagyon jó jegyzetet és kidolgozott tételsort a minta tételsorok alapján. A mellé elolvastam a Nyelv és a nyelvek c. könyvet, ami nagyrészt arról szólt, ami a Bevezetés a nyelvtudományba c. könyvben is volt, csak jóval érthetőbben leírva. Így már nagyon sok mindent megértettem, amiben pedig bizonytalan voltam, megbeszéltem az unokatesómmal, aki az ELTE magyar szakán végzett. Tőle kaptam még pár könyvet, amiket hozzáolvastam. Igazából a fogalomtár volt a leginkább segítségemre, mert nagyon jól meg voltak benne magyarázva a dolgok. Az egész kidolgozott tételsort átírtam magamnak, plusz beleírtam az olyan későbbi kérdéseket is, amik nem szerepeltek benne. Emellett pedig kiírtam azokat is, amik még nem voltak kérdések. Ez utóbbi szerencsés ötletnek bizonyult, mert most olyan kérdéseket is kaptam, amik korábban egyáltalán nem voltak. Az egészet nagyon megtanultam és már annyira átláttam az egészet, hogy olyan kérdésre is tudtam válaszolni, ami a jegyzetemben nem szerepelt. A dolgozat megírására amúgy összesen 45 perc áll rendelkezésre és 15 kérdésre kell 1-3 mondatot választ adni, helyenként példával. Csak akkor lehet mindenre válaszolni szerintem, ha valaki folyamatosan ír. Én végig körmöltem 42 percet és így tudtam minden kérdésre választ adni. Nagy örömömre ez is 5-ös lett 🙂

Bevezetés az irodalomtudományba

Az órákra nem jártam be, de állítólag nagyjából azt magyarázta a tanár, amik a nekünk átküldött ppt-ken is szerepeltek. E mellé még kaptunk egy halom olvasnivalót is. Majdnem mindent el tudtam olvasni és az összes ppt-t átvettem. Szintén csináltam magamnak jegyzetet minden irányzatról és minden műről. Rájöttem, hogy a posztmodern irodalomtudomány nekem egyáltalán nem tetszik. A kínálatban szerepelt az orosz formalizmus, strukturalizmus, újhistorizmus, angolszász újkritika, narratológia, intertextualitás, transztextualitás, stb…
A szövegek nagy részéről már most nem tudnám elmondani, hogy miről is szólt vagy már akkor sem értettem teljesen, amikor olvastam. Az egyik pedig olyan mélységesen unalmas volt, hogy majdnem elaludtam rajta.
A vizsga feleletválasztós teszt volt, ahol volt egy idézet valamelyik pdf-ből és ahhoz kapcsolódóan jöttek a kérdések (pl. ki írta, milyen irányzathoz tartozott, kire volt hatással, illetve az idézetből hiányzott egy szó, amit be kellett helyettesíteni – pl. konstrukciós elv). Szerintem nehéz volt, mert az egyik idézetnél, mivel a szövegben kismilliószor hangzott el a konstrukciós elv, azt karikáztam, de nem az volt a helyes válasz. Összesen 50 kérdés volt, minden válasz 2 pontot ér. Végül ez 3-as lett és mint utóbb kiderült, ha még egy kérdésre jól felelek, akkor 4-es is lehetett volna… Nagyon bosszant! Javítóvizsgát lehet írni, de ha az rosszabbul sikerül, akkor a rosszabbik jegy kerül végül beírásra. Mivel az irodalomtudomány számomra eléggé értelmezhetetlen, így nem mertem megkockáztatni a javítót, mert nem vagyok benne biztos, hogy nem rontanám le még a 3-ast is. Iszonyat sok ember lett amúgy hármas és csak egy embert találtam eddig, akinek 5-ös lett. Szóval nehéz volt. Ááh, ez a 3-as életem végéig bosszantani fog.

Távol-keleti vallások 1.

3 hosszú kifejtős feladatot kaptunk, amiből az egyik vagy kép vagy szöveg elemzés. Az előttünk és az utánunk következő csoport is olyan szöveget kapott elemzésre, amit órán is felolvasott a tanár, mi viszont egy olyat, amit még életemben nem láttam. Mivel a másik két kérdés elég egyszerű volt és jó alaposan ki is fejtettem őket, ez a szövegelemzős feladat jelentett számomra komolyabb kihívást. A feladat az volt, hogy írjunk arról, a szövegben milyen vallások szinkretizmusa figyelhető meg. Én teljes mértékben meggyőztem magam, hogy a tibeti 3 vallásról van benne szó, mert olyan szavak voltak a szövegben, amik erre engedtek következtetni. Sajnos a szöveg nem tibeti volt, hanem mongol és a sámánizmus és buddhizmus szinkretizmusáról kellett volna írni. 2 oldalt írtam arról, hogy én mit olvastam ki belőle… Sajnos így erre a 10-ből csak 5 pontot kaptam, aminek a végeredménye, hogy 4-es lett a dolgozatom. Bementem személyesen a tanárnőhöz és végül annyiban állapodtunk meg, hogy a jövő kedden megyek még belőle javítani. Szerencsére nem mind a három kérdés lesz, csak az elemzős helyett kapok egy másikat.

Kínai történelem és országismeret 2.

Eredetileg a kínai minor miatt vettem fel a tárgyat, de utána másik minort választottam és ezt nem adtam le. Emiatt egy kicsit végül szidtam magam a vizsga előtt, mert nem nagyon jutott már időm tanulni rá. Egy 45 oldalas anyagot kellett megtanulni, ami a széttagoltság korától a Qing-dinasztiáig vette Kína történelmét és amellett, hogy rettentő sok volt benne a kínai írásjel (amiket természetesen tudni kellett), rettentő sok volt benne a név is. A királyok és császárok uralkodásának évszámát most nem tanultam meg, mert nem volt annyira szükséges és végül 2 nap alatt készültem fel, az írásjelekből pedig egyet sem gyakoroltam, csak igyekeztem megjegyezni, hogy ha egy névben vagy címben ismerős írásjel szerepelt. Pl. Yongle (Örök Boldogság), Vízparti történet (4 írásjel, az első a víz), Nuerhachi (végén piros, azaz 4 írásjel és az utolsó a piros). Viszont a Qing-re már nem maradt időm. Még vasárnap este elolvastam az ópiumháború kitöréséig, de hétfő reggel a vizsga előtt úgy éreztem, azért legalább addig meg is kéne tanulnom, szóval nagyon gyorsan megtanultam a Qing felét is. Ez nagy mázli volt, mert a Song és a Qing volt a kifejtős kérdésem. Amúgy úgy éreztem, hogy ez a vizsga nem fog menni, de miközben a Song-ról írtam, teljesen lenyugodtam és folyamatosan jutottak eszembe a dolgok. Volt egy csomó fogalom is, amikből csak kettőt nem tudtam, de a többire nagyon sokat írtam. Az írásjeles feladatnál pedig 6 hanzival írt nevet is felismertem és azokról is tudtam írni. Szóval elég jó lett végül és 5-öst kaptam rá 🙂

Az Új kutatási módszerekből ugyebár nem volt vizsgám, mert mindenki megkapta az 5-öst, aki az összes előadáson részt vett. Szóval így elég jól sikerült ez a félév, de még mindig nem vagyok elégedett magammal. A következő félévben a mindenből kitűnő a cél 😀
Úgy érzem, egy kis rutint nyertem, mert most tényleg jobban teljesítettem, mint az első félévben. Pedig most a szorgalmi időszak alatt is nagyon sokat tanultam és csináltam a beadandókat, meg szakirodalmat olvastam. A vizsgaidőszak kicsit kikészített és éjszakánként nem tudtam aludni, napközben meg végig fáradt voltam, de túléltem. Most pihenek egy nagyot, aztán még a szünet alatt tanulom a japánt, mert idén az N3-as nyelvvizsgára szeretnék menni.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s