Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Japán


2 Comments

Szakdolgozat eredménye ^^

Április 15-ig kellett leadnunk a szakdolgozatot és hosszasan, körmeinket rágva vártunk az eredményre. Akkor kezdett eluralkodni rajtam a türelmetlenség, amikor előbb a kínai szakosok, majd a koreai szakosok is megkapták az eredményeiket, nálunk pedig még semmi hír nem volt. Egyszer sikerült elkapni Szabó Balázs tanár urat és megtudakolni, hogy ki az opponensem. Ahogy sejtettem, Umemura tanárnő az 🙂 Gondoltam, hogy hozzá fog kerülni, mert a népmeséken túl irodalmi művekkel is foglalkoztam. Bár azért aggódtam, hogy esetleg nem sikerült megfelelően szempontokra bontanom és érthető módon megfogalmaznom a kutatásom eredményét, illetve, bár mindent lehivatkoztam és százszor átnéztem, felmerült bennem, hogy mi van, ha valami mégis kimaradt? De megnyugtattam magam, hogy ilyesmi nem fordulhatott elő. Mindig azonnal hivatkoztam, Papp Melinda tanárnő átnézte a fejezeteket és én is többször átolvastam az egész dolgozatot. A hosszú várakozás miatt rémálmok is gyötörtek. Pl. egyszer azt álmodtam, hogy 4-es lett, de kiderült, hogy a 6-os a legjobb jegy, így nagyon elszomorodtam. Egy másik rémálmomban pedig megbuktattak. A barátok és ismerősök persze azt mondták, hülyeség az egész, tuti 5-ös lett. És igazuk volt! 😀
Örömmel mondhatom, hogy a szakdolgozatom, amivel vért izzadtam, 5-ös lett!!! 😀
Íme, itt a bizonyíték:

szakdoga eredmény
Június 6-án került be a Neptunba az eredmény. Külön értesítés nem jött róla, a Hallgató szakdolgozatai fül alatt kellett folyamatosan figyelni 😉


Leave a comment

6. szemeszter japán szakos órák és vizsgák

Ééééés elérkezett annak is az ideje, hogy a BA utolsó ilyen jellegű bejegyzését megírjam. Igen, tegnap abszolváltam 🙂 Az egyik szemem nevet a másik pedig sír. Örülök, hogy idáig eljutottam, de ugyanakkor sajnálom is egy kicsit, hogy vége. Akármennyire is kikészítő volt néha (sokszor 😛 ) az egyetem, én akkor is jól éreztem itt magam. Megismerkedtem egy csomó érdekes, csodálatos és kedves emberrel és állítólag fejlődtem is, de ezt majd a záróvizsga bizottság eldönti 🙂 Kicsit sajnálom azt is, hogy nem sikerült többet blogolnom, de hát így alakult. Ha felvesznek MA-ra, akkor még hallotok felőlem 😉 Nem is tudom, hogy létezik-e japanológia MA-ról magyar blog. Reméljük, hogy én leszek az, aki majd megírja 😀 Mert igen, jelentkeztem arra is 🙂 Ugyan majd mellette egészen biztosan dolgoznom kell és kemény lesz, de úgy érzem, számomra ez fontos és szeretném még jobban elmélyíteni a tudást, valamint fordítási és remélhetőleg tolmács gyakorlatot szerezni. A felvételis tapasztalataimról majd írok, meg arról is, hogy hogyan sikerül, illetve még tartozom a záróvizsgával, meg hasonlókkal, amit mondjuk többek között azért nem írtam még meg, mert még csak ezután lesz a záróvizsga 🙂 :S 🙂

Japán történelem 2.

A kedvenc tárgyam volt ebben a félévben 🙂 Amúgy is nagyon érdekel a töri, imádom hallgatni, imádok olvasni róla és végre eljutottunk az Edo-korig, illetve a Bakumatsu-ig, ami a személyes kedvencem, csak legnagyobb szívfájdalmamra az idő szűkösségéből adódóan ez utóbbin eléggé átrohantunk. A Shinsengumi-t pedig még csak nem is érintettük 😦 Arról nem is beszélve, hogy a második világháborúig jutottunk és azt is elég foghíjasan vettük. Kissé küzdök is az utolsó záróvizsga tétellel, mert szerintem abszolút bármit kérdezhetnek, de alig hallottunk a témáról. Talán wishful thinking a részemről, de én még bízom benne, hogy ezt az utolsó tételt addig kiveszik. Bár erre így 12 nappal a vizsga előtt talán már nincs esély. Mindenesetre a japán töri óra ugyanolyan jó volt, mint az előző féléves első felvonása. Ugyan szerintem most kevesebb volt a poén, ez talán a szűkös időkeretnek tudható be. Szabó tanár úr azért egy csomó érdekes dolgot hozzáfűzött a törzsanyaghoz, amik nem voltak benne sem a méretéből és súlyából adódóan emberölésre is alkalmas Conrad Totman féle Japán története sem pedig Jamadzsi Maszanori Japán című könyvében. Amúgy mindkettő jó könyv és nagyon hasznos lehet az órán elhangzottak kiegészítéséhez, szóval csak ajánlani tudom őket. Jamadzsi-sensei könyvéhez már csak antikváriumban jutottam hozzá, szóval ott érdemes keresni. Visszatérve a Japán töri 1. sem pite tananyagmennyiségét tekintve, a 2. sem múlta alul a várakozásaimat. A vizsga ebben a félévben is teszt volt és sajnos volt olyan kérdés, ami biztos nem hangzott el az órán, így maximum tippelni tudtunk. Viszont szerencsére 5-öst kaptam és ez a lényeg 🙂

Mai japán nyelvképzés

Megint több modulból lehetett választani és mivel az előző félévben nekem bejött a japánokkal való társalgás és a szakdolgozatírós óra, így most is azokat vettem fel. Igazából az egyik helyett egy nyelvtan órát szerettem volna felvenni, de meglepetésemre olyan nem volt. Pedig így a japán nyelvű záróvizsga előtt nem ártott volna egy alapos ismétlés. Uchikawa-sensei és Ono-sensei is tartott olyan órát, aminek a keretében átnézték a szakdolgozat japán nyelvű összefoglalóját, így az egyik ilyet mindenképp érdemes felvenni. Az olvasási szövegértés (dokkai) órán állítólag elég nehéz szövegeket vettek. Arra nem jártam, úgyhogy ennél többet nem tudok mondani róla. Viszont utóbb rájöttem, hogy talán érdemes lett volna felvennem, mert a japán nyelvi záróvizsgának tetemes része szövegértési feladat. A japán vendéges órán sajnos ebben a félévben nagyon kevés japán volt, mert sokuknak pont akkor volt órája. Sajnos nehéz lett volna összehozni, hogy nekik is jó legyen, meg nekünk se legyen óraütközés. Idén a Japán Alapítvány egy felkéréssel is megkeresett minket. A Világjáró Gyerekek című programsorozat keretében Japánnal is megismerkedhettek a gyerekek és erre kerestek önkénteseket. A feladat egy kamishibai előadás megtartása volt, amihez a képeket az órán mi rajzoltuk meg. A program egyébként szerintem tök jó volt, mindannyian yukata-ban voltunk és úgy szerepeltünk, majd a gyerekeknek segítettünk a kalligráfiában. Levezetésképp pedig teáztunk a tanárnővel a Marumoto teaházban. Az Alapítvány és a résztvevők is elégedettek voltak, szóval nem bántam egy percig sem, hogy jelentkeztem a dologra. Az órák fele tehát a kamishibai-ra való felkészülés volt, amihez az előadandó mesét is mi fordítottuk. Az órák másik felén pedig a szokásos módon, különféle témákról beszéltünk a japán vendégekkel. Szerintem ebben a félévben kevesebb lehetőség volt a társalgásra, mivel a rajzolás közben nem beszéltünk annyit, mint a múlt féléves órákon, így nem tudom, hogy ilyen téren fejlődtem-e valamit, de egyébként élveztem. Készülni erre az órára meg annyit nem kellett, mint mondjuk a könyvolvasósra, így jutott időm a szakdolgozatra. A sotsuron óra, azaz a szakdolgozat írásos ezúttal már level 100 volt. Ezt úgy értem, hogy fejenként kellett egy fél! órás előadást tartani japánul a szakdolgozati témánkról. Mondanom sem kell, hogy az első egy-két előadás időpontra nem tolongtak az emberek 🙂 Érdekes volt mindenki témájáról előadást hallgatni, és olyan szempontból pedig magamra nézve is hasznos volt, hogy újra és újra össze kellett szednem magamban azt, amit a szakdolgozat megírásához elolvastam, valamint egy rendszert kellett kigondolnom, ami alapján a lényegi információkat mások számára is érthető módon össze tudom foglalni. Az egyetlen, és szerintem nagy problémám az volt ebben a félévben, hogy nem vettem fel olyan órát, amire kandzsikat kellett volna tanulni. Ezért nem is nagyon tanultam, elment a többi dologra az idő :S Most már kissé bánom. Talán a legjobb kombó egy szakdogás és egy kandzsis óra és/vagy a dokkai. Ja, és hát az érdemjegyeket majdnem elfelejtettem 😀 Szóval a japán vendéges óránál egy rövid szóbeli volt, kötetlen beszélgetés. A sotsuron-os órán több dologból állt össze a jegy. Az előadás előtt fel kellett tenni 3 kérdést a témánkkal kapcsolatban a többieknek, illetve egy szószedetet is feltöltöttünk a prezentációnkhoz, majd jött maga a prezentáció, utána pedig egy 10 kérdéses igaz-hamis tesztet kellett összeállítani és végül pedig minden órán kellett írni véleményezést naplószerűen, az is beleszámított a jegybe. Nekem mindkét óra jegye 5-ös lett 🙂
Continue reading