Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Keleti nyelvek és kultúrák – Japán


6 Comments

Harmadik féléves vizsgák

Mert ez eddig kimaradt.
Sokáig abban reménykedtem, hogy jó hamar letudom a vizsgáimat, mert nem volt belőlük olyan sok, viszont annál tovább tartott a tananyag feldolgozása és megtanulása. Így sajnos egészen Január végéig vizsgáztam :S Lássuk, hogy melyik milyen volt.

Elektronikus írástechnikák, tipográfia
A félév folyamán többször is kaptunk otthoni szerkesztéses feladatokat, azokat is értékelte, valamint a félév végére is kaptunk egy olyan, több oldalas szerkeszteni való feladatot, ahol az összes addig tanult technikát alkalmazni kellett. Kicsit jobbra számított, sajnos csak 4-es lett. Viszont nem igazán volt időm javítani, így inkább hagytam. Külön vizsga nem volt belőle.

Helyesírás, korrektúra
A félév folyamán végigrohantunk a Helyesírási szabályzaton, amit gyakorlatilag a vizsgára fejből tudni is kellett volna. Szerintem lehetetlen az egész szabályzatot ennyi idő alatt megtanulni és megfelelően alkalmazni úgy, hogy az embernek nem a magyar a főszakja. Eddig úgy gondoltam, hogy helyesen írok magyarul, de sajnos a vizsgán kiderült, hogy mégsem… A vizsgán, ami írásbeli volt, vegyesen voltak rövid feladatok, amiknél vagy ki kellett választani, hogy hogyan kell helyesen leírni az adott dolgot, vagy magunktól kellett leírni azt. Illetve volt egy tollbamondás és korrektúrázandó szöveg is. Első nekifutásra 3-ast kaptam, amin nagyon kiakadtam, mert nem akartam elhinni, hogy jobb a japán helyesírásom, mint a magyar. Szóval a rá következő héten megint nekifutottam a dolognak közvetlen a japán karácsonyi parti előtt és sajnos megint nem sikerült jobbra, pedig nagyon átnéztem a szabályzatot. A tanárnő pedig úgy osztályozott, hogy nem azt nézte, mit tudunk, hanem azt, hogy mit nem. Azaz egy tévesztés mínusz két pont. Így elég nehéz jót írni sajnos.

Mai japán nyelvképzés
Itt külön számított mindegyik óra. A csütörtökinél beleszámított a zh is. Valamint a kandzsi tesztek adták még a jegyet és a hétfői esetében a beadandók és az előadás játszott közre. Így nekem a jegyeim 5, 5, 4 lettek.

Szakszövegolvasás 1.
Na ez egy érdekes vizsga volt 😀 Még a félév elején három különböző csoportba osztott minket Umemura tanárnő az alapján, hogy korábban ki hogyan teljesített. Az A csoport a legerősebb, Umemura tanárnő csoportja, én is ebbe járok. A B és a C csoport gyengébbek. Az A csoportban mi irodalmi szövegeket kaptunk fordításra, ami elég nehéz volt, de legalább a félév folyamán nem volt belőle számonkérés. A másik két csoportban külön kandzsikat is kellett tanulni, mivel a félévi vizsgára mindenki ugyanazt a feladatot kapta fordításra és félő volt, hogy a gyengébb csoportoknak rosszul fog sikerülni és nem lesz, mi felhúzza a jegyet. Szóval a vizsgán mindenki kapott két szöveget. Az első egy viszonylag egyszerű szöveg volt (legalábbis számomra). Inkább a szótárazással ment el nagyon sok idő és azzal, hogy szépen, magyarosan fejezzük ki magunkat. Apropó, a szótárazással is akadtak gondok. Umemura tanárnő mondta, hogy a vizsgán nem lehet telefont használni, ezáltal az androidos szótár kilőve. Valamint laptopot és tabletet sem lehetett használni, azaz semmi olyasmit, amivel fel tudunk csatlakozni az internetre és esetleg segítséget kérni valakitől. A kézi szótár és a szótárgép engedélyezve volt. Viszont az emberek 99%-ának egyik sem volt. Vizsga előtt pár héttel eléggé mission impossible normális szótárat szerezni. Arról nem is beszélve, hogy annyira nem is olcsóak. Külön még ki fogok térni rá, hogy én személy szerint mit ajánlok. Szóval volt olyan megoldás, hogy NintendoDS-t használt valaki, mert arra rá tudott tenni japán szótárat. A kézi szótárnak megvan az a hátránya, hogy ha előtte nem nagyon használtad, akkor elég nehezen fog a vizsgán menni. Annyira nem nehéz amúgy, csak meg kell szokni, bele kell jönni. Szóval Umemura tanárnő a vizsga vége előtt 10 perccel megkérdezte, hogy hol tartunk és még mindenki az első szövegnél tartott. Én is akkor értem a végére. Erre azt mondta, hogy ha nem kezdünk bele a második szövegbe, akkor bukta. Na jó, akkor nézzük meg azt is. Na az nagyon durva volt. Már eleve a címe is, ami kb. egy sor hosszúságú volt, tele volt kandzsikkal, úgyhogy én azt kihagytam. De utóbb megtudtam, hogy azt senki nem fordította le 😀 Aztán a szöveg sem volt piskóta. Egy aktuálpolitikáról szóló cikk volt, ami azért volt meredek, mert ilyet előtte még sosem olvastam japánul és megjegyzem, azóta sem. A miniszterek nevét sem ismerem fel japánul, meg voltak benne nagyon guszta kifejezések, amiket még sosem hallottam és a szótárból sem volt semmi kikeresni őket. A harmadik sorig jutottam, ami nagyjából a szövegnek talán a negyede lehetett. Umemura tanárnőtől még kaptunk egy enyhe célzást, hogy olvasnunk kéne japánul híreket. Az az igazság, hogy a félév folyamán annyira semmire sem volt pluszba időm, hogy mondjuk ismételjek vagy a magyar híreket olvassam, nemhogy a japánt. De ezzel mindenki így van és a negyedik félév sem könnyebb. Szerencsére Umemura tanárnő nagyon jószívűen osztályzott, ahogy azt korábban a Japán kultúra és társadalomnál is tette. Szerintem nem vette figyelembe a második szöveget, gyanítom, azzal csak próbára akart tenni minket. A vizsgám pedig 5-ös lett.

Régi japán 1.
Itt számított a korábbi zh eredménye is, valamint írtunk egy másik zh-t is az első után tanultakból. Változó, hogy kinek hogyan megy, nekem 5-ös lett. A tanárnő itt is nagyon jószívű volt. Eléggé sietősen kellett végigvennünk az anyagot és Zentai tanárnő csak olyat kért tőlünk számon, amit az órán megbeszéltünk. Ugyebár régi ragozást meg ilyeneket vettünk, azt nem árt észben tartani, mert a későbbiekben is szükség lesz rá. Tapasztalatból mondom, hogy nem szabad a megtanult anyagot egy hónapig pihentetni, mert elfelejted. Folyamatos ismétlés ajánlott. Continue reading

Advertisements


Leave a comment

Harmadik szemeszter japán szakos órák

Jó régóta nem jelentkeztem, de igazából a nyár végéig nem is nagyon volt miről írni. Most azonban teljes gőzerővel kezdetét vette a harmadik szemeszter és immáron másodéves hallgatóként koptatom a padot.

Az első hetünk még elég laza volt. De lássuk csak, hogy milyen óráim vannak és azokról mit tudok nektek elmondani.

Mai japán nyelvképzés:

Ez a tárgy valójában heti három órát fed le és az előző félévekhez hasonlóan három modulból áll. Ebben a félévben hétfőn, szerdán és csütörtökön van órám. A hétfői óra anyaga más, mint a másik kettőé. Itt a Nihon bunka wo yomu c. könyvet vesszük. Mindig előre el kell olvasni az adott lecke szövegét és azt le kell fordítani magunknak, ugyanis az órán azt beszéljük át. Ha valami nem volt világos, akkor arra az órán rá lehet kérdezni. Ezután a következő órára kell írni az adott szöveg tartalmáról egy pár soros összefoglalást és nagyjából fél oldalt arról, hogy mi a véleményünk az adott szituációról, történt-e velünk hasonló, stb… Ezeket a beadandókat a tanárnő 4 szempont alapján értékeli és az eredményük beleszámít a félévi jegybe. A legelső hétfői mai japán nyelvképzésen végig vettük a tematikát, így gyakorlatilag új anyagot nem vettünk, lecke sem volt. A második hétfőn egy japán nyelvű előadást hallgattunk meg a kandzsikról, azóta pedig rendszeresen vesszük a könyvet. A félév folyamán pedig mindenkinek kell tartania egy kb. 4 perces, japán nyelvű előadást választott témában. A súlyozása a 30%-a a félévi jegynek. Nekem a héten volt az előadásom.
A másik két mai japán nyelvképzés órából az egyiket Uchikawa-senseinél, a másikat Ono-senseinél vettem fel. Ezen a két napon a J-Bridge c. könyvből tanulunk, amiben egy lecke 3 részből áll és óránként veszünk egy ilyen részt. Itt már nincs kandzsi szedet, ki kell írni az összes olyan írásjelet, amit még nem ismerünk és olyan szinten kell megtanulni, hogy el tudjuk olvasni. Én csak úgy tudom elolvasni, ha már leírni is megtanultam, így ez némiképp hosszadalmas és hetente nagyon sok új írásjel kerül terítékre. Megmondom őszintén, nekem ezzel problémáim voltak és vannak. Az elején irtózatosan sok, kb. heti 170 szó is volt, amit meg kellett tanulni, de még mindig van olyan heti 100 nagyjából. Mivel más órákra is elég sokat kell készülni, így bár az új kandzsi adagot meg tudom tanulni, de átismételni a korábbiakat soha nem tudom. Ez engem pedig rettenetesen zavar. Ha nem tudok ismételni, akkor sok írásjelet elfelejtek és kissé úgy érzem ilyenkor, hogy felesleges volt megtanulni, mivel később már úgysem emlékszem rá. Nem érzem így túl hatékonynak a dolgot, de a tanárokkal beszélve ez állítólag nem probléma. Majd sokszor tanulom újra az egészet. Én még mindig úgy érzem, hogy ennél hatékonyabban is lehetne nyelvet tanulni és nem csak úgy, hogy olvasni, hanem írni és fogalmazni is megtanuljon az ember, de nem az én dolgom ezt eldönteni. Ez így marad, szóval tanulok, ahogy tudok és ahogy mondják és bízom benne, hogy ettől függetlenül sikerül használható nyelvtudásra szert tennem a diplomáig.
Hetente írunk tesztet és az előbb említett kandzsik szerepelnek benne. Emellett kaptunk még négy szót, amire a Reibun de Manabu Kanji to Kotoba c. könyvből kell példamondatokat keresni és a teszten 3 példamondatot kell írni. Igazából máshonnan is lehet a példamondat, pláne, hogy a szavak nagy része nem is szerepel a Reibunben. Én szótárakból szoktam emellett példamondatokat keresni, mert azok nagy eséllyel nem hibásak.
Csütörtökön pedig az E-mail no Kakikata című könyvet is vesszük. Itt különféle hivatalos és nem hivatalos levelezéstípusokat tanulunk meg. Ono-sensei mindig két e-mailt ad fel, amelyeket kicsit átírva meg kell tanulni és a következő csütörtökön az egyiket (amelyiket ő kér), le kell írni.

Szakszövegolvasás 1.:

A szakszövegolvasáson 3 csoportba osztottak minket az alapján, hogy az első évet ki milyen osztályzattal zárta. Én az A csapatba kerültem, ami a legerősebb csapat és minket Umemura tanárnő tanít. Én eleve hozzá szerettem volna kerülni, szóval ennek külön örültem. Az első órát nagyon gyorsan letudtuk. Kiosztotta az első olvasmányt, mondott pár információt és már az utunkra is engedett minket. Egy ifjúsági novellát kaptunk, amit először otthon kell magunknak fordítani és az órán mindenki olvas belőle és felolvassa a fordítását. Continue reading


Leave a comment

Második féléves vizsgák

Szerencsére már túl vagyok a vizsgákon, de egy elég kemény időszakot tudhatok magam mögött 🙂
A gyakorlati vizsgákat előbb letudtuk, azonban sajnos eléggé szét lettek szórva a vizsgáim, mert több is kb. ugyanarra az időpontra esett volna.

Japán nyelvi vizsga és alapvizsga

A félévet egy az egész éves anyagot felölelő vizsgával zártuk, valamint szóbelink is volt. A szóbelire 3 témakörből kellett felkészülni, mert pár rövidebb általános kérdés után “húzni” kellett a 3 téma közül és arról több percen keresztül kellett beszélni (kb. 3-5 perc). Ez így persze rövidnek tűnik, de amikor leülsz megfogalmazni a szöveget, rájössz, hogy 3 perc is baromi hosszú tud lenni. A három téma pedig: 1.) Valamilyen vicces történet. 2.) Mesélj egy olyan helyzetről, ahol bajba kerültél. 3.) Egy híres ember életrajza.
A harmadik fogott ki rajtam. Nincs igazán olyan sztár, akiért rajonganék, szóval maradtam a történelmi és irodalmi alakoknál. Először Akutagawa Ryuunosuke volt az esélyes, de tőle nem olvastam még olyan nagyon sokat, így egyszerűbbnek tartottam Hijikata Toshizou-t. Hijikatáról és a Shinsengumiről már rettentő sok feldolgozás (anime, manga, dorama) készült, könyvet is olvastam a témában, meg a neten is csomót olvastam már róla. Viszont először túl hosszú lett a szövegem, utána meg nem tudtam eldönteni, hogy mit kéne kihúznom belőle. Megfogalmazni sem volt könnyű. Mindegy, végül nem is az életrajzot kaptam. A szóbelin teljesen leblokkoltam, ami azért furcsa, mert elég sokat készültem rá és azért abban biztos voltam, hogy el is tudom mondani, amit tanultam. Erre mielőtt bementem valamiféle pánikroham tört rám és éreztem, hogy kezdek rosszul lenni. Mire sorra kerültem, már nagyon ki voltam és ironikus módon az egyszerű felvezető kérdésekre alig tudtam összeszedni a válaszaimat. Viszont amikor a szöveghez értem, az már ment rendesen. Azóta sem értem, hogy miért volt ez, hiszen még Conon is tartottam anno előadást a nagy színpadon és többször is adtam már elő teljesen idegeneknek is. Remélem, többé ilyen nem lesz. Szóval aggódtam, hogy a szóbelim csúfosan sikerült és a keigo eléggé a gyenge pontom, így az is vitte lefelé a pontjaimat a dolgozatokban. Meg szerintem nagyon sietek dolgozatíráskor, ugyanis kihagyok írásjeleket vagy máshova teszem a zöngésítőt, mint ahova kéne.
Viszont mindent egybe vetve, kaptunk egy kis pluszt, így végül 5-ös lettem 😀 Ami ugye 3 jegynek számít, mert három modulból áll a nyelvképzés.
Az alapvizsgáról nem írnék sokat, mert Noémi már megtette pár éve és nagyjából ugyanaz volt nekünk is. Az alapvizsgának nincs szóbelije. Június 6-án írtuk. Nekem 4-esre sikerült, amin először javítani szerettem volna, de a hónap végén lett volna rá lehetőség, addigra meg már kissé leszívott a többi tárgy és alig vártam, hogy pihenhessek. Végül meggyőztek, hogy a 4-es sem rossz jegy.

Japán kultúra és társadalom 2.

Erre a vizsgára nagyon sokat kellett tanulni, de úgy érzem, minden hasznos, amit tanultam. Az órán kapott kandzsis cetliket kiszótáraztuk, az órai jegyzetet pedig kiegészítettük, így többen összefogva végeztünk a vizsgáig. Elég sok vizsgafeladat volt, aminél a legtöbbre elég volt röviden is válaszolni, de volt 1-2 hosszabban kifejtős is. Volt benne vaktérkép, ahol egy pár helyet meg kellett határozni. Illetve a korábbi cetlik kandzsijait nem kérte számon Umemura tanárnő, viszont a rajtuk szereplő szavakat tudni kellett hiraganával. Pl. tudni kellett a hónapok régi neveit és a hónapokhoz köthető fontosabb eseményeket (pl. ころもがえ). Az évszámokat és az ételeket is ruhákat is tudni kellett, meg mivel elég változatos kérdések voltak, az ötöshöz kb. mindent tudni kellett. A politikával eléggé hadilábon álltam, például nem tudtam az összes párt és azok képviselőinek nevét. Pont volt egy olyan kérdés, ahova a jelenlegi kormánypártokat kellett beírni és beírtam egy olyat, ami nem kormánypárt. Meg az egyik étel neve (ぞうに) nem volt ismerős. Igazából az おせち tudtam, hogy micsoda, de nem tudtam, hogy a ぞうに az egyik fogása. Ezt már nem vettük át órán és bár utána néztünk az ételeknek, azt már nem tudtuk, hogy az おせち miből is áll. Continue reading


Leave a comment

Második féléves tárgyak

Az előző bejegyzésben írtam, hogy leadtam a kínai nyelvóráimat, így végül valamivel kisebb nyomás nehezedett rám. A korábban kitett órarend is módosult, de végül nem csináltam magamnak javított órarendet.
Mindegyik tantárgyról írok egy picit, először a főszakos tárgyaimmal kezdem.

Mai japán nyelvképzés 4., 5., 6.

Az első félév után túlzottan sok meglepetést nem okozott. A számonkérés továbbra is az írásjegy tesztek és a zh-k formájában történt. Előre lehet tudni, hogy mikor miből írunk, mert Uchikawa tanárnő a blogjára kiteszi az adott félévre a beosztást. A tankönyv a Genki II. volt, az órákon pedig ugyanúgy átvettük a nyelvtant, majd megoldottuk a feladatokat (Ono és Uchikawa-sensei is a jelenléti ív alapján szólítja fel az embereket), végül pedig az olvasmányokat vettük. A nyelvtan értelemszerűen itt már nehezebb, mint az első félévben, de ami az igazán problémás része, az a tiszteleti nyelv, a passzív, a műveltető és a műveltető passzív, ami az utolsó pár lecke anyagát teszi ki. Mind a zh-ban, mind az írásbeli vizsgán ezekkel volt problémám, és azt hiszem, az alapvizsgán is rontottam. Alapvetően azt elmondhatom, hogy ha valaki rendszeresen készül az órákra, akkor nem lesz nagy gond.

Japán kultúra és társadalom 2.

Az előző félévtől eltérően most már nem meghívott tanárok tartották az órát, hanem mindegyiket Umemura tanárnő tartotta, általában magyarul, vagy ha nem, akkor volt tolmácsolás. Érdekes témaköröket érintettünk és nagyon sok hasznos információt kaptunk, szóval megéri látogatni az órákat. A következő témaköröket vettük: éghajlat, földrajz, politika, sport, média, nők helyzete, japán-magyar kapcsolatok, öltözködés, ételek, lakások, oktatás és a császári család szerepe. Nekem az egyik kedvenc órám ez volt. Bár azt megjegyezném, hogy a japán nyelvórákon túl erre kellett a legtöbbet készülni. Az órák elején Umemura tanárnő mindig kiosztott egy cetlit rajta egy halom kandzsival. Emellett a táblára is írt olyan kandzsikat, amik nem szerepeltek a cetlin. Változó mennyiséget kaptunk, de szerintem a cetlinként 60 szó és kifejezés mindig megvolt. Ezeket otthon ki kellett szótárazni, mert ezek voltak azok, amiket a vizsgán is számon kért. A kandzsit nem kellett tudni leírni vagy felismerni, de az adott szót ismerni kellett és hiraganával le kellett tudni írni. Szerencsére nem a vizsga előtt kezdtem kiszótárazni őket, hanem hetekkel előtte, ami azért is szerencsés, mert több órám ráment egy cetli kiszótárazására szótárgéppel. Szerencsére olyan szótárgépem van, amibe be lehet rajzolni az írásjelet. A problémája mindössze annyi, hogy ez egy egynyelvű gép, így a magyarázatot japánul hozza fel, amit egyelőre nem tudok elolvasni (-_-) Szóval megnézem a hiraganás átírását és utána a netes szótárból keresem ki a jelentését, ha a szótárgép nem hozza fel angolul. Amúgy remek gép, de szerintem akkor fogom tudni igazán hatékonyan használni, ha már N3 szint felett leszek.
A cetlin lévő szavakat én táblázatba szedtem és úgy tanultam a tananyag mellé. Az órák anyagát is újra írtam és kiegészítettem utólag, így egy óra feldolgozása nagyjából 6-8 órámba került, de sokkal átláthatóbb és minden részletre kiterjedő lett. Egyedül egyébként elég kemény feladat ezt megcsinálni, mi is többen fogtunk össze és a végén megosztottuk egymással a jegyzeteket itt is és más tárgyaknál is.

Távol-Keleti művészettörténet 2.

Ebben a félévben a koreai és japán művészetet vettük. Eredetileg mindkettőre 6 óra jutott volna, de a tanárnő többet szánt a koreai művészetre, meg óra is maradt el, így a japánra végül úgy jutott 3 óra, hogy az elsőn átvettük nagy vonalakban, a másodikon egy meghívott előadó hadarta végig a japán művészetet a Jomontól a Heianig, ami azért nem rövid időintervallum. A doktorandusz lány előadása szerintem teljesen követhetetlen volt. Ugrált a korszakok között, így az órán fel is adtam a jegyzetelést. A harmadik alkalommal megint Mecsi tanárnő beszélt a japán művészetről és azt már lehetett követni. Jobban jártunk volna, ha az egészet ő tartja. Én nagyon sajnáltam, hogy a japán művészetre ennyivel kevesebb időnk maradt. A koreaiban is voltak érdekes dolgok, de engem a japán érdekelt volna jobban. Mecsi tanárnőre egyébként jellemző, hogy igyekszik bevonni a hallgatóságát, tehát gyakran kérdezget, de nem nagyon akartak válaszolni, így sokszor lettem aktív szereplője az órának.
Április elsején pedig mint mindig, a Gólyavárban volt műv.töri óránk, amikor úgy nagyjából az óra felénél az egyik csoporttársam szólt, hogy egy csirke mászkál a székek között 🙂 A tanárnő először még vissza is kérdezett, hogy egy igazi csirke? Aztán valaki összeszedte a jószágot és kivitte a portára. Még Mecsi tanárnő is lefotózta a vándor csirkét 😀

Távol-keleti vallások 1.

Birtalan tanárnő volt az óra felelőse és az első órákat ő tartotta, a többire meghívott előadók jöttek. Ő beszélt a sámánizmusról és mutatott sámándobot meg sámánlegyezőt is. Aztán a tibeti vallásokat vettük, ami szerintem nagyon érdekes volt, de voltak benne morbid dolgok. Viszont könnyebb volt így megjegyezni. A shintōt Papp Melinda tanárnő adta le, akivel már előző félévben is volt óránk. Mivel már párszor olvastam és tanultam róla, így ezt is gyorsan meg lehetett tanulni. A konfucianizmust és a taoizmust Kósa Gábor tanár úr tartotta, aki szerintem kicsit csapongva magyaráz, de még így is követhető. Szeretem az ő óráit is, mert mindig érdekes dolgokat szokott mondani. A hinduizmus számomra elég tömör és kaotikus volt. Megpróbáltam a kapott jegyzetek és az órán leadott anyag alapján értelmezni, de nem ment 100%-osan. Ráadásul tele van indiai nevekkel, amiket állandóan elfelejtek. Végül pedig az indonéz szigetvilág vallásairól tartott előadást a Hopp Ferenc múzeum egyik munkatársa. A Hoppból pár hónapja elköltözött a japán tárlat, most már az indonéz wayang bábok vannak kiállítva, amiket Márciusban megnéztem és most tanultam is róluk.

Continue reading