Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak


Leave a comment

Josai Egyetem ösztöndíj eredménye – Megyek Japánba :)

Nagyon-nagyon hosszas várakozás után megérkezett a várva-várt eredmény! Június 26-án. Mindenki megkapta az ösztöndíjat, csak eltérő feltételekkel. Két fő kapott teljes ösztöndíjat (sajnos nem vagyok köztük). Én megint részleges ösztöndíjat kaptam, azonban most jobb feltételekkel, mint tavaly. Azaz fizetik a tandíjat és a szállást, nekem kell megvennem a repjegyet, illetve a megélhetést is nekem kell fedeznem, azonban idén azt ígérték, hogy munkát biztosítanak a campuson, ami fedezi a havi 50 000 yen megélhetést. Nagyon remélem, hogy valóban így lesz, mert nem szeretnék az első hónap végén hazajönni, hogy nem kaptam munkát. Az első hónapot ugyebár így teljesen magamnak kell fizetnem, ami állítólag a plusz kiadások miatt több, mint a többi. Szerencsére szuper családom van és apu és az unokatestvérem kisegítenek, hogy bele tudjak vágni, amiért rendkívül hálás vagyok nekik 🙂 És ígérem, amikor hazajöttem, meghálálom 🙂 Nélkülük ugyanis repjegyet sem tudnék venni. A repjegy az én pénztárcámhoz mérve elég húzós, minimum 170 ezer forint retúrban illetékekkel együtt. Egyébként ezerszer jobban megéri retúrban megvenni. Viszont mivel jövő augusztus elején jönnék vissza, ennyire előre még nem lehet repjegyet kapni. Azaz hétfőn rohanok a JapánSpecialistához és kikérem a tanácsukat. A repjegyet azonban még nem fogom tudni megvenni, mert az útlevelemet is hétfőn kezdem el intézni és az ugyebár kell a repjegy vásárláshoz :S És ez csak most tudatosult bennem. Szóval nagyon remélem, hogy addig nem szökik az egekbe a repülőjegyek ára. Szeptember 6-ra kell kiérkezzem, szóval minden ügyintézésre két hónapom van. Már két napja a különféle papírokért rohangálok, de még hétfőn is lesz pár köröm. A Josai lehetetlen időpontokat adott meg az ügyintézésre. Pl. július 1-ig jelezd vissza, hogy kéred-e az ösztöndíjat. Azaz ők 3 hónapot gondolkodtak rajta, te 5 nap alatt döntsd el, hogy lesz-e elég pénzed. Nekem “csak” olyan 350-400 ezerre lesz szükségem (retúr jegy + első hónap), de vannak olyanok, akiknek a fél tandíjat (asszem 1 millió forint) is fizetniük kell. Szóval azért húzós. De még annak is állnia kell az első hónapot, aki teljes ösztöndíjat kapott, mert majd októberben kapja meg visszamenőleg a szeptemberi lakhatást. Continue reading

Advertisements


Leave a comment

MA felvételi

Ezen is túl vagyok 😀 Nem apróztam el, mert rögtön a záróvizsga után két MA felvételire is mentem. Jó kis hét volt… Az eredményt még nem tudom, szerintem a hó végén kerül fel a felvi-re. Szóval ugyebár fordító/tolmács szeretnék lenni, mert imádok fordítani 🙂 De egyéb irányú érdeklődésem is van, arra az esetre, ha ez nem jönne össze, vagy lenne valami szupi állásajánlat. Turizmusban is gondolkodom, mivel elvégeztem egy 1 éves idegenvezetőit és esetleg letehetném japán nyelven is. Vagy mehetnék utazási irodához. Mindenesetre a BA alatt nem jutottunk el a felsőfokig, így tovább szeretnék tanulni, hogy tökéletesre csiszoljam a tudásomat. El is határoztam, hogy felvételizem a Japanológiára. Volt olyan is, aki a Pázmányon tervezi folytatni a tanulmányait, mert ott is van keleti MA-s képzés. Szóval aki esetleg nem kifejezetten a Japanológia mesterszakra szeretne menni a BA után, annak más lehetősége is van. Japanológiát az ELTE és a Károli is indít és a biztonság kedvéért mindkettőre jelentkeztem, mivel iszonyat túljelentkezés van. Az ELTE-re pl. asszem minimum 35 fő jelentkezett, ugyan nem mindenki ment el a felvételire, mert vagy meggondolta magát, vagy időközben nem sikerült szakdogát leadnia, záróvizsgáznia, vagy nem sikerült jól a záróvizsga. Úgy hallottam, 5-ös záróvizsgánál rosszabb eredménnyel esélytelen bejutni MA-ra. Szóval fel kellett kötni a gatyát. Continue reading


Leave a comment

Záróvizsga kipipálva

Elérkezett a napja, hogy erről is írjak 🙂 Ugyan június 21-én volt a záróvizsga, azóta folyamatosan voltak intéznivalóim, amikről egy külön bejegyzésbe szólni fogok.
Szóval a diploma eredménye 3 jegyből tevődik össze: szakdolgozat, japán nyelvi záróvizsga, magyar nyelvű záróvizsga. Ennek a három jegynek az átlaga adja a diploma jegyét, így pl. ha valamelyik 3-as lesz, vagy kettő ezek közül 4-es, akkor már nem lehet ötös a diplomád. Ez nem mindenkit érdekel, számomra fontos volt, hogy a végeredmény ötös legyen 🙂

A japán nyelvi része úgy nézett ki, hogy két turnusban beültünk a terembe és felváltva írtunk A és B feladatlapot. A vizsga tetemes része szövegértés volt, így erősen ajánlott felismerni tudni a kandzsikat. Mivel N3-N2 szintűek a feladatok, az N3-as kandzsikat ajánlott látásból ismerni, de vegyült a szövegbe N2-es is. Volt olyan, amit nem ismertem fel, de a szövegkörnyezetből igyekeztem kikövetkeztetni. Igazából az utolsó 1 évben nem vettem fel kandzsitanulós órát és a szakdoga és szakszöveg nagyon sok időmet felemésztette, így viszonylag kevés kandzsit tanultam, ami miatt pánikban is voltam. Szóval a szövegértésen kívül még 2 rövid szöveg fordítása volt japánról magyar nyelvre (az egyik szöveg elég nehéz volt szerintem), illetve egy fogalmazás (két téma közül lehetett választani, én a 将来の夢 témát választottam). Nem részletezem a feladatokat, mert úgyis minden évben mást adnak. Május vége vagy június eleje környékén számítsatok a japán nyelvű részre.
Uchikawa tanárnő pedzegette, hogy jövőre szeretne magnóhallgatás, illetve szóbeli részt is csinálni. Lehetséges, hogy szakdolgozatot kell majd védeni japánul, de azt azért nem tartom valószínűnek, mert az túl nehéz lenne BA-n. Még magyarul sem kell szakdolgozatot védeni az államvizsgán, így emiatt én nem aggódnék.

A magyar nyelvű szóbeli június közepe-vége felé szokott lenni. Idén június 21-22 volt. Mivel június 22-én volt a Károli MA felvételi, így azoknak némi problémát okozott, akiket az ELTE-n aznapra osztottak be. Úgy oldódott meg a probléma, hogy az érintettek bemehettek 21-én és soron kívül felelhettek. A szóbelin 3 témakörből vannak kérdések: kultúra, irodalom és történelem. Elvileg mindegyikből 10 kérdés van, de mivel az irodalomból nem nagyon jutottunk el a modern irodalomig, így abból a tételsorból két kérdéssel kevesebbet kaptunk és a maradék 8-ban is voltak módosítások. Szóval azt javaslom, a folyosón, Mecsi tanárnő ajtaja melletti faliújságon ellenőrizzék le a végzősök az aktuális tételsort. Figyelem! A btk honlapján lévő magyar nyelvű tételsor NEM JÓ! Egy japán nyelvű tételsor van, ami sehol nincs fenn a neten. Continue reading


2 Comments

Szakdolgozat eredménye ^^

Április 15-ig kellett leadnunk a szakdolgozatot és hosszasan, körmeinket rágva vártunk az eredményre. Akkor kezdett eluralkodni rajtam a türelmetlenség, amikor előbb a kínai szakosok, majd a koreai szakosok is megkapták az eredményeiket, nálunk pedig még semmi hír nem volt. Egyszer sikerült elkapni Szabó Balázs tanár urat és megtudakolni, hogy ki az opponensem. Ahogy sejtettem, Umemura tanárnő az 🙂 Gondoltam, hogy hozzá fog kerülni, mert a népmeséken túl irodalmi művekkel is foglalkoztam. Bár azért aggódtam, hogy esetleg nem sikerült megfelelően szempontokra bontanom és érthető módon megfogalmaznom a kutatásom eredményét, illetve, bár mindent lehivatkoztam és százszor átnéztem, felmerült bennem, hogy mi van, ha valami mégis kimaradt? De megnyugtattam magam, hogy ilyesmi nem fordulhatott elő. Mindig azonnal hivatkoztam, Papp Melinda tanárnő átnézte a fejezeteket és én is többször átolvastam az egész dolgozatot. A hosszú várakozás miatt rémálmok is gyötörtek. Pl. egyszer azt álmodtam, hogy 4-es lett, de kiderült, hogy a 6-os a legjobb jegy, így nagyon elszomorodtam. Egy másik rémálmomban pedig megbuktattak. A barátok és ismerősök persze azt mondták, hülyeség az egész, tuti 5-ös lett. És igazuk volt! 😀
Örömmel mondhatom, hogy a szakdolgozatom, amivel vért izzadtam, 5-ös lett!!! 😀
Íme, itt a bizonyíték:

szakdoga eredmény
Június 6-án került be a Neptunba az eredmény. Külön értesítés nem jött róla, a Hallgató szakdolgozatai fül alatt kellett folyamatosan figyelni 😉


Leave a comment

6. szemeszter japán szakos órák és vizsgák

Ééééés elérkezett annak is az ideje, hogy a BA utolsó ilyen jellegű bejegyzését megírjam. Igen, tegnap abszolváltam 🙂 Az egyik szemem nevet a másik pedig sír. Örülök, hogy idáig eljutottam, de ugyanakkor sajnálom is egy kicsit, hogy vége. Akármennyire is kikészítő volt néha (sokszor 😛 ) az egyetem, én akkor is jól éreztem itt magam. Megismerkedtem egy csomó érdekes, csodálatos és kedves emberrel és állítólag fejlődtem is, de ezt majd a záróvizsga bizottság eldönti 🙂 Kicsit sajnálom azt is, hogy nem sikerült többet blogolnom, de hát így alakult. Ha felvesznek MA-ra, akkor még hallotok felőlem 😉 Nem is tudom, hogy létezik-e japanológia MA-ról magyar blog. Reméljük, hogy én leszek az, aki majd megírja 😀 Mert igen, jelentkeztem arra is 🙂 Ugyan majd mellette egészen biztosan dolgoznom kell és kemény lesz, de úgy érzem, számomra ez fontos és szeretném még jobban elmélyíteni a tudást, valamint fordítási és remélhetőleg tolmács gyakorlatot szerezni. A felvételis tapasztalataimról majd írok, meg arról is, hogy hogyan sikerül, illetve még tartozom a záróvizsgával, meg hasonlókkal, amit mondjuk többek között azért nem írtam még meg, mert még csak ezután lesz a záróvizsga 🙂 :S 🙂

Japán történelem 2.

A kedvenc tárgyam volt ebben a félévben 🙂 Amúgy is nagyon érdekel a töri, imádom hallgatni, imádok olvasni róla és végre eljutottunk az Edo-korig, illetve a Bakumatsu-ig, ami a személyes kedvencem, csak legnagyobb szívfájdalmamra az idő szűkösségéből adódóan ez utóbbin eléggé átrohantunk. A Shinsengumi-t pedig még csak nem is érintettük 😦 Arról nem is beszélve, hogy a második világháborúig jutottunk és azt is elég foghíjasan vettük. Kissé küzdök is az utolsó záróvizsga tétellel, mert szerintem abszolút bármit kérdezhetnek, de alig hallottunk a témáról. Talán wishful thinking a részemről, de én még bízom benne, hogy ezt az utolsó tételt addig kiveszik. Bár erre így 12 nappal a vizsga előtt talán már nincs esély. Mindenesetre a japán töri óra ugyanolyan jó volt, mint az előző féléves első felvonása. Ugyan szerintem most kevesebb volt a poén, ez talán a szűkös időkeretnek tudható be. Szabó tanár úr azért egy csomó érdekes dolgot hozzáfűzött a törzsanyaghoz, amik nem voltak benne sem a méretéből és súlyából adódóan emberölésre is alkalmas Conrad Totman féle Japán története sem pedig Jamadzsi Maszanori Japán című könyvében. Amúgy mindkettő jó könyv és nagyon hasznos lehet az órán elhangzottak kiegészítéséhez, szóval csak ajánlani tudom őket. Jamadzsi-sensei könyvéhez már csak antikváriumban jutottam hozzá, szóval ott érdemes keresni. Visszatérve a Japán töri 1. sem pite tananyagmennyiségét tekintve, a 2. sem múlta alul a várakozásaimat. A vizsga ebben a félévben is teszt volt és sajnos volt olyan kérdés, ami biztos nem hangzott el az órán, így maximum tippelni tudtunk. Viszont szerencsére 5-öst kaptam és ez a lényeg 🙂

Mai japán nyelvképzés

Megint több modulból lehetett választani és mivel az előző félévben nekem bejött a japánokkal való társalgás és a szakdolgozatírós óra, így most is azokat vettem fel. Igazából az egyik helyett egy nyelvtan órát szerettem volna felvenni, de meglepetésemre olyan nem volt. Pedig így a japán nyelvű záróvizsga előtt nem ártott volna egy alapos ismétlés. Uchikawa-sensei és Ono-sensei is tartott olyan órát, aminek a keretében átnézték a szakdolgozat japán nyelvű összefoglalóját, így az egyik ilyet mindenképp érdemes felvenni. Az olvasási szövegértés (dokkai) órán állítólag elég nehéz szövegeket vettek. Arra nem jártam, úgyhogy ennél többet nem tudok mondani róla. Viszont utóbb rájöttem, hogy talán érdemes lett volna felvennem, mert a japán nyelvi záróvizsgának tetemes része szövegértési feladat. A japán vendéges órán sajnos ebben a félévben nagyon kevés japán volt, mert sokuknak pont akkor volt órája. Sajnos nehéz lett volna összehozni, hogy nekik is jó legyen, meg nekünk se legyen óraütközés. Idén a Japán Alapítvány egy felkéréssel is megkeresett minket. A Világjáró Gyerekek című programsorozat keretében Japánnal is megismerkedhettek a gyerekek és erre kerestek önkénteseket. A feladat egy kamishibai előadás megtartása volt, amihez a képeket az órán mi rajzoltuk meg. A program egyébként szerintem tök jó volt, mindannyian yukata-ban voltunk és úgy szerepeltünk, majd a gyerekeknek segítettünk a kalligráfiában. Levezetésképp pedig teáztunk a tanárnővel a Marumoto teaházban. Az Alapítvány és a résztvevők is elégedettek voltak, szóval nem bántam egy percig sem, hogy jelentkeztem a dologra. Az órák fele tehát a kamishibai-ra való felkészülés volt, amihez az előadandó mesét is mi fordítottuk. Az órák másik felén pedig a szokásos módon, különféle témákról beszéltünk a japán vendégekkel. Szerintem ebben a félévben kevesebb lehetőség volt a társalgásra, mivel a rajzolás közben nem beszéltünk annyit, mint a múlt féléves órákon, így nem tudom, hogy ilyen téren fejlődtem-e valamit, de egyébként élveztem. Készülni erre az órára meg annyit nem kellett, mint mondjuk a könyvolvasósra, így jutott időm a szakdolgozatra. A sotsuron óra, azaz a szakdolgozat írásos ezúttal már level 100 volt. Ezt úgy értem, hogy fejenként kellett egy fél! órás előadást tartani japánul a szakdolgozati témánkról. Mondanom sem kell, hogy az első egy-két előadás időpontra nem tolongtak az emberek 🙂 Érdekes volt mindenki témájáról előadást hallgatni, és olyan szempontból pedig magamra nézve is hasznos volt, hogy újra és újra össze kellett szednem magamban azt, amit a szakdolgozat megírásához elolvastam, valamint egy rendszert kellett kigondolnom, ami alapján a lényegi információkat mások számára is érthető módon össze tudom foglalni. Az egyetlen, és szerintem nagy problémám az volt ebben a félévben, hogy nem vettem fel olyan órát, amire kandzsikat kellett volna tanulni. Ezért nem is nagyon tanultam, elment a többi dologra az idő :S Most már kissé bánom. Talán a legjobb kombó egy szakdogás és egy kandzsis óra és/vagy a dokkai. Ja, és hát az érdemjegyeket majdnem elfelejtettem 😀 Szóval a japán vendéges óránál egy rövid szóbeli volt, kötetlen beszélgetés. A sotsuron-os órán több dologból állt össze a jegy. Az előadás előtt fel kellett tenni 3 kérdést a témánkkal kapcsolatban a többieknek, illetve egy szószedetet is feltöltöttünk a prezentációnkhoz, majd jött maga a prezentáció, utána pedig egy 10 kérdéses igaz-hamis tesztet kellett összeállítani és végül pedig minden órán kellett írni véleményezést naplószerűen, az is beleszámított a jegybe. Nekem mindkét óra jegye 5-ös lett 🙂
Continue reading


1 Comment

Josai egyetem ösztöndíj interjú

Igen, idén már ilyen is volt. Bár korábban úgy zajlott a dolog, hogy Umemura tanárnő interjúztatott és csak annak a jelentkezése jutott el a Josai-ra, aki az itthoni interjún túljutott. Tavaly semmilyen interjú nem volt, helyette úgy június közepe táján jött egy férfi a Josai-ról és levetített nekünk egy tájékoztató anyagot az egyetemről, illetve mindenkinek be kellett mutatkoznia és el kellett mondania, hogy mi a hobbija. Ennyi.

Amikor megkaptuk a levelet Uchikawa tanárnőtől, hogy május 27-én jön valaki a Josai-ról, szentül meg voltam róla győződve, hogy ez most sem lesz másképp. Azonban csütörtök este, a találkozó előtt kevesebb, mint egy nappal a tanárnő megtudta, hogy a Josai emberei (mert ketten is jöttek) interjúztatni szeretnének minket, ezért csinosan menjünk. Na ekkor kissé beparáztam. Ráadásul másnap délelőtt 11-kor, tehát az interjú előtt pár órával még töri vizsga is volt. Ezek után aludjon nyugodtan az ember XD

Elérkezett a másnap, túléltem a törit és bíztam benne, hogy a Josai interjút is túl fogom élni. Közben kicsit átgondoltam, miket kérdezhetnek, arra hogyan válaszolnék. Ennek azonban nem sok hasznát vettem, mert javarészt másról kellett beszélni. 10-en voltunk ott és ötösével hívtak be minket. Úgy ültettek le, hogy velünk szemben volt a jelentkezési lapunk és elővettek még pár papírt, amire, miközben válaszoltunk a kérdésekre, jegyzeteltek. Felváltva kellett válaszolni, tetszőleges sorrendben. Ilyen kérdések voltak, hogy: Mi mit tudnánk az egyetemnek nyújtani? Mi a szakdoga témánk? Mit csinálnánk Japánban? Milyen külföldi országokban jártunk már?

Közben meg a lelkünkre beszélték, hogy minden egyetemi rendezvényen (ami egyébként elég gyakori) aktívan részt kell vennünk, különben baj van. Mi leszünk odakinn az országunk nagykövetei, így közvetítenünk kell a kultúrát. Illetve azt is mondták, hogy attól függetlenül, hogy mit jelöltünk meg (az egyetemnek több városban is van campusa), lehet, hogy Tokióban helyeznek el. Ezt egy kicsit furcsállottam, de mindegy. Ha teljes ösztöndíjat kapok, nem panaszkodom. Viszont azért ugye mégis csak szívesebben tanulná azt az ember, amire jelentkezett. Bár az első fél évben javarészt japános órák vannak. Én az interjún az első turnusban voltam és állítólag vagy fél órát benn voltunk. A második turnus nagyon hamar végzett, talán 10-15 perc alatt. Nem tudom, most akkor melyik a jobb. Megint megnéztünk egy kisfilmet az egyetemről és kaptunk újságot is (a tanszéki folyosón van elvileg az asztalon).

Azt is mondták, hogy 4 ágyas kollégiumi szobák vannak, ami más, mint amiről eddig hallottam. Meg idén úgy tűnik, más lesz a részleges ösztöndíj, mint tavaly. Erről inkább majd akkor írok, amikor megérkezik az értesítés, hogy kit mire vettek fel. Reméljük, minél hamarabb. Jaaaaj, sajnos van egy olyan érzésem, hogy nekem ez megint nem jött össze 😦 De azért még nem halt meg bennem a remény. Drukkoljatok nagyon! Meg ha már itt tartunk, szerdán is drukkoljatok, mert akkor írjuk a japán nyelvi záróvizsgát és én már úgy érzem, egy szót nem tudok :S

Valamikor a közeljövőben fogok írni egy bejegyzést a különféle ösztöndíjakról. Előbb bevárom az ösztöndíjasok válaszait 🙂


Leave a comment

6. szemeszter minoros órák és vizsga

Megtöröm a hosszas hallgatást és egy újabb bejegyzéssel jelentkezem. Sajnos ebben a félévben a szakdoga írás és az egyéb projektek vették el az időmet, amiről nemsokára fogok írni. Előbb azonban lássuk, hogy milyenek voltak a minoros tárgyaim.

Tárgyalástechnika, emberismeret

Igazából érdekes és hasznos volt a tárgy, bár őszintén megmondom, néha kissé olyan érzésem volt, mintha egy multi csapatépítő tréningén lennék, és az annyira nem nyerte el a tetszésemet. Az órán, ahogy azt a neve is mutatja, a különféle tárgyalási technikákról és üzleti fogásokról tanultunk, amit, amennyiben egyszer vezető pozícióban leszek egy cégnél, fogok is tudni hasznosítani. Minden órán volt valami olyan feladat, amit csoportosan kellett megoldani, átbeszélni. A tanárnő, én Veszelszki Ágnesnél voltam, nagyon lelkes és dinamikusan tartja meg az óráit. A problémám a jegyszerzési lehetőséggel volt. Rögtön a második órára találnod kellett még két embert, akikkel közösen valamilyen fiktív céget alapítotok. Ez eddig rendben van, de sajnos senkit nem ismertem a jelenlévők közül, így a két másik japán szakos lányt választottam. Aztán hármat ki kell találnotok, hogy mivel foglalkozzon a cég, legyen egy logótok, egy mottótok, egy névjegykártyátok és a félév végén egy céges prezentációt kell tartani, majd a tanárnő által kiválasztott másik céggel egy jó 15-20 perces versenytárgyalást kell lefolytatni. Ez adja a jegyetek legnagyobb részét. Maga az írásbeli vizsga csak minimálisan befolyásolja a jegyet. Sajnos. Ha nem jól választottad meg a csoporttársaidat, nem volt zökkenőmentes a csapatmunka és nem volt meg a lelkesedés és a csapattársak részéről a maximális felkészülés, akkor esélytelen az ötösre pályáznod. Sajnos így én is csak 4-est kaptam és úgy érzem, a többi csapathoz képest rettentő égő volt a mi prezentációnk és a vizsgatárgyalás is. A tárgyalás után annyira letörtem, hogy már a 3-asban sem reménykedtem, így kicsit meglepetésként ért a 4-es érdemjegy, de sajnos nem tudtam volna sehogy sem feljebb húzni. Ami szerintem abszolút negatívum, hogy a prezentációra és a vizsgára a teljes csapat közösen kap egy pontszámot, és most jön a poén, a csapattagoknak kell azt maguk között elosztani! Nyilván senki nem akar magának kevés pontot, mert akkor rossz jegye lesz, így ha megszakadsz, a másik meg nem készül rendesen és alig mond egy-két mondatot, akkor is jól jár, te meg rosszabbul, mert kevesebb közös pontból kell gazdálkodni. Szóval ha valaki Veszelszkinél veszi fel a tárgyat, nagyon alaposan gondolja meg, hogy kivel társul. Az első órán úgyis beszélgetsz a melletted ülőkkel, kicsit megismered őket. Ha lelkesnek tűnnek és te is az vagy, mindenképp hozzájuk csatlakozz!

Nyelvi lektorálás

Ezt is több tanárnál lehet felvenni, én Laczkó Krisztát választottam, mert róla jókat hallottam. Az órán javarészt arról beszélt, hogy az újságnál, ahol lektorál, hogyan folynak a dolgok. Azt nem nagyon tudtam eldönteni, hogy akkor most mi a lényeg, így nem nagyon jegyzeteltem, de szerintem így is ragadt rám. A stílusa élvezhető, de az óra gyakorlati tudást nem nagyon adott, mivel a kapott lektorálandó szövegen nem jutottunk túl. De legalább belenéztünk. Alapvetően elgondolkodtam azon, hogy akkor most a lektorálás (olvasószerkesztés) és a korrektúra között van-e valami lényeges különbség, mert tapasztalataim szerint a lektor korrektúráz. Csak nem nyomtatott tartalmat, hanem word-ben a korrektúra funkcióval. A félév végéig nem sejtettem, hogy mi lesz a vizsga feladat és kissé izgultam, hogy mit fog visszakérni. Szerencsére korrektúrázni kellett (ez már nagyon megy). A tanárnő adott egy szöveget, amit otthon kellett kikorrektúrázni. Olyat választottam, amit le is tudtam ellenőrizni. Pár óra alatt el lehet vele készülni és másnap! már benn volt az 5-ös a Neptunban. Mondjuk valószínűleg azért, mert előre vette azokat, akiknek abszolválniuk kell.

Menedzsment, esettanulmányok

Látogatásköteles előadás! Azaz a névsor szinte mindig körbejárt. A tanárnő azt mondta, ha valaki nem tud bejárni, akkor annak szakmai gyakorlatról kell igazolást hoznia. Ezt nem tudom, mennyire veszi szigorúan, mert összesen kétszer hiányoztam és ugye háromszor mindenről lehet. Nem az órai anyagot kéri vissza, hiszen minden órára más vendégelőadót hívott különféle kiadóktól, szerkesztőségektől, akik a saját munkájukról, a kiadó működéséről tartottak előadásokat. Jogi előadás is volt, ami a szerzői jogok miatt volt fontos. Szerintem érdekesek voltak és talán a jövőben hasznosítani is fogom az egy-egy előadáson elhangzott információkat. Na oké, de ha nem ezt kérdezi vissza a tanárnő, akkor miből lesz a jegy? 4 fős csoportokban kell dolgozni, elő kell állítani egy nyomdai terméket (könyv, magazin) és előadást kell tartani róla. Ez kicsit hasonlított a múlt féléves Lexikológia órára, a tanárnő is ugyanaz egyébként. Így úgy döntöttünk, az előző féléves projektünket tökéletesítenénk. A csapatunk egy tagja lecserélődött, mert az egyikünk nem vette fel idén ezt a tárgyat, de az új tagunk is japán főszakos volt, így már régóta ismertük és teljesen könnyen tudott hozzánk és a projekthez adaptálódni. Na de mi is ez a projekt? Komolyan erre annyira büszke vagyok 🙂 A japán ünnepekről írtunk egy kislexikont, amit erre a félévre átnéztünk, van, amit lerövidítettünk, van, amit hozzáírtunk és átfogalmaztunk. Képeket szedtünk hozzá és bevezető fejezeteket írtunk, ami azoknak az olvasóknak nyújt támaszt, akik még nem ismerik a japán kultúrát. Nagyon sokat dolgoztunk vele, egy-egy munkamenetre többször is visszatértünk és többször is egyeztettünk. A feladatokat is remekül el tudtuk osztani magunk között, így a csapatmunka csillagos ötöst érdemel 🙂 A prezentáció is nagyon jól sikerült szerintem, mindenki kivette belőle a részét és igyekeztünk a megjelenésünkkel is az egységes imázsra törekedni. Azaz egyen színű póló, japán kendő és hajpálcika. Kiadóktól is kellett bekérni árajánlatot, ami kissé döcögősebb volt, mert mire kialakult, hogy akkor hány oldal lesz a könyv és kb. hány színes oldal lesz benne, addigra már csak kb. 2 hetünk maradt az előadásig. Az árajánlatkéréseimre meg nem válaszoltak, csak miután megtaláltam egy olyan oldalt, ahol kitöltve egy árajánlatkérő lapot, a megfelelő helyre továbbították az érdeklődésünket. Azóta elég kedvező ajánlatokat kaptunk kis példányszámra is, így pár helyre (Japán tanszék, Távol-keleti könyvtár, Oszaka Egyetem, Japán Alapítvány) kiadunk saját költségen egy-egy példányt, hogy ne vesszen kárba a fáradozásunk. Most hétfőn voltunk benn jegymegbeszélésen és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, a tanárnő is nagyon dicsérő szavakkal illetett minket 🙂 Azt mondta, még egy lektorálás ráfér, de egyébként profi munka és úgy néz ki, beajánl minket egy kiadóhoz is 🙂 Addig is azt a pár darabot a jövő héten kiadjuk saját pénzből és a megfelelő helyre továbbítjuk. A tárgyra pedig 5-öst kaptunk 🙂

Összességében a minorról:

Olyan szempontból maximálisan megérte, hogy életemben először sikerült (a csapattársaimmal közösen) egy kész terméket előállítanom, vagyis kézzelfoghatót, maradandót és szerintem hasznosat alkottam/alkottunk. Nem tudom, hogy tényleg kiadja-e majd valamelyik kiadó. Ha igen, akkor annak nagyon fogunk örülni és egy nagyon jó referencia lesz mondjuk az önéletrajzomban 🙂 Ha nem, akkor sem volt hiábavaló. Szereztem vele tapasztalatot és úgy érzem, alkottam valami olyat, amit ki tudok adni a kezeim közül. És még a főszakomhoz is köze van 🙂 Ami viszont csalódás volt, hogy bár több órán is elvileg el kellett volna minket vinni kiadóhoz, nyomdába, szerkesztőségbe, sehova nem vittek el, így csak hallomásból tudom, hogy milyenek ott a munkafolyamatok és egyetlen ofszet nyomdagépet sem láttam még élőben (csak hogy egy példával éljek). Pedig érdekelt volna a dolog. Bár nem tartom egyelőre valószínűnek, hogy valaha nyomdába vagy kiadóban dolgozzak, de sosem lehet tudni. Viszont nem érzem úgy, hogy munkahelyi betanítás nélkül el tudnám végezni az ottani munkákat. Oké, a nyelvhelyességem javult, és szerintem egy helyesírási szótárral karöltve tuti egy hét alatt belejönnék egy ilyen jellegű munkába. Na de azért mégsem mondhatom azt, hogy pontosan azt kaptam, amit vártam. Voltak hasznos és voltak teljesen haszontalan tárgyak. Bár ez valószínűleg mindenhol így van. Egy biztos, korrektúrázni úgy megtanítanak, hogy álmodból felkeltve és fejjel lefelé lógatva is menni fog. Viszont! az ezen a minoron elsajátított ismereteket csak itthon fogod tudni használni szerintem. Az angolszász kiadóknál egészen más a tipográfia, és akkor meg sem említem, hogy mennyire más lehet mondjuk egy japán kiadónál. Pedig ha egyszer lehetőségem lenne Japánban könyvkiadónál dolgozni, azonnal elvállalnám a munkát. Viszont a japánok úgyis megtanítják, amit tudnod kell 🙂