Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak

A szakdolgozati témaválasztás nehézségei

Leave a comment

Hát ide is eljutottunk. Ezt a bejegyzést azért írom, mert tudom, hogy vannak olyanok, akiknek a második év végéig még ötletük sincs rá, hogy miről kéne szakdolgozatot írjanak vagy, hogy egyáltalán mi is ez a szakdolgozat.
Sajnálatos dolog, de az egyetem nem fog senkinek teljes körű tájékoztatást adni arról, hogy mit és hogyan is kéne csinálni, erre mindenkinek magától kell rájönnie. Természetesen volt egy tájékoztató a témában, de minden kérdésre nem kapunk így választ. Bennem is sok megválaszolatlan kérdés és bizonytalanság van azt illetően, hogy hogyan is kéne ennek az egésznek hozzálátnom. Természetesen meg fogom írni a tapasztalataimat 🙂

De előbb nézzük is meg, hogy akkor mi is tulajdonképpen ez a szakdolgozat vagy micsoda?:
A szakdolgozat a BA 3 évének egyik lezáró momentuma, amivel a tanuló bizonyítja a szakmában való jártasságát. A szakdolgozatnak mindenképpen TUDOMÁNYOSNAK kell lennie. Ezt azért emelem ki, mert komolyan van, aki nem tudja. Ez azt jelenti, hogy ki kell választani egy adott témát, ami érdekel és még akkor is érdekelni fog, amikor kb. fél-egy éven át minden perced a kutatására szánod, valamint legyen hozzá szakirodalom. Szakirodalom nélkül nem fog menni! Azzal sem árt tisztában lenni, hogy mi számít szakirodalomnak. Természetesen a szakmában íródott, a szakmát kutatók által publikált értekezések. Tehát mondjuk egyetemek által kiadott tanulmányok, előadások írott anyagai, szakdolgozatok és beadandók. Ezekhez elég nehéz hozzájutni, mert vagy nagyon drágák vagy külföldi könyvtárakban vannak csak meg, vagy a neten szakmai adatbázisokban találunk rá. A szakmai adatbázisokra pedig elő kell fizetni, amit a tanuló nyilván nem fog megtenni, ha nem nagyon gazdag. Így az egyetem által előfizetett adatbázisokon bogarászhat. Azt azért érdemes tudni, hogy magyar nyelven szakmai anyagok nem igazán vannak, így kénytelenek leszünk az angol, német, japán vonalon keresgélni. Másodéves BA-sként még igen lassan fog menni a japánul olvasás, főleg, ha szakkönyvről van szó, így a BA diplomához nem elvárás, hogy a szakdolgozatunk összes forrása japán nyelvű legyen, de azért, úgy tudom, 2-3 japán nyelvű forrás kell benne szerepeljen. Egyébként megsúgom, hogy japán nyelvű szakmai forrást sokkal könnyebben fogunk találni, mint bármilyen más nyelvűt 😉 Pl. a Japán Alapítvány könyvtárának a számítógépén lévő CiNii adatbázisban.

A téma:
A téma kiválasztása legalább olyan nehéz, mint a szakirodalom összehalászása. Mert ugye nem lehet teljesen hétköznapi. Semmi értelme olyanról írni, amit mindenki tud, mert abban nincs semmi szakmai. Tehát az nem jó, ha csak egy szép hosszú leírást szeretnél készíteni mondjuk a teaszertartásról. Ne legyen túl összetett, mert BA-n nem várják el tőled, hogy teljesen új ötletetekkel és kutatással rukkolj elő. Az inkább egy MA szakdolgozat vagy egy doktori disszertáció feladata. De akkor miről is kéne írni? Olyasmiről, ami nagyon érdekel, találsz hozzá szakirodalmat és le tudod szűkíteni valami kisebb témakörre (pl. a japán nők helyzetének változása x és y dátum között ebben és ebben a tartományban). Ha vannak konkrét elképzeléseid, akkor meg kell érdeklődnöd, hogy melyik előadóhoz tartozik leginkább a téma és fel kell keresned őt, hogy felkérd a konzulensednek és megbeszéld vele, hogyan tovább. Nem biztos, hogy jóvá fogják hagyni az ötleted. Nekem pl. az volt, hogy a youkai-okról való gondolkodásmód változása, de azt mondta Papp Melinda tanárnő, hogy ez túl tág, szűkítsem még lejjebb. Keresgéltem szakirodalmat, mert összesen egy könyvem van a témában, de egyelőre még nem találtam mást, ami igazán megfelelő lenne. Olvasgattam népmeséket is, hogy esetleg azokon keresztül mutassam be, amit szeretnék, de nem érzem teljesen biztosnak a talajt. Szóval elkezdtem alternatívákban gondolkodni.
Engem nagyon érdekel még a Shinsengumi, de róluk aztán még kevesebb hozzáférhető irodalom van. Konkrétan egy használható könyvem van csak, amit Nagakura Shinpachi írt, szóval tuti hiteles. De az is japánul van. Meg aztán biztos vagyok benne, hogy Szabó Balázs tanár úr tudna olyat kérdezni, amire nem tudok válaszolni. Pedig őt bírom, szerintem nagyon tájékozott a saját szakterületén. Szóval a történelmi témát inkább elvetettem.
Mivel leginkább a kulturális dolgok és a szokásrendszerek érdekelnek, ezért elkezdtem utána nézni a szokásoknak, amiknek mondjuk szintén nem egyszerű lekövetni az eredetét. És ez is nagyon nagy témakör. Úgy döntöttem, mindenképp a folklórnál/mitológiánál/vallásnál maradok, mert az világ életemben érdekelt és nem hinném, hogy valaha is megunom. Megnéztem ki milyen témában írt már szakdolgozatot és mivel kitsune és tengu témában már van szakdolgozat, így azokat végül nem akartam kiválasztani. Nem igazán volt sintó témájú dolgozat, így mondjuk, ha mást nem fogadna el Papp Melinda tanárnő, akit a konzulensemnek szeretnék és azt mondta, el is vállal, akkor arra gondoltam, a sintó kamik ábrázolásáról is írhatnék a japán népmesékben. De valójában nem ez az, amit igazán szeretnék. Már van egy konkrétabb ötletem, amit még csak ezután fogok engedélyeztetni, de remélem, hogy elfogadja a tanárnő 🙂
Ha már folklór, akkor még szóba jöhetnek mondjuk a tanukik vagy a kappák, de azokhoz még nem kerestem szakirodalmat. Ellenben az onikhoz van szakirodalmam. Egy teljes angol nyelvű szakkönyvem és összeszedtem több japán nyelvű szakmai anyagot is. Az angol nyelvű szakirodalmat még bővítenem kell ugyan, de a jövő héten utána járok a dolognak. Szóval oni témában még nem írt más és ahogy róluk olvastam, egyre több kérdés ötlött fel bennem, amiknek utána szeretnék járni. Nyilván önmagában nem elég, hogy csak az onikról írjak, így arra gondoltam, hogy összehasonlítom őket a magyar néphitben élő ördöggel. Ez egy jó témának tűnik, bár szerintem erről akár egy egész doktori disszertációt is lehetne írni. Szóval a jelenleg kutatott témám: “A gonosz/ördög karaktere a japán és a magyar néphitben”.
Ez teljesen folklór és érdekes is, szóval jónak tűnik. Drukkoljatok, hogy elfogadják! 🙂

Amúgy már tegnap előtt úgy éreztem, a hajam is kihullik. Kivettem a Sources of Japanese Traditions c. könyvet a könyvtárból, mert úgy gondoltam, esetleg találhatok benne valami hasznosat az oni vagy a sintó témához. Az onihoz semmi. Szóval ezt a cirka 900 oldalt nem fogom most kiolvasni, pedig tényleg nagyon érdekes. A sintóhoz is inkább olyasmiket találtam benne, amik kivonatok voltak a Kojiki-ből vagy a Nihongi-ból. (Mindkettő helyben olvasható az Alapítványnál.) Kiolvastam egy teljes Japán népmesék könyvet, amiben kb. 5 olyan mesét találtam, amire hivatkozni tudnék valamilyen szinten. Van még két népmesés könyvem. Egyik magyarul, a másik angolul. Még azokat végignézem. A biztonság kedvéért igyekszem kiolvasni a Kojiki-t, amit még anno az Amazonról megrendeltem, de a régi japán nyelvezetet fantasztikus módon régi angollal helyettesítették és így egy idő után fejfájást kap tőle az ember. Szóval csak mértékkel 😀 Ha végre kinyit a Távol-keleti könyvtár, akkor ott is körül tudok majd nézni. Egyelőre elolvasom, amim itthon van és összeállítom, hogy akkor miről is szeretnék írni. És asszem megkérdem a magyar tanszéken, hogy ki tudna nekem olyan szakirodalmat ajánlani, ami a magyar néphittel foglalkozik, mert az is fog kelleni nekem. És yeeey az legalább magyarul lesz 🙂

Sajnos, mivel a legtöbb japános témában nincs magyarul könyv, így a külföldi szakirodalomra kell hagyatkoznunk. Olvastam pár angol nyelvű szakkönyvet és szerintem annak, aki kicsit bizonytalan az angol nyelvtudásában, gondot fognak okozni. Szóval emberek, nem árt az angolra is rágyúrni, ha még nem megy gördülékenyen 😉 Nekem nincs bajom az angollal, de bizony voltak olyan szavak és kifejezések, amikkel még életemben nem találkoztam és fel kellett ütnöm a szótárt.

És végül, de nem utolsó sorban, nagyon fontos, hogy a világért se plagizáljunk! Szerintem jobb is, ha nem olvasod el korábbi végzősök szakdolgozatát, ha te is abban a témában írnál, mert még a végén, akár teljesen véletlenül, de átveszed egy-egy gondolatát, amire azt hiszed, hogy a sajátod, nem hivatkozod le és akkor baj van. Nyilván mások műveiből kell összehoznod a szakdolgozatot némi saját ötlettel fűszerezve, mivel még nem vagy akkora szaki, de bármit is veszel át bármelyik szakirodalomból, mindig, de mindig hivatkozd le!

A szakdolgozattal kapcsolatos követelményekről és a záróvizsga tételeiről a kari honlapon tájékozódhatsz.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s