Japán Szakos Tanulmányaim

ELTE Japán, Josai tanulmányok Japánban és KRE Japanológia mesterszak

Harmadik szemeszter japán szakos órák

Leave a comment

Jó régóta nem jelentkeztem, de igazából a nyár végéig nem is nagyon volt miről írni. Most azonban teljes gőzerővel kezdetét vette a harmadik szemeszter és immáron másodéves hallgatóként koptatom a padot.

Az első hetünk még elég laza volt. De lássuk csak, hogy milyen óráim vannak és azokról mit tudok nektek elmondani.

Mai japán nyelvképzés:

Ez a tárgy valójában heti három órát fed le és az előző félévekhez hasonlóan három modulból áll. Ebben a félévben hétfőn, szerdán és csütörtökön van órám. A hétfői óra anyaga más, mint a másik kettőé. Itt a Nihon bunka wo yomu c. könyvet vesszük. Mindig előre el kell olvasni az adott lecke szövegét és azt le kell fordítani magunknak, ugyanis az órán azt beszéljük át. Ha valami nem volt világos, akkor arra az órán rá lehet kérdezni. Ezután a következő órára kell írni az adott szöveg tartalmáról egy pár soros összefoglalást és nagyjából fél oldalt arról, hogy mi a véleményünk az adott szituációról, történt-e velünk hasonló, stb… Ezeket a beadandókat a tanárnő 4 szempont alapján értékeli és az eredményük beleszámít a félévi jegybe. A legelső hétfői mai japán nyelvképzésen végig vettük a tematikát, így gyakorlatilag új anyagot nem vettünk, lecke sem volt. A második hétfőn egy japán nyelvű előadást hallgattunk meg a kandzsikról, azóta pedig rendszeresen vesszük a könyvet. A félév folyamán pedig mindenkinek kell tartania egy kb. 4 perces, japán nyelvű előadást választott témában. A súlyozása a 30%-a a félévi jegynek. Nekem a héten volt az előadásom.
A másik két mai japán nyelvképzés órából az egyiket Uchikawa-senseinél, a másikat Ono-senseinél vettem fel. Ezen a két napon a J-Bridge c. könyvből tanulunk, amiben egy lecke 3 részből áll és óránként veszünk egy ilyen részt. Itt már nincs kandzsi szedet, ki kell írni az összes olyan írásjelet, amit még nem ismerünk és olyan szinten kell megtanulni, hogy el tudjuk olvasni. Én csak úgy tudom elolvasni, ha már leírni is megtanultam, így ez némiképp hosszadalmas és hetente nagyon sok új írásjel kerül terítékre. Megmondom őszintén, nekem ezzel problémáim voltak és vannak. Az elején irtózatosan sok, kb. heti 170 szó is volt, amit meg kellett tanulni, de még mindig van olyan heti 100 nagyjából. Mivel más órákra is elég sokat kell készülni, így bár az új kandzsi adagot meg tudom tanulni, de átismételni a korábbiakat soha nem tudom. Ez engem pedig rettenetesen zavar. Ha nem tudok ismételni, akkor sok írásjelet elfelejtek és kissé úgy érzem ilyenkor, hogy felesleges volt megtanulni, mivel később már úgysem emlékszem rá. Nem érzem így túl hatékonynak a dolgot, de a tanárokkal beszélve ez állítólag nem probléma. Majd sokszor tanulom újra az egészet. Én még mindig úgy érzem, hogy ennél hatékonyabban is lehetne nyelvet tanulni és nem csak úgy, hogy olvasni, hanem írni és fogalmazni is megtanuljon az ember, de nem az én dolgom ezt eldönteni. Ez így marad, szóval tanulok, ahogy tudok és ahogy mondják és bízom benne, hogy ettől függetlenül sikerül használható nyelvtudásra szert tennem a diplomáig.
Hetente írunk tesztet és az előbb említett kandzsik szerepelnek benne. Emellett kaptunk még négy szót, amire a Reibun de Manabu Kanji to Kotoba c. könyvből kell példamondatokat keresni és a teszten 3 példamondatot kell írni. Igazából máshonnan is lehet a példamondat, pláne, hogy a szavak nagy része nem is szerepel a Reibunben. Én szótárakból szoktam emellett példamondatokat keresni, mert azok nagy eséllyel nem hibásak.
Csütörtökön pedig az E-mail no Kakikata című könyvet is vesszük. Itt különféle hivatalos és nem hivatalos levelezéstípusokat tanulunk meg. Ono-sensei mindig két e-mailt ad fel, amelyeket kicsit átírva meg kell tanulni és a következő csütörtökön az egyiket (amelyiket ő kér), le kell írni.

Szakszövegolvasás 1.:

A szakszövegolvasáson 3 csoportba osztottak minket az alapján, hogy az első évet ki milyen osztályzattal zárta. Én az A csapatba kerültem, ami a legerősebb csapat és minket Umemura tanárnő tanít. Én eleve hozzá szerettem volna kerülni, szóval ennek külön örültem. Az első órát nagyon gyorsan letudtuk. Kiosztotta az első olvasmányt, mondott pár információt és már az utunkra is engedett minket. Egy ifjúsági novellát kaptunk, amit először otthon kell magunknak fordítani és az órán mindenki olvas belőle és felolvassa a fordítását.
Egészen addig gondoltam, hogy ez piskóta, amíg bele nem olvastam a novellába. A probléma azzal volt, hogy egyrészt kansai dialektusban íródott (amit még soha nem tanultunk), másrészt szép hosszú, több soron át tartó összetett mondatok voltak benne, amiknél mire a végére értél, sokszor már elfelejtetted, hogy mi volt az eleje. Szóval nem volt ez annyira könnyű. Több csoporttársam is mondta, hogy ez elég nehéz, így megnyugodtam, hogy nem csak nekem maradtak ki üres helyek a fordításomban. Aztán rájöttem, hogy még az is jobb, ha valami félig értelmes mondatot összeszedek, mintha semmit nem írnék le magamnak. Egyébként egy-két olyan mondattól eltekintve, amit egyáltalán nem értettem, a szöveg nagy részére jót fordítottam. A végére pedig szerencsére már egész jól belejöttem.
Annyi előnye pedig volt a dolognak, hogy ezután már hallás alapján felismertem a dialektust. Azért reménykedem benne, hogy a vizsgán ennél könnyebb szöveget kapunk, mert a heti adag lefordítására nekem hetente minimum 15 órám ment rá szótárazással és a mondatok normális, magyaros megfogalmazásával együtt.
Bár én úgy tudom, hogy mind a három csoport ugyanazt írja majd. Mivel a másik két csoport egyszerűbb szövegeket vesz, úgy sejtem, hogy a vizsga is könnyebb kell, legyen.
Most a következő olvasmányra Akutagawát kaptunk, aminek nagyon örültem, mert tőle már több dolgot is olvastam és szeretem a műveit.

Bevezetés a régi japán nyelvbe 1.:

Nagyon jól hangzik, de valójában elég kemény egy óra. A tanárnőnk Zentai Judit, aki nagyon jól tart órát, közvetlen és örömmel veszi a visszajelzéseket. Az első pár órán pl. nem furiganázott és a táblára kivetített kandzsis szavak egy jó részét senki nem tudta elolvasni. Viszont egy csoporttársammal az egyik óra végén szóltunk neki és megköszönte a dolgot, azóta pedig mindent furiganázik. Az óra menetére és tananyagára visszatérve itt azt vesszük, hogy milyen volt a régi időkben a japán nyelv ragozási rendszere (ami azért néhol eléggé eltér a mai ragozástól). Mivel igen sok csoport van, így elég sok mindent kell megtanulni, de azután, hogy kategóriánként romajival leírtam magamnak a ragozandó szavakat, egészen áttekinthető lett az egész és végre egy rendszert véltem felfedezni benne. Már írtunk is az első nagyobb adagból, ami egész jól sikerült. Sajnos nem lett max. pontos, de igyekszem a következőt jobbra megírni.

Távol-keleti vallások 2.:

Ez az előző féléves tárgynak a folytatása. Akkor általános végig vettük, hogy a Távol-Keleten milyen vallások vannak a buddhizmuson kívül, ebben a félévben pedig azt nézzük, hogy hol, milyen buddhizmus van. Magáról a buddhizmus tanításairól nem tanulunk, hanem inkább azt nézzük meg, hogy melyik országba mikor, hogyan került be és ott milyen irányba fejlődött. Az órákat meghívott vendégelőadók tartják, így egységesen nem tudok rá mit mondani. Néha érdekesebb az óra, néha kevésbé az. Viszont az összes órára beülök.

Távol-Kelet történelme 1.:

Ezt az órát nagyon szeretem. Mindig is a töri volt az egyik kedvenc tárgyam. Itt is, csakúgy, mint a vallások órán, meghívott előadók vannak. Egy előadó két órát szentel a saját témájának. Eddig három országot vettünk. A mongol történelem óra nagyon érdekes volt, valószínűleg azért is, mert már végig ültem két félévnyi kínai történelmet és elég sok volt az átfedés. Úgyhogy erre eléggé részletesen fel tudok majd készülni. A koreai töri első felét már hallottam korábban, ugyanis az első félévben történt meg velem az a vicces eset, amikor véletlen erre az órára ültem be a kínai gyakorlatom helyett. Itt is meséltek érdekes dolgokat. Aztán pedig japán történelmet vettünk, amiről már elég sokat tudok, így kevés új információval gazdagodtam. Mondjuk 2 óra alatt elég nehéz több ezer évnyi történelem anyagát leadni. Az órát egy doktorandusz tartotta, aki nagyon érdekesen és teljes odaadással tartotta az órát, amit nagyon értékelek a részéről. Emellett elég humoros is volt, szóval élmény volt végighallgatni az előadását.

Lett volna még egy Japán történelem 1. is, ami idén nem lett meghirdetve. Sajnos nekünk már nem Szabó Balázs tanár úr fogja megtartani, amit én mélységesen sajnálok, mert nagyon szeretem a stílusát. Állítólag jelenleg Japánban van az a tanár, aki majd tartani fogja. Én annak is nagyon örülnék, ha a doktorandusz tartaná, aki a Távol-Kelet történelmén is tartotta. Szóval ezt a tárgyat majd harmadikban vesszük fel. Jó sok minden lesz akkor is, amiből majd készülni kell.

Valamint a Leíró japán nyelvtan 1. maradt még ki, amit ugyan felvettünk, de mint utóbb kiderült, aznap nincs szabad terem, amikorra meg lett hirdetve az óra. Így egy olyan időpontot kellett keresni, ami mindenkinek megfelel és ez sajnos a péntek volt. Végre úgy sikerült összeraknom az órarendemet, hogy péntekenként egyáltalán nincs órám, így ez engem eléggé szíven ütött. Ráadásul pénteken délutánonként tömbösítve kapjuk majd az őszi szünet után a tananyagot és innentől az összes péntekemen be kell majd járni.

A minoros tárgyaimról majd egy külön bejegyzést írok.
Elég sűrű ez a félév, aludni is alig van időm, így igen ritkásan tudok bejegyzést írni.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s